ÍH 2020.71 A PÓTMAGÁNVÁDAS ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK SZEMPONTJAI

Pótmagánvádas eljárásban bűncselekmény hiányában az eljárás tárgyalás előkészítése során történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a vádindítványban megjelölt bűncselekményen túl a tettazonosság keretei között szóba jöhető más bűncselekményeket sem valósít meg a vád tárgyává tett cselekvőség [Be. 6. § (2) bekezdés, 492. § (1) bekezdés a) pont].

A pótmagánvádas eljárásban az első fokon eljáró törvényszék az I-VI. rendű vádlottak ellen halált okozó testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés, (8) bekezdés 2. fordulat] miatt indult eljárást megszüntette.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a rendőr-főkapitányság a halált okozó testi sértés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen folyt eljárást 2018. december 28-án kelt határozatával megszüntette azzal, hogy a cselekmény nem bűncselekmény.

Az eljárást megszüntető határozat ellen az elhalt sértett édesanyja mint sértetti jogokat gyakorló személy, valamint meghatalmazott jogi képviselője panasszal éltek, melyet a főügyészség elutasított, egyben felhívta a sértetti jogokat gyakorló személy figyelmét arra, hogy pótmagánvádlóként léphet fel.

Erre sor került, és a 6 vádlott ellen halált okozó testi sértés bűntette miatt pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be.

A vádindítványban írt tényállás lényege szerint a néhai sértett 2015. február 24-én a vádlottakkal együtt tartózkodott egy házban, ahol az I. rendű vádlott az esti órákban barna színű, ismeretlen eredetű, kábító hatású, "kristály" elnevezésű szert adott a többi vádlottnak és a sértettnek is. Valamennyien az illegális szer befolyása alá kerültek, azonban az eltérő hatást váltott ki belőlük, de mindannyiuk viselkedését károsan érintette.

22 óra körül a sértett a házban őrjöngeni kezdett, őt az I. rendű vádlott fürdővízzel leöntötte, hogy lenyugtassa. Ettől a sértett nyugodtabbnak mutatkozott. Ezt követően a sértett vizes ruháját levetette, majd meztelenül ismételten őrjöngeni kezdett, a ház utcafronti szobájának üvegébe ütött, ami a kezén kisebb vérző sérülést okozott. A cselekmény során a sértett szemei vörösek voltak, összevissza beszélt, teljesen ki volt vetkőzve magából, kiabált, "zombivá vált".

A lakásban tartózkodó vádlottak igyekeztek a sértettet megfékezni, lenyugtatni, de miután nem bírtak vele, őt megtévesztve, elérték, hogy az udvarra menjen, majd ezt követően a III. és VI. rendű vádlottak közös erővel a bejárati ajtót az annak feszülő sértett nyomása ellenére becsukták, majd bezárták. A sértett a bezárt ajtón nem tudott a házba bejutni, így az ajtót őrjöngve ütni, rúgni kezdte. A házban maradt személyek az utcafronti szobaablakon kimásztak az utcára, és a szemközt lakó szomszéd udvarára menekültek.

A sértett az ajtó termoplán dupla üvegezését kézzel betörte, azon karjait és vállait is betolva megpróbált a házba bejutni. Kis idő elteltével az I., II. rendű vádlottak visszatértek az ingatlanba, ahol az udvaron az ajtó előtt fekvő helyzetben, véresen találták a sértettet, aki csapkodni és kiabálni kezdett, amitől megijedtek és a szemközti ház udvarára szaladtak. A III. rendű vádlott 0 óra 32 perckor tett bejelentést a rendőrségre. A kiérkező rendőrjárőr a sértettet a lakóház udvarán holtan fekve találta. A halottvizsgálatot végző orvos a halál beálltát 0 óra 15 perc és 0 óra 45 perc közötti időpontra tette.

Az igazságügyi toxikológus szakértői vélemény szerint néhai sértett magatartásában a hirtelen hangulatváltozást, az agressziót és a dühkitörést az általa elfogyasztott kábító hatású szer okozta. A sértett "coming down" effektus kapcsán szenvedte el azokat a sérüléseket, melyek kivérzéses sokkállapothoz, majd halálához vezettek. A sértett testén a nagyszámú vágott, metszett sérülések okozta fájdalomcsillapítást a "coming down" effektus során kialakuló agresszív magatartással együtt járó stresszes állapot okozta, ami a szervezetben olyan adrenalinfelszabaduláshoz vezetett, amely mellett jelentős endorfinfelszabadulás is történt, és ez jelentős fájdalomcsillapító hatással bírt.

Az I. rendű vádlott részéről kínált és a sértettnek átadott, a vádlottak és a sértett által elfogyasztott kábító hatású ismeretlen anyag váltotta ki a sértett egészségében bekövetkezett változást. A kábítószertől a sértett agresszív és önkívületi állapotba került. A szer okozta felfokozott stresszes állapot során a sértett önsértő magatartása okozta sérülések a sértett kivérzéses halálához vezettek.

Az elsőfokú bíróság befogadta a vádindítványt, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a Be. 787. § (1) bekezdése szerint a pótmagánvádas eljárásra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában a pótmagánvádas eljárásban is e törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni, a Be. 492. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárást megszüntette, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény. Álláspontja szerint az események tényállásban írt alakulása, a sértett magatartása a szer átadásakor előre nem látható körülmény volt.

A halált okozó testi sértésnél az elkövető tudata az elkövetés időpontjában átfogja a halál bekövetkezésének lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság), vagy azért nem látja előre a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, mert a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés tanúsítását elmulasztja (hanyagság).

Mivel a sértett halála véletlenszerű következmény folytán állt elő, a gondatlanság egyik formája sem állhatott fenn, a halálos eredményért való büntetőjogi felelősség nem jöhet szóba.

A törvényszék végzése ellen a pótmagánvádló képviseletében a pótmagánvádló jogi képviselője jelentett be fellebbezést a büntetőeljárás megszüntetése miatt, a végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a pótmagánvádas eljárás lefolytatására utasítása érdekében.

A jogi képviselő fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor a pótmagánvádas eljárásban a törvény általános rendelkezéseit alkalmazta. Álláspontja szerint pótmagánvádas eljárás esetében a tárgyalás előkészítésére a Be. 801. §-ában írt speciális szabályok irányadók, így a törvény általános rendelkezései ezen eljárásban - a tárgyalás előkészítését érintően - nem alkalmazhatók. Előadta, hogy a pótmagánvádas eljárásban a bíróság kizárólag a Be. 794. §-ában foglalt szempontok szerint vizsgálja a vádindítványt és dönt annak elfogadhatóságáról. Amennyiben azt elfogadhatónak találja, az eljárás megszüntetéséről a bíróság már nem rendelkezhet. Vitatta a törvényszék azon jogi álláspontját is - külön indokolás nélkül -, amely szerint a vádindítványban szereplő tényállásban foglalt cselekményről nem állapítható meg, hogy az bűncselekmény.

Az ítélőtábla a pótmagánvádló jogi képviselője által bejelentett fellebbezést alaposnak ítélte.

Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a pótmagánvádló jogi képviselője által előterjesztett vádindítványt befogadta, tekintettel arra, hogy a pótmagánvádlókénti fellépésnek a Be. 790. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti konjunktív feltételei fennállnak, és a vádindítvány elutasításának a Be. 794. § (1) bekezdés alapján nincs helye.