A Fővárosi Törvényszék G.41311/2009/13. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. Bíró: Kolozs Balázs

Fővárosi Bíróság

12.G.41.311/2009/13. sz.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda, az eljáró ügyvéd dr. Szűcs Viktor Géza (cím) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a Szepesi és Társai Ügyvédi Iroda, az eljáró ügyvéd dr. Feldmájer Lea (cím) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

vállalkozói díj megfizetése iránti perében a bíróság meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja

A részítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet írásban, három példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az részítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

I n d o k o l á s

A lefolytatott tárgyalás alapján a bíróság az alábbi rész-tényállást állapította meg:

A peres felek között 2006. november 25. napján vállalkozási szerződés jött létre internetes portálok üzemeltetése céljából, 2007. február 1-től 2009. január 31-ig tartó határozott időtartamra. A szerződés értelmében a felperesi vállalkozó az alperesi megrendelő részére portálüzemeltetést vállalt, ennek keretében szerverpark biztosítását, a szerverekhez és az aktív hálózati eszközökhöz megfelelő redundancia biztosítását, internetes hosting biztosítását, szerverek telepítését, üzemben tartását, karbantartási adminisztrációs tevékenységet, adatmentést, illetőleg probléma elhárításhoz folyamatos rendelkezésre állást, ezen felül pedig digitalizált hang, illetve mozgókép továbbítását a felhasználókhoz az interneten keresztül. A szerződés 3.3. pontja értelmében a szerződés a hatályának lejártát követően automatikusan határozatlan idejűre módosul, ha a szerződő felek bármelyike a szerződés hatályának lejárta előtt legkésőbb 90 nappal írásban nem értesíti a másik felet, hogy nem kívánja a szerződést meghosszabbítani. A szerződés értelmében a felmondási idő a szerződés határozatlan idejű volta esetén 90 nap. A szerződés 4.4. pontja rendelkezik a kapcsolattartásról, amely szerint a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatokat a felek írásban kötelesek megtenni. A szerződés pedig meghatározza, hogy írásban tett nyilatkozatnak a postai küldeményként az értesítési címre eljuttatott levél minősül, valamint a személyesen, vagy futár útján átadott küldemény is akkor, ha azt a címzett igazoltan átvette. A vállalkozási szerződés 5. pontja tartalmazza a díjazást, amely meghatározott üzemeltetési időszakokra, illetőleg meghatározott tevékenységekre lebontva lett megszabva.

Az alperes 2008. október 20-án kelt, október 22-én postára adott levelében a felperes felé jelezte, hogy a szerződést meghosszabbítani nem kívánja. A levél kézbesítését a postai kihordó 2008. október 28. napján megkísérelte, azonban a cég a székhelyén nem volt nyitva, így csupán értesítőt hagyott a kézbesítés megkísérléséről. A letéti idő alatt a felperes kérte a küldemény ismételt kézbesítését, amely ismételt kézbesítésre a szerződés meghosszabbításának hiányára vonatkozó szándék közlésére előírt, 2008. november 1-jei határidőt követően, 2008. november 6-án került sor.

Az alperes 2008. október 31-én e-mail útján jelezte a felperes részére, hogy a szerződést meghosszabbítani nem kívánja, illetőleg ugyanaznap az ezt tartalmazó szándéknyilatkozatát futárszolgálat segítségével megkísérelte a felperes részére kézbesíteni. A kézbesítő 2008. október 31. napján 14 óra 51 perckor a cég székhelyén átvételre jogosult nem talált, ezért ugyanekkor a küldeményt a postaládába kézbesítette.

A felperes az ezen szerződés kapcsán előterjesztett kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 7.481.250,- forint, valamint ennek 2009. április 4-től, a kifizetés napjáig járó, a Ptk. 301/A §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamata megfizetésére. Keresete jogalapjául hivatkozott arra, hogy a peres felek szerződése értelmében, illetőleg a felek által megszabott határidőig alperesi közlés hiányában a peres felek szerződése határozatlan idejűvé alakult, így az alperes késve érkezett nyilatkozata rendes felmondásként értékelhető, ezért három hónapos felmondási idővel történhet csak a szerződés megszüntetése. A felperes hivatkozott arra, hogy a szerződés rendelkezésre állás jellegű volt, és ezt a rendelkezésre állást a felmondási időben az alperes részére teljesítette, amelynek kapcsán jár az ezen hónapokra a szerződésben megállapított mértékű vállalkozói díj.

Az alperesnek az erre vonatkozó ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadása értelmében a felperes szerződésszerű értesítése a szerződés által előírt határidőben megtörtént, és ezzel a szerződés 2009. január 31-ével megszűnt.

Az alperes elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a postai küldemény feladásának időpontja számít, és ő a postai küldeményt 2008. október 22-én postára adta. Hivatkozott arra is, hogy a felperes azt 2008. október 28. napján nem vette át, mégpedig saját felróhatósága folytán, így tevőleges magatartással akadályozta meg a kézbesítést.

Emellett hivatkozott arra is, hogy 2008. október 31-én e-mail útján megküldte a felperes részére a felmondó nyilatkozatot, és hivatkozott arra, hogy ugyanezen napon futárral kísérelte meg a kézbesítést, azonban a felperes székhelyén senki nem vette át a küldeményt, így az a postaládába lett továbbítva.

Az alperes állítása szerint a szerződés 3.3. pontjára vonatkozóan a szerződés 4.4. pontja, amely az értesítés meghatározott módját írja elő, nem alkalmazható.