BH 1992.5.361 Amennyiben a bíróság a perújítási kérelem alapján bizonyítási eljárást folytatott, a pert érdemben kell elbírálnia, és nem hozhat az eljárás megengedhetősége vonatkozásában határozatot [Pp. 260. § (1) bek. a) pont].

A perújító felperes tervező mérnök munkakörben dolgozik. Munkáltatója utasítására külföldön végzett munkát, a szerződésben kikötött prémium teljes összegét azonban nem kapta meg. Emiatt pert indított, de a munkaügyi bíróság a keresetét ítéletével elutasította. Az ítélet indokolásának lényege szerint a prémiumkitűzésekben meghatározott feladatok azt a célt szolgálták, hogy a külföldi munka a meghatározott időre gazdaságosan elkészüljön. A feladatot a felperes nem teljesítette maradéktalanul, mert a munka nem készült el határidőre, a szerelést - gazdaságtalansága miatt - ideiglenesen le is állították. A feladat részleges teljesítése miatt az alperes jogszerűen csökkentette a prémium összegét.

A felperes perújítási kérelmet terjesztett elő. Ebben kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és a prémiumkülönbözetnek az eredeti keresete szerint történő megfizetését. Arra hivatkozott, hogy a bíróság az alapperben a társ-fővállalkozási szerződést vette alapul, holott az igénye elbírálása tekintetében a szerelésvezetésre és üzembe helyezésre vonatkozó szerződés az irányadó. Ez a szerződés határozatlan időre szólt, ennélfogva téves az ítéletnek az a megállapítása, hogy a kivitelezés nem készült el a kitűzött határidőre. Ezt bizonyítja, hogy az alperes minden hónapra kifizette az előre megállapított díjakat, és külön nyilatkozatban is rögzítette, hogy a szerelésvezetési tevékenység nem a tevékenységi körébe eső okok miatt szünetelt.

A munkaügyi bíróság végzésével elutasította a felperes perújítási kérelmét, mert azt nem találta megengedhetőnek. Arra hivatkozott, hogy a kérelemből a perújítás oka nem volt egyértelműen megállapítható. Erre tekintettel igazságügyi könyvszakértői véleményt szerzett be, de ebből sem sikerült olyan új tényt, bizonyítékot feltárni, amely alkalmas lenne a perújítási eljárás lefolytatására.

A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Pp. 260. § (1) bekezdésének a) pontján alapuló perújítási kérelem elbírálása során a Pp. 266. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy fennállnak-e a perújítás megengedhetőségének feltételei. A megengedhetőség körében viszont elsősorban azt kell megítélni, hogy a perújító fél által felhozottak - a valóságuk bizonyítása esetén - alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon.

A megengedhetőség kérdésében való döntés során a felajánlott bizonyítékok mérlegelésére - tehát arra, hogy azok tényként elfogadhatók-e - nem kerülhet sor. A bíróságnak elsősorban abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak, valóságuk bizonyítása esetén, alkalmasak lehetnek-e a perújító félre kedvezőbb határozat hozatalára. Ezek szerint a perújítási kérelemben felhozottak tényként való elfogadása, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem a megengedhetőség, hanem a perújítási kérelem érdemi elbírálásának körébe tartozik. A megengedhetőség körében pedig a bejelentett perújítási okról elégséges annak a feltételezése, hogy valósága esetén a félre a korábbinál kedvezőbb döntést eredményezhet. E vonatkozásban a megtámadott határozathoz mérten bármely kedvezőbb, a félre a korábbinál kevésbé terhes határozat meghozatalának a lehetősége is elégséges.