A Fővárosi Törvényszék K.705686/2021/22. számú határozata a menekültügyben hozott 106-m-20473/1/2021 számú végzés felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási jogvita tárgyában. [2007. évi LXXX. törvény (Mjtv.) 32. § (1) bek.] Bíró: Dudás Dóra Virág

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 11.K.705.686/2021/22.

A felperes: Felperes1 (felperes címe)

A felperes jogi képviselője: Győző és Lencs Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Győző Gábor ügyvéd)

Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (alperes címe)

Az alperes jogi képviselője: dr. Mágó András r. alez. igazgató

Az egszerűsített per tárgya: a menekültügyben hozott 106-M-20473/1/2021 számú végzés felülvizsgálatával kapcsolatos közigazgatási jogvita

Í T É L E T

A bíróság az alperes 2021. szeptember 14. napján kelt 106-M-20473/1/2021 számú végzését megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A hazánkban tartózkodási jogcím nélkül maradt a nemzetiségű állampolgárságú felperes 2021. szeptember 14. napján menedékkérelmet terjesztett elő az alperes budapesti ügyfélszolgálatán.

[2] Az alperes 2021. szeptember 14. napján kelt 106-M-20473/1/2021 számú végzésében a menedékkérelmet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 32/F. § (1) bekezdés b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert megállapította, hogy nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, hiszen a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 271. § (1) bekezdése értelmében a felperes nem nyújthat be közvetlenül Magyarországon menedékkérelmet. Az Átv. 270. § (1) bekezdése szerint a 268-269. §-ok szerinti eljárásokat, vagyis menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat ki vagy bi nagykövetségen való előterjesztését és a felperes úti okmánnyal való ellátását követően lehetséges beutazni és menedéket kérni.

[3] A felperes részére 2021. szeptember 17. napján hirdették ki az alperes végzését, és még azon a napon előállították és átkísérték a sz határhoz. A rendőrségi előállítását követően személyesen megírta a végzés elleni keresetlevelét, melyet kiegészített a jogi képviselője.

A kereset, a védirat

[4] A felperes keresetében az alperes végzésének megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Perköltséget nem igényelt. Álláspontja szerint a menedékkérelme nem tekinthető lehetetlen célra irányulónak, hiszen a menekültkénti elismerés kérése fogalmilag nem nyilvánvalóan lehetetlen, a benyújtás módjának hazai jog szerinti meg nem engedettsége pedig nem hozható összefüggésbe a kérelem céljával. Az Átv. által ideiglenesen létrehozott alternatív menekültügyi rendszer sérti a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelv (a továbbiakban: Eljárási Irányelv) rendelkezéseit, mert az Irányelv 5. cikke értelmében nincs tagállami jogalkotási hatáskör a megszorító átültetésre. Személye a menedékkérelem benyújtására irányuló szándékának kinyilvánításától kezdve az Eljárási Irányelv hatálya alá tartozik, amely uniós norma közvetlenül alkalmazandó az azzal ellentétes Átv.-vel szemben. Az alperes döntése tartalma szerint elfogadhatatlansági döntésként értelmezhető, amely azonban az Eljárási Irányelvben taxatívan felsorolt elfogadhatatlansági okok körén kívül eső indokon alapul. Az alperes tehát akkor járt volna el jogszerűen, ha az Eljárási Irányelv közvetlen alkalmazásával szabályosan lefolytatja a Met. szerinti menekültügyi eljárást, melynek során meghozandó jogerős döntés meghozataláig megilleti a területen maradás joga. Ezzel az állásponttal az Európai Bizottság is egyetért, hiszen az Európai Unió Bíróságához fordult a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés fentiek szerinti korlátozása miatt. A visszaküldés és lánc-visszaküldés tilalma vizsgálatának elmaradása is jogszabálysértő a menekültek helyzetére vonatkozó Genfi Egyezmény 33. cikkébe, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkébe és az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésébe ütközően. A felperest továbbá bűncselekmény elkövetésére kényszerítették az olyan országba való átkísérése által, amelybe való belépése vízumkötelezett lenne. Alapvető eljárási garanciák sérültek az alperes eljárásban. Az alperes nem tudott magyarázatot adni arra, hogy egy hasonló helyzetben lévő másik menedékkérő ügyében milyen magyar jogszabályi alapon folytatta le az eljárást, ha pedig esetében közvetlenül alkalmazta az uniós jogot, akkor ugyanezt miért nem tette meg a jelen ügyben is.