3/2017. (I. 18.) KKM utasítás

a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külképviseletek Igazgatása cím Önköltség-számítási Szabályzatáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (5) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés c) pontja, továbbá az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 50. § (3) bekezdése alapján az alábbi utasítást adom ki:

1. § A Külgazdasági és Külügyminisztérium Külképviseletek Igazgatása cím Önköltség-számítási Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az utasítás Melléklete tartalmazza.

2. § (1) Ez az utasítás - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a közzétételét követő napon lép hatályba.

(2) A melléklet II. Fejezet 4.3. pont a), c) és d) alpontja 2017. február 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § 2017. február 1-jén lép hatályba.

3. § Hatályát veszti a külképviseletek kezelésében lévő futár- és vendégszobák használatának rendjéről szóló 7/2002. KüM utasítás.

Szijjártó Péter s. k.,

külgazdasági és külügyminiszter

Melléklet a 3/2017. (I. 18.) KKM utasításhoz

Szabályzat a Külgazdasági és Külügyminisztérium Külképviseletek Igazgatása cím Önköltség-számításáról

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A Szabályzat hatálya

1.1. A Szabályzat hatálya kiterjed a Külgazdasági és Külügyminisztérium (a továbbiakban: KKM) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott alaptevékenységének végzése során a külképviseletek szabad kapacitása terhére végzett szolgáltatásokra.

1.2. A Szabályzat az alábbi szolgáltatásokra vonatkozó önköltség-számítási szabályokat tartalmazza a KKM Külképviseletek Igazgatása cím tekintetében:

a) helyiség és hozzá tartozó berendezés/eszköz bérbe-, illetőleg használatba adása;

b) idegenvezetés;

c) vendéglakás/-szoba igénybevétele;

d) futárlakás/-szoba használata.

1.3. A KKM Külképviseletek Igazgatása cím vagyonkezelésében álló belföldi szolgálati lakások használatával kapcsolatos költségtérítést KÁT utasítás tartalmazza.

2. Értelmező rendelkezések

2.1. A Szabályzat alkalmazásában:

a) költség: a tevékenység vagy feladat ellátása érdekében felmerült valamennyi felhasznált erőforrás pénzeszközben kifejezett értéke. A tevékenység termék előállítása vagy szolgáltatás teljesítése. Kizárólag olyan erőforrás felhasználása minősül költségnek, amely pénzeszközben kifejezhető:

aa) a tevékenység elvégzéséhez felhasznált munkateljesítmény (személyi juttatások költsége);

ab) eszközfelhasználás (anyag-, energiaköltség);

b) kiadás: pénzeszközök felhasználása, pénzeszközcsökkenés;

c) önköltség: a termék vagy szolgáltatás meghatározott mennyiségi egységére jutó eszköz- és élőmunkafelhasználás pénzben kifejezett értéke;

d) önköltség-számítás: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, amely a termékegység vagy a szolgáltatásegység önköltségének kiszámítását jelenti előzetesen a termelés folyamatában, illetve annak befejezése után utólagosan;

e) kalkuláció: olyan gazdasági számítás, amely valamely tevékenység végzésének, termék vagy szolgáltatás tervezett vagy tényleges erőforrásigényét számba veszi, összegzi, esetlegesen eredményességét méri. Kalkuláció fajtái időpont alapján:

ea) előkalkuláció: az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a tevékenység megkezdése előtt meghatározható a várható önköltség;

eb) közbenső kalkuláció: az egyes folyamatok befejezését és a tényleges önköltség meghatározását megelőzően elvégzett tevékenység;

ec) utókalkuláció: az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a termék, szolgáltatás befejezése után a ténylegesen felhasznált élő- és holtmunka mennyisége és értéke alapján meghatározható az eszköz vagy szolgáltatás, illetőleg tevékenység közvetlen önköltsége, előállítási költsége;

f) futárlakás/-szoba: a külképviselet vagyonkezelésében vagy tulajdonában lévő, a KKM-mel foglalkoztatási jogviszonyban álló diplomáciai szakfeladatot ellátó személyek, valamint KKM hivatalos kiküldöttek számára térítésmentesen biztosított ingatlan, mely biztonsági szempontból a külképviselet vagyonvédelmi rendszerrel körülhatárolt területén, illetve a külképviselet épületében található;

g) vendéglakás/-szoba: a külképviselet vagyonvédelmi rendszerrel körülhatárolt területén kívül, illetve a külképviselet területén kívül elhelyezkedő, elszállásolás céljára alkalmas lakás vagy szoba (a továbbiakban: vendéglakás);

h) rövid távú tartózkodás: a vendéglakásban legfeljebb három hónapra elszállásolt, a KKM-mel szerződéses jogviszonyban álló ösztöndíjas vagy kutató tartózkodása;

i) közvetlen költség: azok a költségek, amelyekről általában a felmerülés időpontjában megállapítható, illetve megfelelően bizonyítható, hogy milyen tevékenység elvégzésével vagy feladat ellátásával kapcsolatban merülnek fel. A közvetlen önköltség kizárólag az adott termék vagy szolgáltatás egy egységére bizonyítható módon közvetlenül felmerült ráfordításokat és egyéb közvetlen költségeket tartalmazhatja;

j) közvetett költség: azok a költségek, amelyekről általában a felmerülés időpontjában nem állapítható meg, illetve megfelelően nem bizonyítható, hogy milyen tevékenység elvégzésével vagy feladat ellátásával kapcsolatban merülnek fel. Ezek a költségek csak valamely vetítési alap segítségével állapíthatók meg;

k) vetítési alap: olyan, a termékhez kapcsolódó műszaki vagy költségparaméter, amelynek segítségével a különböző termékekben vagy szolgáltatásokban megjelenő aránya elfogadhatóan tükrözi az egyes termékeknek a közvetett költség keletkezésében betöltött szerepét;

l) rezsiköltség: az épület fenntartási költsége, kiadásainak összege, különösen víz, elektromos áram, gáz, fűtés költségei.

II. FEJEZET

ÖNKÖLTSÉG-SZÁMÍTÁS SZABÁLYAI

3. Az önköltség-számítással szemben támasztott követelmények

3.1. Az önköltség-számítással szemben támasztott alapkövetelmény, hogy adatokat szolgáltasson a szolgáltatások önköltségének várható, illetőleg bekövetkezett alakulásáról, vegye figyelembe a feltételek változását, szükséges mértékű, kevés munkaráfordítással készüljön el, továbbá érvényesüljenek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.) megfogalmazott kalkulációs alapelvek.

4. Az önköltség-számítás tárgya

4.1. Az önköltség-számítás tárgya az a termék, szolgáltatás vagy teljesítmény, amelynek önköltsége megállapításra kerül.

4.2. Az önköltség-számítás egysége az önköltség-számítás tárgyának természetes mértékegysége vagy teljesítményértéke.

4.3. Az önköltség-számítás tárgya és mértékegysége:

a) helyiség bérbeadása (eseti vagy tartós); EUR/négyzetméter/nap;[1]

b) külképviselet épületében a nyilvánosság számára megtekinthető helyiségben idegenvezetés díja; EUR/óra/fő;

c) vendéglakás használatának díja; EUR/éj/fő;[2]

d) futárlakás/-szoba használatának díja; EUR/éj/fő.[3]

4.4. A helyi deviza EUR-ra történő átváltása a KKM belső honlapján található hatályos devizatáblázat alapján történik.

5. A kalkulációs egységek tekintetében az önköltség-számítás módszere

5.1. Helyiségek bérbeadása:

5.1.1. Saját tulajdonban vagy vagyongazdálkodásban lévő helyiségek bérbeadása:

a) helyiségek eseti bérbeadása: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított, bérbe, használatba adott területtel arányos átlagfogyasztás és 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos közös költség díjának, 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos értékcsökkenés, valamint a bérbe, használatba adott területtel arányos takarítás és egyéb szolgáltatás, így különösen a helyiség átrendezése, mosatás díjának 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával;

b) helyiségek tartós bérbeadása: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított, bérbe, használatba adott területtel arányos átlag fogyasztás és 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos közös költség díjának, 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos értékcsökkenés, valamint a bérbe, használatba adott területtel arányos takarítás és egyéb szolgáltatás, így különösen őrző-védő szolgálat, portaszolgálat, gondnok, takarító, hivatalsegéd díjának 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával;

c) szolgálati lakásként funkcionáló helyiségek bérbeadása: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 15. pontjában meghatározott munkavállalónak szolgálati lakásként funkcionáló helyiséget bérbe adni nem lehet, kivéve azon külképviseleteket, ahol a vonatkozó kulturális, történelmi hagyományok alapján ezt biztosítani szükséges. A külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződésében a szolgálati lakás biztosítását a helyben szokásos átlagos piaci ár szerint kell szerepeltetni. A bérleti díjra vonatkozó térítési kötelezettséget a munkaszerződésben kell részletezni. A szolgálati lakás munkavállalónak történő biztosításáról a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár javaslatára a közigazgatási államtitkár dönt.

5.1.2. A tényleges önköltség megállapításának mintáját a saját tulajdonú helyiség esetén az 1. függelék tartalmazza.

5.1.3. A külképviselet szakmai alapfeladatának ellátását elősegítő tevékenység végzéséhez biztosított terület használata együttműködési megállapodás alapján történik.

5.1.4. Külképviselet által bérelt helyiség bérbeadása:

a) bérelt helyiségek eseti bérbeadása: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított bérbe adott területtel arányos átlag fogyasztás és 1 napra megállapított bérbe adott területtel arányos közös költség díjának, valamint a bérbe adott területtel arányos takarítás és egyéb szolgáltatás (különösen: a helyiség átrendezése, mosatás) díjának és a bérbe adott területtel arányos helyiségbérleti díjnak 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával;

b) bérelt helyiségek tartós bérbeadása: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított bérbe adott területtel arányos átlagfogyasztás és 1 napra megállapított bérbe adott területtel arányos közös költség díjának, valamint a bérbe adott területtel arányos takarítás és egyéb szolgáltatás, így különösen őrző-védő szolgálat, portaszolgálat, gondnok, takarító, hivatalsegéd díjának és bérbe adott területtel arányos helyiségbérleti díjnak 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával.

5.1.5. A tényleges önköltség megállapításának mintáját a bérelt helyiség esetén a 2. függelék tartalmazza.

5.1.6. Üresen álló bérlakás vagy helyiség kizárólag vendéglakás vagy futárlakás céljából nem tartható fenn.

5.1.7. Az 5.1.6. pont alól kivételes esetben, amennyiben szerződéses kötelem miatt költséghatékonyan nem mondható fel a szerződés a lejártát megelőzően, felmentés kérelmezhető. A külképviselet vezetőjének indokolt kérelme tekintetében a Költségvetési Főosztály (a továbbiakban: KFO) és a kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: GHÁT) dönt.[4]

5.2. Idegenvezetés esetén az önköltség összege az épületben idegenvezető(k) és a takarítást végző személy(ek) előző évi közvetlen személyi juttatásainak és járulékainak, valamint az épület előző évi rezsiköltségének előző évi látogatói létszámra vetített egy órára jutó részeként kerül meghatározásra.

5.2.1. A tényleges önköltség megállapításának mintáját az idegenvezetés esetén a 3. függelék tartalmazza.

5.3. Vendéglakás igénybevétele esetén az önköltség összege az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

a) valamennyi vendéglakás tekintetében lakásonként el kell végezni a kalkulációt a Szabályzat 1. vagy 2. függeléke alapján;

b) a kalkulációt követően a vendéglakás díját 25 EUR-tól 75 EUR összegig 5-re (lefele) kerekítve szükséges meghatározni.

5.3.1. Vendéglakás-igénybevétel: a közüzemi szolgáltatói számlák alapján 1 napra megállapított, használatba adott területtel arányos átlagfogyasztás és 1 napra megállapított, használatba adott területtel arányos közös költség díjának, 1 napra megállapított bérbe, használatba adott területtel arányos értékcsökkenés, valamint a bérbe, használatba adott területtel arányos takarítás, karbantartás, őrzés-védelem és egyéb szolgáltatás, így különösen a helyiség átrendezésének, mosatás díjának 1 napra megállapított összege szorozva a tartózkodás napjainak számával.

5.3.2. A vendéglakást az alábbi, magyar állampolgársággal rendelkező személyek vehetik igénybe:

a) a külképviselet vagy - amennyiben a külképviselet részeként kulturális intézet is működik az állomáshelyen - a kulturális intézet hivatalos tevékenységével, rendezvényeivel közvetlenül összefüggésben meghívott hivatalos személyek, így különösen előadók, fellépő művészek;

b) a KKM-mel szerződéses jogviszonyban álló ösztöndíjasok vagy kutatók;

c) magáncélból a KKM-mel közszolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselő vagy kormányzati ügyintéző és velük együtt utazó családtagjaik (a továbbiakban: a KKM munkatársai);

d) a külképviselet vezetőjének vagy - amennyiben a külképviselet részeként kulturális intézet is működik az állomáshelyen - a külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos személyes vendégei.

5.3.3. A vendéglakást külföldi állampolgárok nem vehetik igénybe.

5.3.4. Rendkívüli, kivételes esetben külföldi meghívott hivatalos előadó vagy hivatalos vendég a KKM Biztonsági Főosztályának (a továbbiakban: BITÁF) előzetes engedélyezést követő jóváhagyásával elszállásolható a vendéglakásban. Ez esetben a külképviselet vezetője fokozott figyelemmel köteles érvényesíteni a vendéglakáson kívüli, a külképviselet vagy kulturális intézet területén történő, felügyelet melletti mozgást, tartózkodást.[5]

5.3.5. Vendéglakást a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló nem vehet igénybe.

5.3.6. A vendéglakásban történő tartózkodás időtartama:

a) A külképviselet vagy - amennyiben a külképviselet részeként kulturális intézet is működik az állomáshelyen - a kulturális intézet hivatalos tevékenységével, rendezvényeivel közvetlenül összefüggésben meghívott hivatalos személyek - így különösen előadók, fellépő művészek - legfeljebb hat napra vehetik igénybe a vendéglakást.

b) Ösztöndíjas vagy kutató kizárólag hivatalos tevékenysége ellátása kapcsán, rövid távú tartózkodásra veheti igénybe a vendéglakást az ösztöndíjat szabályozó jogszabály vagy belső szervezetszabályozó eszköz alapján, a pályázati felhívás meghirdetése előtt a KFO-val történő egyeztetés szerint.

c) A külképviselet-vezető vagy a külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos személyes vendégei, valamint a KKM munkatársai legfeljebb öt naptári napra vehetik igénybe a vendéglakást.

5.3.7. A vendéglakás igénylésének rendje:

a) A vendéglakás igénylését írásban kell a külképviselet hivatalos e-mail címére, kulturális intézet tekintetében annak hivatalos e-mail címére eljuttatni, ahol azt nyilvántartásba veszik, és annak elfogadásáról vagy elutasításáról az igénylőt írásban értesítik. Az igénylésre vonatkozó mintát a 4. függelék tartalmazza.

b) Az igénylések elbírálásánál a következő sorrendet kell érvényesíteni:

ba) a KKM hivatalos kiküldöttei, akik a külképviselet futárlakásában nem voltak elszállásolhatóak;

bb) a külképviselet vagy a kulturális intézet hivatalos tevékenységével, rendezvényeivel közvetlenül összefüggésben meghívott hivatalos személyek;

bc) ösztöndíjasok vagy kutatók;

bd) a KKM munkatársai;

be) a külképviselet-vezető vagy a külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos személyes vendégei.

5.3.8. Amennyiben a vendéglakás a KKM hivatalos kiküldöttei igénylésének beérkezésekor már foglaltak, arról a KKM-et indokolással ellátott feljegyzésben tájékoztatni kell.

5.3.9. A vendéglakások kiadásának rendjéért, forgalmának nyilvántartásáért, a bevételek beszedéséért és kezeléséért, a vendéglakások vendégfogadásra előkészítéséért felelős személyt a külképviselet vezetője jelöli ki. A feladatkört a munkaköri leírásban szerepeltetni szükséges.

5.3.10. A vendéglakás használata:

a) A vendéglakás használatáról a külképviselet a helyi adottságok figyelembevételével szabályzatot, valamint házirendet köteles készíteni, melyben elkülönítve szabályozza a külképviselet és a kulturális intézet vendégszobáinak használatával kapcsolatos eljárási rendet, házirend tekintetében a szállóvendégekre vonatkozó szabályokat. A szabályzatot és a házirendet a külképviselet vezetője jóváhagyásra köteles felterjeszteni a Biztonsági Főosztályra.[6]

b) A házirendet a vendéglakásban ki kell függeszteni, azt a vendégekkel meg kell ismertetni.

c) A vendéglakás folyamatos igénybevételénél hetente kell ágyneműt cserélni, és a szállóvendéget a biztonsági teendőkről tájékoztatni szükséges.

d) A vendégszoba használatához garázshely és telefonhasználat, továbbá internethasználat nem biztosított.

5.3.11. A vendéglakás használati díja és nyilvántartása:

5.3.11.1. A vendéglakás igénybevétele esetén a szállóvendégek a használati díjat a Szabályzatban foglaltak szerint kötelesek megtéríteni az alábbi rendelkezések figyelembevételével:

a) a vendéglakásban történő elhelyezés térítésmentes a KKM hivatalos kiküldöttei számára;

b) a hivatalos rendezvényre meghívott eladók, fellépő művészek elszállásolása a rendezvény időtartamára és még további két éjszakára térítésmentes, de legfeljebb az 5.3.6. pont a) alpontjában meghatározott időtartamig;

c) ösztöndíjasok vagy kutatók hivatalos tevékenységének időtartamára, de legfeljebb három hónapra térítésmentesen vehetik igénybe a vendéglakást;

d) a KKM munkatársai a teljes árú költségtérítést kötelesek megtéríteni az igénybe vett éjszakák és személyek száma alapján;

e) a külképviselet-vezető vagy a külföldi magyar kulturális intézetet vezető kulturális tanácsos személyes vendégei legfeljebb öt éjszakára térítésmentesen vehetik igénybe a vendéglakást.

5.3.11.2. A külképviselet és a kulturális intézet a vendéglakás forgalmáról számozott oldalakkal ellátott hitelesített vendégkönyvet köteles vezetni, melynek a bevételi bizonylat adataival egyeznie szükséges. A vendégkönyv tartalmazza a szállóvendég nevét (több szállóvendég esetén valamennyiük nevét), érkezés és távozás időpontját, valamint a térítési díj összegét. A vendégkönyv szigorú számadású nyilvántartás.

5.4. Futárlakás használata az arra jogosultak számára térítésmentes.

6. Közvetlen költségek

6.1. Az önköltség megállapítása során az alábbiakat tekintjük közvetlen költségnek:

6.1.1. Olyan közvetlen személyi jellegű költségek szerepeltethetők a kalkulációban, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az adott helyiség bérbeadásával.

6.1.2. A közvetlen személyi juttatások megállapítása után meg kell határozni a munkáltató által elszámolható, fizetendő járulékok mértékét, így a jogszabály által meghatározott, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot.

6.1.3. Dologi kiadások:

a) rezsi: a kalkulációban a közvetlen rezsiköltségek között kell figyelembe venni minden olyan költséget, amelyről egyértelműen meghatározható, hogy a bérbe adott területtel kapcsolatban merült fel.

b) szolgáltatások költsége: a kalkulációban a szolgáltatások közvetlen költsége között kell figyelembe venni a helyiség bérbeadásával kapcsolatban felmerült, a bérbe adott helyiséggel kapcsolatban egyértelműen meghatározható költségeket.

6.1.4. Az amortizációs költségek között kell figyelembe venni az épület éves értékcsökkenésének alapterülettel arányos részét, valamint a helyiségben található tárgyi eszközök éves értékcsökkenési leírását.

7. Közvetett költségek

7.1. Az önköltség megállapítása során az alábbiakat tekintjük közvetett költségnek:

7.1.1. A közvetett költségek között olyan személyi juttatások szerepeltethetőek, amelyek közvetetten kapcsolatban állnak az adott helyiség bérbeadásával (pl. az adott épületben dolgozó gondnok, karbantartó, takarító, hivatalsegéd személyi jellegű kiadásainak alapterület-arányos része, épületbejárást kísérő személyi jellegű kiadásai).

7.1.2. A közvetett személyi juttatások megállapítása után meg kell határozni a munkáltató által elszámolható, fizetendő járulékok mértékét, így a jogszabály által meghatározott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot.

7.1.3. Dologi kiadások:

a) rezsi: a kalkulációban a közvetett rezsiköltségek között kell figyelembe venni a bérbe adott helyiséget tartalmazó épület rezsiköltségeinek a bérbe adott helyiség alapterületével arányos részét;

b) szolgáltatások költsége: a kalkulációban a szolgáltatások költsége között kell figyelembe venni a bérbe adott helyiséget tartalmazó épülettel kapcsolatban elszámolt valamennyi üzemeltetési, fenntartási, karbantartási szolgáltatásvásárlás alapterület-arányos részét, valamint bérelt ingatlan esetén a bérleti díj alapterülettel arányos részét.

8. A költségek elszámolásának és felosztásának bizonylati rendje

8.1. Az önköltség-számítás bizonylati rendje tekintetében az Sztv. 165-169. §-ainak vonatkozó előírásait szükséges alkalmazni.

8.2. A bizonylatnak meg kell felelni a bizonylattal szemben jogszabály által támasztott tartalmi és alaki követelményeknek.

8.3. Minden bizonylatot utalványozni, ellenjegyezni, érvényesíteni, ellenőrizni kell, és ezek megtörténtét aláírással kell dokumentálni.

8.4. A külképviselet legfontosabb alapbizonylatai a kiadásokhoz és költségelszámolásokhoz kapcsolódóan a következők lehetnek:

a) kinevezési okirat, megbízási szerződés, munkavégzést elrendelő intézkedések, munkautalványok, bérjegyzék, különféle személyi juttatások kifizetési jegyzékei, munkaadói járulékok számítását igazoló dokumentumok;

b) anyagigénylési bizonylat, anyagutalványok, raktári kivételezési bizonylat;

c) számla (másolat);

d) személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó kiszámítását igazoló dokumentumok;

e) értékcsökkenés kiszámítását igazoló dokumentumok;

f) állományba vételre (készletre, vételre) vonatkozó bizonylatok.

8.5. A bizonylatok őrzése tekintetében az Sztv. által meghatározott előírások szerint szükséges eljárni.

9. A költségek térítési díjának befizetése

9.1. A Szabályzat hatálya alá tartozó szolgáltatások díját a szolgáltatás igénybevételekor kell megtéríteni.

9.2. A Szabályzat függelékei alapján kiszámolt térítési díj befizetéséről a külképviselet gazdasági felelőse nyugtát állít ki.

9.3. Számla kérésével kapcsolatos igényét az igénylő előzetesen köteles a külképviselet felé jelezni.

9.4. Számla kérésekor nyugtát kiállítani nem lehet. Abban az esetben, ha nyugta kiállítására már sor került, és az igénylő számlát is kér, kérelme kizárólag akkor teljesíthető, ha a nyugtát a kérelmező a gazdasági felelősnek visszaszolgáltatja. Ez esetben a nyugtatömb megfelelő helyére vissza kell tűzni a nyugtát, és egy vonallal azt át kell húzni.

10. Záró rendelkezések

10.1. A külképviseletek kötelesek 2017. február 1-ig felülvizsgálni a vendéglakásaik használatára vonatkozó szabályzataikat, valamint a házirendet, és azokat a Biztonsági Főosztály részére jóváhagyás céljából felterjeszteni.[7]

10.2. A külképviseletnek a vendéglakások tekintetében 2017. február 1-ig el kell végezni valamennyi vendéglakás önköltség-számítását, és ez alapján meghatározni a Szabályzat 5.3. pont b) alpontja szerint térítendő díjat, amelyről a Költségvetési Főosztályt hivatalos úton tájékoztatni szükséges.

10.3. A Szabályzat alapján számolt térítési költségeket a külképviseletnek évente felül kell vizsgálnia.

10.4. Amennyiben a külképviselet szolgálati lakása nem az 5.1.1. pont c) alpontjának megfelelően kerül hasznosításra, a külképviselet köteles 2017. február 28-áig javaslatot tenni a GHÁT részére a szabályszerű hasznosítás tekintetében.

1. függelék

2. függelék

3. függelék

4. függelék