BH 2003.8.315 Az igazságügyi szakértőre - a szakvélemény határidőben elő nem terjesztése miatt - kiszabott rendbírság összegének a mérséklése indokolt, ha a szakértő részben objektív okok - a vizsgálathoz szükséges anyagok beszerzésének nehézségei - miatt késlekedett, ezért a szakértői kötelezettség megszegése nem tekinthető "különösen súlyosnak" [Be. 81. § (2) bek., 108. § (1) bek.].

A megyei bíróság 2002. november 6. napján meghozott végzésével az igazságügyi szerológus hemogenetikus szakértőt - mert a szakvéleményét a többször módosított határidő alatt sem terjesztette elő - ötszázezer forint rendbírsággal sújtotta.

A végzés ellen a szakértő jelentett be fellebbezést. A késedelem tényét elismerte, azt azonban - minden vonatkozásban - objektív, működési körén kívül eső akadályokkal indokolta.

Tekintve, hogy kötelezettségének megsértését maga a szakértő sem vitatta, a Legfelsőbb Bíróság a Be. 108. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az "különösen súlyos" esetnek tekinthető-e, következésképpen a rendbírság ötszázezer forintig terjedően alkalmazható-e, vagy annak kiszabására csak kétszázezer forintig terjedően van törvényi lehetőség.

A szakértő a megyei bíróság részéről a 2002. február 8-án kelt végzéssel és 2002. április 25-i határidővel kapott a részére megküldött csontminták emberi eredetének meghatározására vonatkozó szakértői feladatot.

Amint ezt a szakértő a fellebbezésében is állította - és amiről a Legfelsőbb Bíróságnak is hivatalos tudomása van - e vizsgálati folyamat jellegénél fogva nagyon hosszú, idő- és emellett költségigényes is.

Kétségtelen: a kirendelő határozatában a megyei bíróság felhívta a szakértő figyelmét arra, hogy ha a megjelölt határidőre a szakvéleményt elkészíteni nem tudja, azt jelezze; ám utóbb őt a kirendelés hatálya alól nem mentette fel még a 2002. májusi tárgyalást követően sem, amikor már tisztában volt azzal, hogy az intézet anyagi ellátottsága miatt a szakértő a vélemény elkészítésével még további hónapokkal késlekedni fog.

A rendelkezésre álló iratanyagból megállapíthatóan a szakértő csak 2002. október végén került abba a helyzetbe, hogy a vizsgálatokhoz még szükséges kémiai anyagokat megkapta, és az érdemibb munkáját megkezdhette (bár a szakértői vizsgálat még 2002. december 1. napján sem fejeződött be).