BH 1997.8.407 A tisztességtelen piaci magatartás megállapításánál az üzleti titok, a bizalmi viszony és a termékazonosság fogalmának alkalmazási szempontjai [1990. évi LXXXVI. tv. 5. §, 6. §, 7. §, 1996. évi LVII. tv. 95. § (1) bek., 97. § (1) bek.].

A felperes keresetében az 1990. évi LXXXVI. törvény (Tpt.)* 5. és 7. §-aira történő hivatkozással kérte annak megállapítását, hogy az alperes magatartásával megvalósította a hivatkozott törvényi tényállásban foglaltakat. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, és tiltsa el a további jogsértéstől, rendelje el a már forgalomba hozott termékek megsemmisítését. A kártérítési igényével kapcsolatosan az eljárás során kívánt nyilatkozni. Előadta, hogy 1992. augusztusától gyártja a típusjelző benzinkútállapot-kijelző rendszert. Az első berendezés tervezése és kivitelezése 1992 nyarán indult meg, 1992. július 24-én kelt a szerződéstervezet, amelyet megküldött a B. Kft.-nek, a teljesítési határidő 1992. szeptember 15-e volt, a tényleges átadásra 1992. október 16-án került sor. A kútállapot-kijelző az E-3. Kft. és az A. Kft. cégek által kifejlesztett termékcsalád egyik darabja, amelyet a felperesi társaság munkatársai hosszú évek munkájával alakítottak ki.

A felperes alkalmazottja volt B. Gy., akinek a munkakörébe tartozott e termék forgalmazása. B. Gy. 1994. június 17-én olyan kijelentést tett, hogy a felperes ügyfelei körében a perbeli termék eladására konkurens ajánlatot kíván adni, 1994. június 20-án pedig a felperesi képviselő tudomására jutott, hogy B. Gy. megkereste a felperes egyik üzleti partnerét - a H. Kft.-t - azzal, hogy az általa megjelölt eladótól, az L. Kft.-től kedvezőbb feltételek mellett szerezhetik be a kútállapot-kijelző készüléket.

Az L. Kft.-nek B. Gy. ügyvezetője, a Kft. cégbejegyzési kérelmét 1994. június 10-én nyújtotta be a bírósághoz. A fentiek tudomásra jutását követően a felperes B. Gy. munkaviszonyát 1994. június 22-i hatállyal rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően további két alkalmazott, K. L. és T. P. is beadta a felmondását 1994. július 15-i hatállyal. T. P. végezte egyébként a perbeli termék üzembehelyezését.

Az alperes 1994. július 14-én körlevélben megkereste valamennyi nagy benzinkutat üzemeltető céget, és tájékoztatta a nevezetteket arról, hogy ő és társai kiváltak a nevezett cégből, kifogásolják a felperes piaci hegemóniára törekedő magatartását, egyben ajánlatot tettek a termék eladására. A termékkel egy MOL 2000 töltőállomást fel is szereltek, ennek külső megjelenése, belső elektronikája és működése megegyezik a felperesi termékkel, a felperes és az alperes terméke megtévesztésig hasonlítanak egymáshoz. A felperes álláspontja szerint tehát a kifejtettek alapján az alperes megvalósította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. tv. 5., 6. és 7. §-aiba ütköző tényállást.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a perbeli termék kifejlesztésében B. Gy. és másik két munkatárs is tevékenyen részt vett. Nem vitatta viszont, hogy abban a felperes alkalmazásában álló Sz. J. is közreműködött. A körlevélben foglaltakkal kapcsolatban előadta: abban csak jelezték, hogy a felperes piaci hegemóniára tör, egyben tájékoztatták a forgalmazó cégeket, hogy a berendezés nem áll szabadalmi oltalom alatt, így tehát azt jogosult bárki gyártani és forgalmazni. Egyébként hasonló állapotkijelző terméket más gazdálkodó szervezet, így többek között a H. Rt. is kifejlesztett és gyártott, valamint forgalmazott. E terméket több töltőállomás benzinkútjánál már felszerelték. Állította, hogy a berendezés a kifejlesztését követően és a perbeli időpontban sem áll szabadalmi oltalom alatt, tehát azt a piacgazdaság szabályai szerint akár már működő, akár újonnan alakuló gazdasági társaság vagy magánszemély jogosult gyártani és forgalmazni, ezért nem valósította meg a felperes által terhére rótt tisztességtelen gazdasági tevékenységet. Hangsúlyozta, hogy a szellemi termékhez mindenféleképpen köze van, mert annak kifejlesztésében B. Gy., K. L. és T. P. is részt vett, a nevezettek munkaszerződésében sehol nem szerepelt, hogy az általuk létrehozott szellemi termék kizárólag a felperesi céget illeti meg. Állította, hogy az első berendezés értékesítése lényegesen magasabb áron történt, mint a többi berendezésé, ebben az árban tehát nyilván benne volt a kifejlesztés költsége is. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény 6. §-ával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy éppen a felperes intézte az üzemanyag-forgalmazó cégekhez - a dátum nélküli körlevelében - azt az alaptalan állítást, hogy a perbeli berendezés gyártása és forgalmazása kizárólag őt illeti meg, tehát ezen az alapon sem állapítható meg az alperes felelőssége. Előadta, hogy a felperes által gyártott berendezésen nem tüntették fel sem a felperes nevét, sem pedig olyan jellegzetes feliratot vagy ábrát, amely felismerhetővé tette volna, hogy a termék az A. Kft.-től vagyis a felperestől származik.

Az elsőfokú bíróság a tanú- és szakértői bizonyítást követően meghozott ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a tisztességtelen piaci magatartás tilalmának rendelkezéseit azzal, hogy a benzinkútállapot-kijelző rendszer terméket előállította és felhasználta. Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, és eltiltotta a további jogsértéstől, egyben elrendelte a már forgalomba hozott termékek megsemmisítését. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 46 000 Ft perköltséget.

Az ítélet indokolása szerint a felperes keresete alapos mind az 1990. évi LXXXVI. tv. 5. §-a, mind a 7. §-a megsértésével kapcsolatban. Az előbbit illetően utalt az üzleti titokra, a bizalmi viszonyra, az üzleti kapcsolatot megelőző üzletkötéssel összefüggésben álló tájékozódásra, illetve tájékoztatásra, tárgyalásra, ajánlattételre, az utóbbival kapcsolatban pedig az áru jellegzetes külsővel csomagolással, megjelöléssel történő előállítására, forgalomba hozatalára. Megállapította, hogy az alperes ügyvezetőjének saját nyilatkozata szerint is a felperessel még munkaviszonyban állt akkor, amikor a körlevélben az üzleti ajánlatot megtette a forgalmazó cégek felé. E magatartást illetően nincs jelentősége annak a szempontnak, hogy iparilag védett volt-e a felperesi termék, és nincs jelentősége annak a körülménynek sem, hogy a dokumentáció kialakításában az alperes ügyvezetőjének milyen szerepe volt, mert nem vitásan a műszaki dokumentáció a felperest illeti meg.

A versenytárssal való összetéveszthetőséget illetően tényként azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a piacon a felperes jelentkezett előbb a benzinkútkijelző készülékkel, és így a felpereshez kötődött e termék forgalmazása. Az alperes által sem vitatottan a felperes már 1992. évben a piacon volt, míg az alperes csak 1994-ben, tehát két évvel később jelentkezett ugyanezzel a termékkel. Az összetéveszthetőséget illetően egyébként elfogadta a szakértői vélemény megállapításait, amelyek szerint a két termék az összetéveszthetőségig hasonlít egymáshoz. Ez a körülmény - figyelemmel arra, hogy a felperes jelentkezett előbb a piacon - alkalmas annak megállapítására, hogy az alperes megsértette a hivatkozott törvény 7. §-ában foglaltakat. Mindezekre tekintettel a bíróság helyt adott a felperes kereseti kérelmének, rendelkezett a jogsértés abbahagyásáról, és eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, egyben döntött a már forgalomba hozott termék megsemmisítéséről.