BH 2007.5.167 A társasház közös tulajdonában álló gépjármű-beállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be [1997. évi CXLI. tv. 2. §, 26. § (2) bek.].

A 27380/2 hrsz.-ú ingatlanra az elsőfokú földhivatal 2004. január 5-ei keltezésű alapító okirat alapján 2004. május 24-én jegyzett be társasház-alapítást.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta, és kijavította az ingatlan címét, továbbá a tulajdonjogot társasház­alapítás és adásvétel jogcímén jegyeztette be, továbbá módosította a 3. számú lakás adatait.

A fellebbezésben érintett gépkocsi-beálló kizárólagos használatára vonatkozóan a határozat indokolásában megállapította, hogy az nem jegyezhető be, mert a társasház közös tulajdoni részéhez tartozik.

A felperes keresetében az alperes határozati indokolásának a gépkocsi-beálló bejegyezhetőségére vonatkozó része hatályon kívül helyezését, és a gépkocsi­beálló kizárólagos használati joga bejegyzésének elrendelését kérte.

A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát - az elsőfokú határozatra kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az alperesi hatóságot új eljárásra kötelezte.

Az ítélet indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9. §, 10. § és 11. §-a értelmében az ingatlan-nyilvántartásba földhasználati, haszonélvezeti jog, és a használat joga is bejegyezhető.

Az alperes perbeli tárgyaláson tett előadására figyelemmel megállapította, hogy amennyiben a bejegyzés akadályát a záradékolt vázrajz hiánya képezte, úgy erre a hiányosságra, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 43. §-ára figyelemmel az alperesnek a felperes figyelmét fel kellett volna hívnia; ennek hiányában az alperesi határozat megalapozatlan, ezért annak hatályon kívül helyezése mellett megismételt eljárás szükséges.

Az új eljárásban a Fővárosi Bíróság álláspontja szerint azt kell vizsgálni, hogy a Vhr. szabályai szerint van-e lehetőség a felperes kizárólagos használatába kerülő gépkocsi-beálló ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. Ameny­nyiben nem, úgy a határozat indokolásába minden elutasítási indokot - így a záradékolt vázrajz esetleges hiányát is - bele kell foglalni.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és a felperes keresetének elutasítását kérte.

Előadta, hogy a Ptk. nem engedi a földrészlet és a rajta emelt épület külön-külön történő értékesítését, illetve a társasházakról szóló 2003. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 2. §-a kifejezetten kizárja az albetéti helyiség és a közös tulajdonból hozzá tartozó hányad (pl. telekrészt külön történő átruházását.

Hangsúlyozta, hogy az ingatlannak a társasházi épület alapterületén kívüli része - mint a társasházi közös tulajdonból, a külön tulajdonra eső közös tulajdon - osztatlan közös tulajdonban és közös használatban áll [Ptk. 140. § (1) és (2) bekezdése].

Kifejtette, hogy a közös tulajdon a dolog egészén áll fenn, eszmei hányadrészek arányában, tehát nem jelenti a tulajdonjog megosztottságát. A közös tulajdon tárgyának használatát a tulajdonostársak egymás közötti megállapodásban rendezhetik, akár a bejegyzett tulajdoni hányadtól eltérő módon is, ez azonban önmagában nem eredményezi a bejegyzett tulajdoni hányadok, vagy a használat automatikus módosulását.

Utalt arra, hogy a Ttv. 26. § (2) bekezdése szerint a társasházi közös tulajdon (pl. a be nem épített udvar) használatát a házirendben kell szabályozni. Álláspontja szerint a Ptk. 140. § (1) bekezdése értelmében tehát a tulajdonostársak az udvar meghatározott részeire egymással szemben ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető használati jogot nem alapíthatnak; a használati jog ugyanis a Ptk. 165. §-a értelmében csak más tulajdonában lévő dolgot korlátozhat, a közös tulajdonban lévő ingatlan azonban nem idegen dolog. Hangsúlyozta, hogy a felperes kérelmét mindenképpen el kellett utasítani az Inytv. 39. § (3) bekezdés h) pontja alapján, mert a Vhr. 10-11. §-ában, illetve 65. § (2) bekezdésében meghatározott változási vázrajzot sem csatolta, amely a kérelem nem pótolható hiányossága. A felülvizsgálati kérelem alapos.