A Kaposvári Törvényszék P.20531/2022/9. számú határozata. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:44. §, 2:45. § (2) bek., 2:51. § (1) bek., 2:52. § (1) bek., (3) bek.] Bíró: Szárazné dr. Zomi Edit

Az ügy száma: 25.P.20.531/2022/9/II.

A tanács tagjai: Szárazné dr. Zomi Edit bíró

A felperes: felperes

cím1

A felperes jogi képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda

ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd

cím2)

Az alperes: alperes

cím3

Az alperes jogi képviselője: dr. Kovács Lóránd ügyvéd

cím4

A per (eljárás) tárgya: jóhírnév megsértése

Rendelkező rész

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett hírportál internetes oldalon 2018. március 21. napján "A párt1 pártigazgatója pártelnök1 táskahordozója" címmel megjelent cikkben annak valótlan híresztelésével, hogy a párt pártigazgatójaként a felperes a 2018-as választási kampányban pártelnökhoz járt más pártok képviselőjelöltjeinek lefizetésére szánt pénzért, és a felperesen keresztül jutottak el a vesztegetésre szánt feketepénzek a párt1 képviselő jelöltjeihez.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 400.000,- (négyszázezer) Ft sérelemdíjat és 30.000,- (harmincezer) Ft + ÁFA perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására az állam javára fizessen meg 36.000,- (harminchatezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Pécsi Ítélőtáblának címezve a Kaposvári Törvényszéken lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. § és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

[1] A felperes a párt alapítása óta, egészen 2020 elejéig a párt pártigazgatója volt.

[2] A felperes tisztségéből adódóan a 2018-as országgyűlési választási kampány során néhány alkalommal a pártelnök érdekkörébe tartozó gazdasági társaságokkal tárgyalt, választási plakátok kihelyezése, plakáthelyek bérlése, megvásárlása tárgyában. A megbeszéléseken kizárólag az üzleti kapcsolatról tárgyaltak. A találkozások alkalmával nem történt olyan, hogy akár pártelnök, akár bárki más a felperesnek vagy a párt bármely tisztségviselőjének pénzt adott volna át.

[3] Az alperes által üzemeltetett média felületen, a hírportál internetes oldalon a 2018-as országgyűlési választás hajrájában megjelent "A párt1 pártigazgatója pártelnök1 táskahordozója" című cikkben a felperesről leírták, hogy a kampány során pénzért járt az ország korábban egyik legbefolyásosabb, komoly politikai kapcsolatokkal is rendelkező üzletemberéhez azért, hogy az ő szája íze szerinti választási eredmény érdekében ebből a "feketepénzből" konkurens pártok jelöltjeit megvesztegessék, lefizessék, nagyon súlyos bűncselekményeket is elkövetve ezáltal a választások tisztaságának komoly sérelmén túlmenően.

[4] A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő a Kaposvári Törvényszéken, melyben kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát az általa üzemeltetett hírportál internetes oldalon 2018. március 21-én "A párt1 pártigazgatója pártelnök1 táskahordozója" címmel megjelent cikkben annak valótlan híresztelésével, hogy a párt pártigazgatójaként a 2018-as választási kampányban pártelnökhoz járt más pártok képviselőjelöltjeinek lefizetésére szánt pénzért, és rajta keresztül jutottak el a vesztegetésre szánt feketepénzek a párt1 képviselő jelöltjeihez.

[5] Kereseti kérelmében kérte továbbá a felperes, hogy a bíróság kötelezze az alperest a fent megjelölt személyiségi jogsértés miatt 400.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére.

[6] Emellett pedig kérte, hogy a bíróság marasztalja az alperest a perköltségekben is.

[7] A felperes kereseti kérelme jogalapjaként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42 § (2) bekezdését, a 2:243 § d) pontját, a 2:45 § (2) bekezdését, illetve a 2:51 § (1) bekezdés a) pontját jelölte meg. A felperes a sérelemdíj iránti kereseti kérelmének jogalapjaként a Ptk. 2:52 § (1) - (3) bekezdését jelölte meg.

[8] A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes a fent megjelölt cikkben valótlan állításokat híresztelt, mellyel a jóhírnevét megsértette. A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes fenti cikkben tett állításai azért valótlanok, mert egy, a jelenlegivel hasonló tárgyú sajtó-helyreigazítási perben a bíróság a ügyszám tárgyalási jegyzőkönyvben dr. pártelnök elmondta, hogy sem a pártnak, sem a párt megbízásából senkinek soha nem adott semmilyen anyagi támogatást. Hivatkozott továbbá a felperes arra is, hogy a bíróság1 a ügyszám2 perében, melynek ugyanaz volt a tárgya, mint jelen pernek, csak más volt a felperese, tanúként kihallgatta tanú1t, tanú2t és tanú3t. Fent nevezettek tanúvallomásából az állapítható meg, hogy a felperes sem pártelnöktól, sem bárki mástól a pártnak juttatott illegális pénzadományokat nem vitt el.

[9] A felperes állítása szerint az alperes fenti cikkben megjelent közlésére híresztelésként kell tekinteni, figyelemmel arra, hogy a cikkben maga az alperes is azt írta, hogy az hírportál1 internetes oldalra hivatkozva írta le a perbeli cikkben szereplő állításokat.

[10] A felperes a sérelemdíj iránti kereseti kérelmével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a hírportál internetes oldal helység a legismertebb közéleti témákkal foglalkozó internetes oldal, és azzal, hogy az alperes ezen az oldalon a keresetben kifogásolt valótlan állításokat híresztelte, megsértette a jóhírnévhez való jogát, melyre tekintettel sérelemdíj fizetésére köteles. Hivatkozott ebben a körben arra is a felperes, hogy bár közszereplő, ennek ellenére valótlan és sértő kijelentéseket róla sem lehet tenni, erre a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki. Erre tekintettel pedig az általa, a kereseti kérelemben sérelemdíjként megjelölt összeg eltúlzottnak nem tekinthető.