A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.630/2012/24. számú határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 81. §] Bíró: Pokorny Gabriella

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.630/2012/24.*, Kúria Mfv.10758/2013/6.

***********

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ... pártfogó ügyvéd (... ... által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Nyugdíjjogi és Perképviseleti Osztály (1430 Budapest, Pf. 38.) által képviselt alperes neve i Igazgatósága (1430 Budapest, Pf. 38.) alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az eljárás illetékmentes.

A pártfogó ügyvéd díját az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

alperes neve i Igazgatósága a 2011. szeptember 16-án kelt 5-10164/2011/0010. számú határozatával a felperes rokkantsági nyugdíj megállapítása iránt előterjesztett kérelmét elutasította arra hivatkozással, hogy a felperes egészségkárosodásának mértéke a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I. fokú bizottságának 2011. szeptember 8. napján kelt szakvéleménye szerint 35 %.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Jogorvoslati Főosztály 55-23119/2011/0018. számú, 2012. április 16-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, és felperes fellebbezését elutasította arra hivatkozással, hogy felperes egészségkárosodásának mértéke a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal II. fokon eljáró szakértői bizottságának 2012. március 12. napján kelt szakvéleménye szerint 38 %, ezért nem éri el a Tny. tv. 36/A. §-ában meghatározott, a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges legalább 50 %-os mértéket.

A felperes egészségkárosodásának mértéke a társadalombiztosítási határozatok meghozatalának időpontjában össz-szervezeti szempontból 38 %-ban határozható meg.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy rokkantsági nyugdíjra jogosult. Arra hivatkozott, hogy egészségkárosodásának mértéke súlyosabb. Előadta, hogy 2000. március óta nem tud munkát vállalni rossz egészségi állapota miatt. Hivatkozott arra is, hogy 2004. október és 2005. október között 67%-os, majd 2006. január 1-től 2008. márciusig 50%-os munkaképesség csökkenést állapítottak meg a felperesnél olyan betegségek alapján, amelyek jelenleg is fennállnak, és azokban az ezt követően eltelt időben javulás nem történt. Indítványozta az Egészségügyi Tudományos Tanács ISZT kirendelését.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a felperes össz-szervezeti egészségkárosodásának mértéke nem éri el a rokkantság megállapításához szükséges, a törvényben meghatározott mértéket. Az alperes perköltséget nem igényelt. Arra hivatkozott, hogy a felperes által a keresetlevél mellékleteként becsatolt orvosi dokumentumok a közigazgatási eljárás lefolytatása után keletkeztek, ezért azok a perben nem vehetők figyelembe, kizárólag egy állapotrosszabbodás miatti újabb igény alapjául szolgálhatnak. Előadta, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszere 2008. január 1-től jelentős mértékben átalakult, és a munkaképesség-csökkenés mértékének vizsgálata helyett bevezették az egészségkárosodás mértékének vizsgálatán alapuló új minősítési rendszert. Ezért a korábban megállapított munkaképesség-csökkenés nem hasonlítható össze a jelen per tárgyát képező közigazgatási határozatok részét képező szakhatósági állásfoglalásokban megállapított össz-szervezeti egészségkárosodással.

Felperes keresete az alábbiak szerint megalapozatlan.