32000D2850[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2850/2000/EK határozata (2000. december 20.) a véletlen és a szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés közösségi kereteinek létrehozásáról

Az Európai Parlament és a Tanács 2850/2000/EK határozata

(2000. december 20.)

a véletlen és a szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés közösségi kereteinek létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés [3] 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően és az egyeztetőbizottság által 2000. október 11-én jóváhagyott közös szövegtervezet figyelembevételével,

mivel:

(1) A Közösség által a véletlen tengerszennyezés területén 1978 óta hozott intézkedések fokozatosan lehetővé tették a tagállamok közötti együttműködés közösségi cselekvési program keretében történő kifejlesztését. Az 1978 óta elfogadott állásfoglalások és határozatok [4] alkotják ezen együttműködés alapját.

(2) A véletlen tengerszennyezésre vonatkozóan létrejött számos regionális megállapodás, például a Bonni Egyezmény, megkönnyíti a tagállamok közötti segítségnyújtást és együttműködést ezen a területen.

(3) Figyelembe kell venni az európai tengerekre és tengerparti területekre vonatkozó nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat is, például az OSPAR Egyezményt, a Barcelonai Egyezményt és a Helsinki Egyezményt.

(4) A közösségi információs rendszer azt a célt szolgálja, hogy a tagállamok hozzáférhessenek a szénhidrogéneknek és más káros anyagoknak nagy mennyiségben történő tengerbe ömlése által okozott szennyezés ellenőrzéséhez és csökkentéséhez szükséges adatokhoz. Az információs rendszert modern, automatikus adatfeldolgozó rendszer fogja egyszerűsíteni.

(5) Gyors és hatékony információcserét lehetővé tevő rendszert kell létrehozni.

(6) A közösségi munkacsoport, valamint a közösségi cselekvési program keretein belül megvalósított egyéb intézkedések gyakorlati segítséget nyújtottak tengerszennyezési vészhelyzetek esetén az ezzel foglalkozó hatóságoknak, továbbá erősítették az együttműködést és a hatékony válaszlépésekre való felkészültséget balesetek esetén.

(7) A Bizottság által benyújtott, a környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos közösségi politikai és cselekvési program [5] célul tűzte ki a Közösség olyan környezetvédelmi szükséghelyzetek iránti figyelmének növelését, amelyeket a véletlen vagy a szándékos tengerszennyezés idézett elő.

(8) E határozattal összefüggésben a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [6] alapvető jelentőségű.

(9) Káros anyagnak minősül minden olyan veszélyes vagy ártalmas anyag, amelynek tengeri környezetbe történő kiengedése aggodalomra adhat okot.

(10) A véletlen tengerszennyezés kapcsán megvalósuló közösségi együttműködés a veszélyek csökkentése érdekében tett intézkedések által hozzájárul a Szerződés céljainak eléréséhez, mivel előmozdítja a tagállamok közötti szolidaritást, és a Szerződés 174. cikkének értelmében intézkedéseivel hozzájárul a környezet megőrzéséhez és védelméhez, továbbá az emberi egészség védelméhez is.

(11) A támogató intézkedéseket biztosító közösségi együttműködés kereteinek kialakítása elősegíti a még hatékonyabb együttműködés fejlődését a véletlen tengerszennyezés területén. Az együttműködés kereteinek nagyrészt az ezen a területen 1978 óta összegyűjtött tapasztalatokon kell alapulnia.

(12) A közösségi együttműködés e kerete növeli az átláthatóságot, valamint megszilárdítja és megerősíti a különböző intézkedéseket.

(13) A véletlen és szándékos tengerszennyezés magában foglalja az állandó tengeri létesítményekből származó és a tengeri járművekből üzemeltetésükkel kapcsolatban tiltott módon a tengerbe kerülő szennyezést.

(14) Fontosak azon intézkedések, amelyek az információk továbbítását szolgálják, és amelyek által a tagállamokban a véletlen tengerszennyezés esetében eljáró hatóságok felkészültebbé válnak, növelik a bevethetőség fokát, és hozzájárulnak a veszélyek megelőzéséhez.

(15) Szintén fontos közösségi intézkedést hozni a válaszmechanizmusok és a vészhelyzetek utáni helyreállítás technikájának és módszereinek fejlesztésére.

(16) A vészhelyzetekben a tagállamoknak nyújtott operatív támogatásról szóló rendelkezés és az ilyen helyzetekből nyert tapasztalatok megosztása a tagállamok között különösen hasznosnak bizonyult.

(17) Az e kereteken belül meghozott intézkedéseknek a "szennyező fizet" elvet is elő kell mozdítaniuk, amelyet a vonatkozó nemzeti és nemzetközi környezeti jog és tengerjog alapján kell alkalmazni.

(18) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal [7] összhangban kell elfogadni.

(19) Ez a határozat az együttműködési keret teljes idejére egy pénzügyi keretet határoz meg, amely a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás fejlesztéséről szóló, 1999. május 6-i európai parlamenti, tanácsi és bizottsági intézményközi megállapodás [8] 33. pontja értelmében az elsődleges hivatkozást jelenti a költségvetési szerv részére az éves költségvetési eljárás alatt.

(20) E határozat rendelkezései átveszik különösen az 1978. június 26-i tanácsi állásfoglalással létrehozott cselekvési programot és azt a közösségi információs rendszert, amelyet a szénhidrogének és egyéb ártalmas anyagok tengerbe vagy jelentősebb szárazföldi vizekbe ömlése által okozott szennyezés ellenőrzésére és csökkentésére szolgáló közösségi információs rendszer létrehozásáról szóló, 1986. március 6-i 86/85/EGK tanácsi határozat [9] hozott létre. Az utóbbi határozat azon a napon veszti hatályát, amelyen ez a határozat hatályba lép,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A véletlen és szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés közösségi keretei (a továbbiakban: együttműködési keretek) ezennel elfogadásra kerülnek a 2000. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időszakra.

(2) Az együttműködési keretek létrehozásának célja:

a) a nemzeti, regionális és helyi szintű tagállami törekvések támogatása és kiegészítése a tengeri környezet, a part és az emberi egészség védelme érdekében a véletlen és szándékos tengerszennyezés veszélyei ellen, azonban itt figyelmen kívül hagyva a szárazföldi eredetű állandó szennyezési forrásokat;

a véletlen tengerszennyezési veszélyek magukban foglalják a káros anyagok tengerbe engedését, függetlenül azok eredetétől, azaz mind a hajókról, mind a partról vagy folyótorkolatból származó káros anyagokat, beleértve azokat, amelyek elsüllyedt anyagok jelenlétéhez kapcsolódnak (például lőszerek), azonban figyelmen kívül hagyva az engedélyezett kibocsátásokat, illetve a szárazföldi eredetű állandó szennyezési forrásokat;

b) a tagállamok megelőzési és reagálási lehetőségeinek javítása olaj vagy más káros anyag tengerbe ömlése vagy várható tengerbe ömlése miatti balesetek kezelésére, továbbá hozzájárulás a veszélyek megelőzéséhez. A tagállamoknak a hatáskör belső megosztásával összhangban információcsere-kötelezettségük van az elsüllyedt hadianyagokkal kapcsolatban azért, hogy megkönnyítsék a veszélyek azonosítását és a készenléti intézkedések meghozatalát;

c) a hatékony kölcsönös segítségnyújtás és együttműködés feltételeinek javítása és megkönnyítése ezen a területen a tagállamok között; valamint

d) a tagállamok közötti együttműködés elősegítése annak érdekében, hogy biztosítsák a károk rendezését a "szennyező fizet" elvvel összhangban.

2. cikk

A tagállamok és a Bizottság közötti kötelezettségmegosztás sérelme nélkül a Bizottság végrehajtja az I. és II. mellékletnek megfelelő együttműködési keretek rendelkezéseit.

a) Az együttműködési kereteken belül közösségi információs rendszert hoznak létre, amely a véletlen vagy szándékos tengerszennyezésre való felkészültségre és beavatkozási képességre vonatkozó adatok cseréjét szolgálja. A rendszer legalább az I. mellékletben felsorolt elemeket tartalmazza.

Az együttműködési kereteken belül hozott intézkedések típusait és a közösségi hozzájárulás pénzügyi szabályozását a II. melléklet tartalmazza.

b) Az együttműködési keretek végrehajtására egy hároméves folyamatos tervet fogadnak el, és évente vizsgálják felül a 4. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban, többek között a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott információk alapján.

A Bizottság, amennyiben szükséges, a II. mellékletben megadottakon kívül kiegészítő intézkedéseket is hozhat. Ezeket a kiegészítő intézkedéseket a meghatározott prioritások és a rendelkezésre álló pénzügyi források figyelembevételével értékelik a 4. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban.

c) Az e határozat végrehajtására szánt pénzügyi keret a 2000 és 2006 közötti időszakra 7 millió euró.

Az e határozat intézkedéseihez rendelt költségvetési forrásokat szerepeltetni kell az Európai Unió általános költségvetésének éves előirányzataiban. A rendelkezésre álló éves előirányzatokat a költségvetési szerv engedélyezi a pénzügyi tervek keretein belül.

3. cikk

(1) Az együttműködési keretek megvalósítására szolgáló folyamatos terv tartalmazza a meghozandó egyes intézkedéseket.

(2) Az egyes végrehajtandó intézkedéseket elsősorban a következő követelmények alapján kell kiválasztani:

a) hozzájárulás az információ továbbításához és a tagállamokban történt véletlen vagy szándékos tengerszennyezéssel foglalkozó felelős szervek, adott esetben kikötői hatóságok jobb felkészítéséhez, a bevetési képesség növelése és a kockázat megelőzése érdekében;

b) hozzájárulás a katasztrófahelyzetek alatti és utáni bevetési képesség technikáinak és eljárásainak javításához, és a tengeri és parti környezetben bekövetkezett kár felbecsülésénél alkalmazott módszerek fejlesztéséhez;

c) hozzájárulás a nyilvánosság jobb tájékoztatásához a veszélyek tisztázása és a balesetekkel kapcsolatos információk továbbítása terén;

d) hozzájárulás az érintett helyi testületekkel és természetvédő egyesületekkel való együttműködés megerősítéséhez a veszélymegelőzés és kezelés terén;

e) hozzájárulás a tagállamoknak vészhelyzetekben történő szakmai segítségnyújtás biztosításához, különösen a közösségi munkacsoporthoz tartozó szakértők mozgósításával, valamint hozzájárulás az ilyen helyzetekből nyert tagállami tapasztalatok cseréjéhez.

(3) A tagállamokban minden intézkedést az illetékes nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal szoros együttműködésben kell végrehajtani.

4. cikk

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Ahol e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkeit kell alkalmazni, a 8. cikk figyelembevételével.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időszak három hónap.

(3) A bizottság maga fogadja el eljárási szabályzatát.

5. cikk

A Bizottság a megállapított időszak felénél és a vége előtt értékeli az együttműködési keretek végrehajtását, és jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat hatálybalépése után 36 hónappal, majd pedig e határozat hatálybalépését követő hat évvel. A Bizottság adott esetben zárójelentésében javaslatokat tehet új intézkedések meghozatalára az együttműködési keret folytatása érdekében.

6. cikk

A 86/85/EGK határozat hatályát veszti.

7. cikk

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2000. december 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

J.-C. Gayssot

[1] HL C 25., 1999.1.30., 20. o.

[2] HL C 169., 1999.6.16., 16. o.

[3] Az Európai Parlament 1999. szeptember 16-i véleménye (HL C 54., 2000.2.25., 82. o.), a Tanács 2000. december 17-i közös álláspontja (HL C 87., 2000.3.24., 1. o.) és az Európai Parlament 2000. június 13-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2000. november 30-i határozata és a Tanács 2000. december 5-i határozata.

[4] HL C 162., 1978.7.8., 1. o.HL L 355., 1981.12.10., 52. o.HL L 77., 1986.3.22., 33. o. és HL L 158., 1988.6.25., 32. o.

[5] HL C 138., 1993.5.17., 5. o.

[6] HL L 332., 2000.12.28., 81. o.

[7] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[8] HL C 172., 1999.6.18., 1. o.

[9] HL L 77., 1986.3.22., 33. o. A 88/346/EGK határozattal (HL L 158., 1988.6.25., 32. o.) módosított határozat.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI INFORMÁCIÓS RENDSZER ALKOTÓELEMEI

A közösségi információs rendszer egy modern, automatikus adatfeldolgozó rendszert használ. Az Interneten, a Közösség honlapján általános közösségi szintű háttér-információk találhatóak, míg a nemzeti honlapokon a nemzeti intervenciós forrásokkal kapcsolatos információk találhatóak meg.

Ezenkívül cserélhető lapokból álló közösségi szakmai brosúra formájában jelenik meg a rendszer nyomtatott része, amely az egyes tagállamokra vonatkozó vészhelyzeti tervek intézkedéseire vonatkozó információkat tartalmazza.

1. A Bizottság a rendszerhez általános hozzáférést biztosító honlapot és egy közösségi honlapot készít.

2. Minden tagállam a határozat hatálybalépését követő hat hónapon belül meghozza az alábbi intézkedéseket:

a) kinevezi a rendszer nemzeti részéért felelős hatóságot vagy hatóságokat és erről értesíti a Bizottságot;

b) nemzeti honlapot vagy egymással összekapcsolt nemzeti honlapokat készít vagy üzemeltet. Ez a nemzeti honlap vagy az egymással összekapcsolt nemzeti honlapok egyike az általános hozzáférést biztosító közösségi honlapon keresztül kapcsolódik az egész rendszerbe;

c) megfelelő információkkal tölti fel nemzeti honlapját, amelyek a következők:

i. a véletlen vagy szándékos tengerszennyezéssel kapcsolatban illetékes nemzeti hatóságok struktúrájának és a köztük levő kapcsolatoknak a leírása, beleértve a vészhelyzetekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó tájékoztatási központokat;

ii. általános információk a meglévő munkacsoportokról, illetve a vészhelyzeti és tisztítási intézkedésekhez rendelkezésre álló felszerelésekről, különösen:

- szennyezéselhárító hajókból álló mentőcsapatok (tengeri),

- (szárazföldi) mentőcsapatok a parti szennyezés elhárításához és ideiglenes tárolók felállításához, valamint az érzékeny parti területek helyreállításának koordinálásához,

- szakértői munkacsoportok a szennyezés környezeti megfigyeléséhez és/vagy a felhasznált mentesítő technikák hatásának megfigyeléséhez, beleértve a vegyi anyagok szétterjedését,

- egyéb mechanikai, kémiai és biológiai eszközök a tengeri szennyezés elhárítására és a partvonal megtisztítására, beleértve az olajszállító tartályhajók könnyítésére szolgáló rendszereket,

- légijárművek a légi megfigyeléshez,

- a tartalékkészletek helyzete,

- vészvontatási kapacitás,

- a közérdekű segélyhívó szám(ok);

iii. a segítségnyújtás felajánlásának feltételei.

A tájékoztató központok - kérésre - további információkat szolgáltatnak.

3. A 2. pontban meghatározott nemzeti honlapját (honlapjait) minden tagállam azonnal frissíti, amint bármilyen változás történik.

4. A határozat hatálybalépését követő hat hónapon belül minden tagállam megküldi a cserélhető lapokból álló közösségi szakmai brosúrába felveendő vészhelyzeti tervét a Bizottságnak, megadva a mozgósítással kapcsolatos szakmai eljárásokat és a tájékoztató központok címét.

5. Minden tagállam az első adandó alkalommal értesíti a Bizottságot, amennyiben a cserélhető lapokból álló brosúrában lévő információk bármelyike megváltozik.

6. A Bizottság minden tagállamnak megküldi a cserélhető lapokból álló brosúra egy példányát, illetve annak frissítéseit eljuttatja az összes tagállamhoz.

A közösségi és nemzeti honlapok modelljei, valamint a közösségi információs rendszer alkalmazásához szükséges további útmutató a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt eljárással összhangban kerülnek elfogadásra.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGI HOZZÁJÁRULÁSOKRA VONATKOZÓ PÉNZÜGYI SZABÁLYOZÁS

Intézkedések típusai | Finanszírozás |

A.Képzéssel és információval kapcsolatos intézkedések

1.Tanfolyamok és szemináriumok

Tanfolyamok és szemináriumok szervezése a tagállamok nemzeti, regionális és helyi tisztviselőinek, valamint más érdekelteknek annak biztosítása érdekében, hogy a felelős szervek gyorsan és hatékonyan reagáljanak. | Maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás: az intézkedés összes költségének 75 %-a, de legfeljebb 75000 euró intézkedésenként. |

2.Szakértők cseréje

Szakértők más tagállamba történő kiküldése annak érdekében, hogy tapasztalatokat szerezzenek, és különböző felhasznált technikákat értékeljenek, vagy más katasztrófaelhárító szolgálatok vagy egyéb szakmai szervezetek, például a véletlen vagy szándékos tengerszennyezés területén speciális szaktudással rendelkező nem kormányzati szervezetek módszereit tanulmányozzák. A tagállamok közötti szakértőcsere megszervezése, akik így rövid továbbképzéseket, illetve modulokat tarthatnak, vagy azokon részt vehetnek egy másik tagállamban. | Maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás: a szakértők utazási és ellátási költségének 75 %-a és a rendszer koordinálási költségének 100 %-a. |

3.Gyakorlatok

A gyakorlatok célja a módszerek összehasonlítása, a tagállamok közötti együttműködés ösztönzése, a nemzeti katasztrófaelhárító szolgálatok fejlődésének támogatása, és tevékenységük koordinálása. | Maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás: a más tagállamokból érkező megfigyelők részvételi költségének, a kapcsolódó szemináriumok szervezési költségének, a gyakorlat előkészítési költségének, a zárójelentés megírási költségének stb. 50 %-a. |

4.Közösségi információs rendszer

Olyan modern számítógépes információs rendszer kiépítése és karbantartása, amely segíti a nemzeti hatóságokat a véletlen vagy szándékos tengerszennyezés kezelésében, a vészhelyzeti intézkedésekhez szükséges információk megadásával. | A rendszer bizottsági részének 100 %-os finanszírozása. |

B.A vészhelyzet alatti illetve azt követő fellépés technikáinak és módszereinek fejlesztését célzó intézkedések (kísérleti projektek)

Ezek olyan projektek, amelyek a tagállamok reagálási és rehabilitációs képességét hivatottak fejleszteni. A projektek főleg az eszközök, a technikák és az eljárások fejlesztését célozzák. Úgy kell őket kialakítani, hogy valamennyi vagy legalább néhány tagállam érdekelt legyen, és hogy hozzájárulhassanak a véletlen vagy szándékos tengerszennyezés területén új technológiák alkalmazásához. Azon projektek létrehozását ösztönzik, amelyekben legalább két tagállam részt vesz. | Maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás: minden projekt összes költségének 50 %-a, de legfeljebb 150000 euró. |

C.Támogató és információs intézkedések

1.Környezeti hatás

Egy baleset után a környezeti hatások felmérését célzó intézkedések támogatása, az alkalmazott megelőző és rehabilitációs intézkedések értékelése, továbbá az eredmények és a szerzett tapasztalatok széleskörű terjesztése a többi tagállam részére. | Maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás: az egyes intézkedések összes költségének 50 %-a. |

2.Konferenciák és rendezvények

Konferenciákat és más, a tengeri szennyezésről szóló, nagyobb közönség számára nyitva álló rendezvényeket foglal magában különösen, ha azok több tagállamot érintenek. | Maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás: az intézkedés összes költségének maximum 30 %-a, de legfeljebb 50000 euró. |

3.Egyéb támogató intézkedések

Intézkedések a legfejlettebb technika meghatározására az alapelvek és útmutatók kifejlesztéséhez a véletlen vagy szándékos tengerszennyezés fontos szempontjait illetően, valamint az együttműködési keretek értékelése tekintetében. | 100 %-os finanszírozás. |

Az elsüllyedt hadianyagokban rejlő veszélyekre, az érintett területekre (térképek is) és a vészhelyzetre történő reagálásra vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjének támogatása. | 100 %-os finanszírozás. |

4.Információ

Publikációk, kiállítási anyagok és egyéb nyilvános információk a közösségi együttműködésről a véletlen vagy szándékos tengerszennyezés területén. | 100 %-os finanszírozás. |

D.A szakértők mozgósítása

Olyan intézkedések, amelyek a közösségi munkacsoport szakértőinek mozgósítására szolgálnak, annak érdekében, hogy erősítsék a tagállamok vagy harmadik államok megfelelő szervei által vészhelyzetben tett intézkedéseket, valamint arra vonatkozó intézkedések, hogy szakértőt küldjenek a történés helyére, az egyéb tagállamokból érkező megfigyelők koordinálására. | Közösségi pénzügyi hozzájárulás: a szakértők kiküldetésének költségeit 100 %-ig finanszírozzák. |

--------------------------------------------------