673/B/1990. AB határozat

a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványok tárgyában, meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. 3. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványát elutasítja, az azonos tárgyú másik indítvány alapján megindult eljárást pedig megszünteti.

INDOKOLÁS

I. Dr. T. Gy. indítványában annak a megállapítását kérte, hogy a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. 3. § (2) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint "Nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél", alkotmányellenes. Hivatkozott arra, hogy a sztrájknak az igazságszolgáltatási szervek tekintetében történő kizárása összeütközést keletkeztet a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, amelyet Magyarország az 1976. évi 9. tvr.-rel hirdetett ki. Az indítványozó nézete szerint az Egyezségokmány nem engedi meg a sztrájkjog törvényes korlátozását az igazságszolgáltatási szerveknél, mivel nem sorolja fel azok között a szervezetek között, amelyeknél a korlátozásnak helyt ad. A sztrájktörvény 3. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás megsértette a nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangjának biztosítását előíró és az Alkotmány 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést. Hivatkozott az indítványozó az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdésére is, mely szerint "A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."

A belügyminiszter írásbeli észrevételében kifejtette, hogy a sztrájkjogról szóló 70/C. § akként rendelkezik, hogy a sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni. Maga az alaptörvény is jelzi, hogy ez a jog nem abszolút, hanem nyilvánvalóan az adott politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok között mintegy "relatíve" gyakorolható alapvető állampolgári jog.

A munkaügyi miniszter az Alkotmánybíróság megkeresésére adott írásbeli válaszában kifejtette, hogy az Alkotmány 70/C. § (2) bekezdése a sztrájkjogot, mint alapvető jogot biztosítja, ez a rendelkezés azonban lehetőséget ad arra, hogy a jogalkotó a sztrájkjog gyakorlásához bizonyos feltételeket állapítson meg. A sztrájkjog, mint alapvető jog korlátozása csak közérdekből engedhető meg. A fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek, továbbá az igazságszolgáltatási szervek dolgozói tekintetében előírt sztrájktilalom közérdeket szolgál, mert e szervek tevékenységének zavartalanságához rendkívül fontos érdekek fűződnek. A jogalkotó ezekre az érdekekre tekintettel zárta ki, illetve korlátozta a sztrájk lehetőségét bizonyos körülményekre (az élet, az egészség, a környezet veszélyeztetettsége), illetve bizonyos tevékenységek (tömegközlekedés, hírközlés, energiaszolgáltatás) tekintetében.

A legfőbb ügyész válaszában nem látott ellentmondást az 1989. évi VII. tv. 3. § (2) bekezdése és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 8. § (2) bekezdése között. Az Egyezségokmányban részes államok eltérően szabályozzák a sztrájkjogot, s közöttük több kifejezetten megtagadja a sztrájkjogot a közalkalmazottaktól, míg más országok törvényhozása azt elismeri. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a sztrájktörvény az indítvány által érintett részében nem ellentétes az Egyezségokmánnyal, és nem sérti az Alkotmány 7. § (1) bekezdését, valamint a 70/A. § (1) és (3) bekezdéseit sem.

Az igazságügyminiszter szerint az ENSZ hivatkozott Egyezségokmányának rendelkezése nemcsak az államigazgatás tagjaira korlátozódik, hanem a közfunkciókat gyakorlók teljes körét magában foglalja, így a bírákat is. Ezért, az Egyezségokmány idézett rendelkezése és a sztrájktörvény sérelmezett szabálya egymásnak nem mond ellent. Az Egyezségokmányban foglalt korlátozásokat éppen mások alapvető jogainak védelme indokolja. Az Alkotmány 55. § (2) bekezdésében deklarált ilyen alapvető jog az, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül vagy szabadon kell bocsátani, vagy bíró elé kell állítani. Ezt a jogot sértené, ha a törvény biztosítaná az igazságszolgáltatási szervek dolgozóinak sztrájkjogát.

II. Az Alkotmánybíróság határozata meghozatalánál abból indult ki, hogy a sztrájkjogot Alkotmányunk az alapjogokról szóló fejezet rendelkezései között biztosítja, de ugyanakkor e jog korlátaira is utal. A 70/C. § (2) bekezdése szerint, "A sztrájkjogot az ezt szabályozó törvények keretei között lehet gyakorolni." A sztrájkjog a munkaviszonyban állók részére jelent biztosítékot azokban az esetekben, amikor a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog, továbbá az egyenlő munkáért egyenlő bérhez való jog, valamint a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való jog valamelyikével nem élhetnek, illetve azokat nem érvényesíthetik. Mint ilyen, éppen fontossága miatt nyert alkotmányos kiemelést. Alkotmányunk 8. § (2) bekezdése szerint alapvető jog lényeges tartalma törvényi korlátozásnak nem vethető alá. A sztrájkjog vonatkozásában az adott esetben nem a jog tartalmának, hanem a sztrájkra jogosultak személyi körének korlátozásáról van szó, és pedig az igazságszolgáltatási szerveknél.

Nemcsak a Magyar Köztársaság Alkotmánya, hanem a vonatkozó külföldi jogszabályok, valamint a nemzetközi egyezmények is a sztrájkjog korlátozott voltából indulnak ki, amelynek lényege éppen más jog, illetve más jogok érvényesülésének előmozdítása, garanciája.

Alapvető jogelv, miszerint mindenki úgy és olyan mértékben gyakorolhatja saját jogait, hogy ennek során mások jogait ne sértse. Minden egyes alapvető jog gyakorlásának korlátját mások alapvető jogai képezik. Ami az igazságszolgáltatás tagjainak a sztrájkjogát illeti, Alkotmányunk 70/K. §-a szerint, "Az alapvető jogok megsértése esetén keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők." Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint "A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádat vagy valamely perben jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el." Az igazságszolgáltatás tagjainak a sztrájkja mások alapvető jogainak érvényesítését veszélyeztetné, súlyosabb esetben ténylegesen megakadályozná.

Az állampolgári jogok védelme, e védelem hatékonysága, illetve annak a biztosítása szükségessé teszi az igazságszolgáltatás tagjai sztrájkjogának messzemenő korlátozását - gyakorlatilag annak eltörlését - mivel enélkül mások alapvető jogainak védelme nem biztosítható. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vitatott törvényhely ezért nincs ellentétben az Alkotmány 70/C. § (2) bekezdésében foglalt alapvető szabállyal.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nincs ellentét az indítványozó által kifogásolt sztrájktörvény 3. § (2) bekezdése és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 8. cikkének 2. bekezdése között, amelynek ez a hivatalos magyar fordítása: "E cikk nem akadályozza, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség, valamint az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását törvényes korlátozásnak vessék alá". Az 1976. évi 9. tvr. szövege azonban az Egyezségokmány angol, illetve francia szövegének eredeti tartalmát nem híven tükrözi. Az ott használt "Members of the administration of State", illetve "Les membres de la fonction publique" kifejezések tágabb kört jelölnek annál, mint amilyet a magyar nyelvben használt "államigazgatás tagjai" kifejezés, mivel az államigazgatás tagjainak fogalmi körébe általában nem vonják be az igazságszolgáltatás tagjait, az "administration of the State", illetve a "fonction publique" - azaz közszolgálat - körébe viszont a közfeladatokat ellátó személyek teljes körét igen. A hivatkozott Egyezségokmány 31. cikkének 2. bekezdése szerint annak angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege hiteles, tehát ebben az esetben mindenképpen a hiteles szövegek valamelyikét kell az Egyezségokmány értelmezésénél irányadónak tekinteni. Ezért az 1989. évi VII. tv. 3. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás nem ellentétes a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettség tartalmával, és nem sérti az Alkotmány 7. § (2) bekezdését sem.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt, mint nem megalapozottat, az 1989. évi XXXII. tv. 1. §-ának b) pontja szerinti hatáskörében, e törvény 25. § (1) és (3) bekezdésének megfelelően eljárva, elutasította.

III. R. I. - az Alkotmány 70/C. § (2) bekezdésére hivatkozva - az Alkotmánybíróság eljárását indítványozta annak megállapítására, hogy a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, amelyek szerint "Nincs helye a sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, ...a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél. Az államigazgatási szerveknél a Minisztertanács és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga", alkotmányellenesek, és ezért kérte a rendelkezések megsemmisítését.

Az indítványozó időközben az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában az eljárás megszüntetését kérte. Az Alkotmánybíróság az indítványozó kérelmének megfelelően - az 1989. évi XXXII. tv. 20. §-a és 21. § (7) bekezdése alapján - az eljárást megszüntette.

Az Alkotmánybíróság határozatát megküldi az indítványozóknak, a belügyminiszternek, az igazságügyminiszternek, a munkaügyi miniszternek és a legfőbb ügyésznek.

Budapest, 1992. április 2.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére