A Győri Ítélőtábla Bf.18/2016/3. számú határozata testi sértés bűntette (ÉLETVESZÉLYT okozó testi sértés bűntette) tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 287. §, 348. §, 349. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §, 373. §, 375. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 38. §, 85. §, 164. §] Bírók: Csák Csilla, Németh Balázs, Széplaki László

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.18/2016/3. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2016. május 25. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Veszprémi Törvényszék 2015. december 9. napján kihirdetett 10.B.838/2014/23. számú ítéletét I.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja azzal, hogy

· az I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 2 (kettő) évre enyhíti;

· a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti;

· a szabadságvesztés büntetés esetleges végrehajtása esetén az I.r. vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra;

· mellőzi a közügyektől eltiltásra vonatkozó rendelkezést.

Egyebekben helybenhagyja az elsőfokú bíróság ítéletét.

I n d o k o l á s:

Az első fokú bíróság két terhelt, I.r. és II.r. vádlott büntetőjogi felelősségéről rendelkezett. Az ügydöntő határozat II.r. vádlott vonatkozásában első fokon jogerőre emelkedett, így nem képezi a másodfokú felülbírálat tárgyát.

A Veszprémi Törvényszék 2015. december 9. napján kelt 10.B.838/2014/23. számú ítéletében I.r. vádlott bűnösségét testi sértés bűntettében (Btk. 164. § (1), (8) bekezdés I. fordulat) állapította meg. Ezért az I.r. vádlottat 3 év börtönbüntetésre és mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Határozott a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, rendelkezett a bűnjelek jogi sorsáról, és kötelezte az I.r. vádlottat az őt külön, illetve terhelt-társával egyetemlegesen terhelő bűnügyi költség viseléséről.

Az első fokú bíróság ítélete ellen az ügyész I.r. vádlott terhére hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett, míg I.r. vádlott fellebbezése irányának megjelölése nélkül, védője elsősorban eltérő, enyhébb minősítés - vétségi alakzat - megállapítása miatt, és enyhítés, felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.58/2016/1-2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a védelmi fellebbezéseket alaptalannak találta. Álláspontja szerint az első fokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, és megalapozott tényállást állapított meg, amelyet azonban annyiban szükséges helyesbíteni, hogy a történeti tényállásból mellőzendő a 4. oldal utolsó, 5. oldal 1. bekezdésében írt rész, hogy mi köztudomású az ittas ember védekezési képessége, mozgáskoordinációja tekintetében, mivel annak a jogi indokolásban van a helye. Kiegészítendő a tényállás a két terhelt, illetve 1. tanú és 2. tanú vallomásai alapján azzal, hogy 2. tanú a további tettlegesség megakadályozása végett még pofon is ütötte az I.r. vádlottat. Rámutatott arra, hogy az első fokú bíróság relatív eljárási szabálysértést vétett azáltal, hogy a tanács elnökének személyében bekövetkezett változást követően a tárgyalást csak a vádirat és a tárgyalási jegyzőkönyv ismertetésével ismételte meg és nem tette a tárgyalás anyagává valamennyi korábban ismertetett bizonyítékot, másrészt az I.r. vádlott bűnösségére okszerűen vont következtetés mellett az indokolási kötelezettségének nem teljes mértékben tett eleget. Ekörben 1. tanú, 3. tanú, 2. tanú tanúk vallomásának tartalmával az ítélet indokolása kiegészítendő. Álláspontja szerint a cselekmény minősítése törvényes. Rámutatott, hogy a vádlott ittas állapotban még a nálánál is ittasabb és idősebb személyt kitartóan bántalmazta, először másodmagával, majd egy közbeavatkozó tanú és a vádlott társa közbelépése ellenére addig, amíg a sértett eszméletlenül a földre nem került. Véleménye szerint a büntetési tétel alsó határához közel eső börtönbüntetés és az azzal egyező tartalmú mellékbüntetés enyhe, illetve nem értett egyet az első fokú bíróság azon rendelkezésével, hogy az I.r. vádlott a büntetés fele részének kitöltését követően feltételes szabadságra bocsátható.

Összességében indítványozta, hogy az ítélőtábla az első fokú ítéletet változtassa meg, I.r. vádlottal szemben kiszabott fő és mellékbüntetés mértékét emelje fel, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a kiszabott szabadságvesztés büntetés 2/3-ad részének kitöltését követő napban állapítsa meg. Egyebekben helybenhagyási indítványt tett a tényállás korrigálását és az indokolás kiegészítését követően.

Az ítélőtábla nyilvános ülésén a fellebbviteli főügyészség képviselője az átirattal egyezően terjesztette elő indítványát. Előadta, hogy az indokolás mennyiben egészítendő ki az első fokon felvett személyi bizonyítás anyagára tekintettel, illetve rámutatott arra, hogy a büntetés kiszabási tényezők is korrekcióra szorulnak, amelyekre tekintettel a büntetés súlyosítása és a feltételes szabadságra bocsátásról szóló rendelkezés megváltoztatása szükséges.

A védő perbeszédében a megállapított tényállás és a minősítés tekintetében nem támasztott kifogást, azonban nem értett egyet a vádhatóság súlyosításra irányuló indítványával. Számos - véleménye szerint megállapítható - enyhítő körülményre mutatott rá, amelyek a közel 3 éve elkövetett cselekmény miatt kiszabott joghátrány mérséklésére okot adhatnak. Hivatkozott az időmúlásra, a sértetti közrehatásra, az elkövetés körülményeire, előzményeire, a vádlott által utólag tanúsított magatartására. Védence pozitív életvitelét hangsúlyozta, aki fiatal felnőtt, ezen eset kivételével nem került összeütközésbe a törvénnyel. Dolgozik, édesanyját támogatja anyagilag, és családot szeretne alapítani. Közreműködött a hatóságokkal, beismerő vallomást tett, megbánta tettét, és bocsánatot kért a sértettől. Az általa említettekre figyelemmel olyan méltányos tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte, amelynek végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető.

I.r. vádlott az utolsó szó jogán megbánásának és sajnálatának adott hangot, egyben csatlakozott a védője által előadottakhoz.

A bejelentett fellebbezésekre tekintettel az első fokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság a Be. 349.§ (1) bekezdése szerint a jogorvoslattal érintett I.r. vádlott vonatkozásában a Be. 348.§ (1) bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes körűen felülbírálta.

Megállapította, hogy az első fokú bíróság követett el eljárási szabálysértéseket, de azok nem voltak olyan súlyúak, amelyek az ügy érdemi felülbírálatát gátolták volna, ahogy erre helyesen a fellebbviteli főügyészség rámutatott.

Az első fokú bíróság először 2015. április 29. napján tartott tárgyalást (10. számú jegyzőkönyv), amikor kihallgatta a terhelteket, sértettet, tanúkat és meghallgatta az igazságügyi orvos szakértőt. A tárgyalás a szakértői vélemény kiegészítése végett elnapolásra került.