Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

PK 47. szám

A baleset következtében meghalt szülő tartásra jogosult gyermekét megillető baleseti járadék összegének meghatározásánál a gyermek terhére nem lehet figyelembe venni azt, hogy a gyermeket eltartó másik szülő után családi pótlékra vált jogosulttá.

A baleset következtében meghalt szülő által életében kapott családi pótlékot viszont a gyermek javára figyelembe kell venni a baleseti járadékösszegének meghatározásánál akkor, ha a gyermeket eltartó másik szülő családi pótlékra nem jogosult.

A Ptk.-nak a kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezései szerint a kárért felelős személy köteles a kárt megtéríteni. A Ptk. 355. §-ának (3) bekezdése pedig kimondja, hogy kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani; rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

A baleset következtében meghalt szülő által a halált megelőzően eltartott gyermeket tehát a baleseti járadék a saját személyében illeti meg. Ebből pedig az következik, hogy ha a gyermeket eltartó másik szülő a baleset után a már fennállott vagy közvetlenül a baleset után létesített munkaviszonya alapján családi pótlékra válik jogosulttá, ennek összegével a gyermeknek járó baleseti járadék összegét nem lehet csökkenteni. A családi pótlék ugyanis önálló jogcímen illeti meg az arra jogosult személyt: államunk - a családfenntartókról való gondoskodás keretében - a jogosultnak a gyermek nevelésével kapcsolatos anyagi terheit kívánja a családi pótlék folyósításával enyhíteni.

A családi pótléknak a baleseti járadékra jogosult gyermek terhére való figyelembevétele családvédelmi érdekeket sértene, de szemben állana a kártérítési felelősség jogintézményének a károkozásoktól való visszatartást szolgáló elvével is, mert kedvezményt nyújtana a kárért felelős személynek.

A kifejtetteket támasztja alá az is, hogy a járadék a baleset következtében elvesztett tartást pótolja, márpedig a gyermektartásdíj összegének a meghatározásnál sem vehető figyelembe a gyermek terhére az őt ténylegesen eltartó szülője részére folyósított családi pótlék összege.

A Ptk. 358. §-ának (1) bekezdése szerint a baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely szükségleteiknek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve - a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja.

A balesetért felelős személy tehát a baleset folytán meghalt tartásra jogosult gyermekének a kárát köteles megtéríteni, a tartás elvesztése folytán elszenvedett kár mértékének a meghatározásánál pedig a meghalt szülő életében a gyermek részére biztosított életszínvonalat kell figyelembe venni. Ennek az életszínvonalnak a meghalt szülő által a balesetet megelőzően kapott családi pótlék is egyik meghatározó tényezője volt. Ebből pedig az következik, hogy olyan esetben, amikor az életben maradt másik szülő családi pótlékra nem jogosult, a gyermeket megillető baleseti járadék összegének meghatározásánál a meghalt szülő által a balesetet megelőzően kapott családi pótlékot is figyelembe kell venni (a járadékalapot a családi pótlék mint egyik jövedelemrész számításba vételével kell megállapítani).

A baleseti járadék összegének meghatározásánál nem vehető figyelembe viszont a családi pótlék akkor, ha a baleset után a gyermeket eltartó másik szülő részesül családi pótlékban. Ilyenkor a járadékalap kiszámításánál a meghalt szülő által életében kapott családi pótlékot figyelmen kívül kell hagyni.