A Kúria Pfv.21123/2011/9. számú precedensképes határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. Bírók: Harter Mária, Illés Mária, Szűcs József

A határozat elvi tartalma:

A társasház alapító okirata szerződés, amely kötelmi jellegű jogviszonyt hoz létre. A 2003. évi CXXXIII. tv. (Tht.) 10. § (1) bekezdése nem zárja ki az alapító okirat bírósági úton történő módosítását, amelyre az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 241. §-ában előírt feltételek teljesülése esetén van lehetőség; ugyanakkor a bíróságnak sem a Tht., sem a Ptk. rendelkezései alapján nincsen jogköre a társasház megszüntetésére. 2003. CXXXIII. Tv. 10. § (1), 2003. CXXXIII. Tv. 28. § (1), 1959. IV. Tv. 241. §

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Járásbíróság P.21416/2010., Kaposvári Törvényszék Pf.20090/2011/4., *Kúria Pfv.21123/2011/9.*

***********

Pfv.I.21.123/2011/9.

A Kúria a dr. Marton Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Marton Kálmán ügyvéd) által képviselt I. rendű, II. rendű felpereseknek dr. Kócsó József ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, a dr. Nyilas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Nyilas Péter ügyvéd) által képviselt III. rendű alperesek ellen jognyilatkozat pótlása és egyéb igények érvényesítése iránt a Kaposvári Városi Bíróságnál 12.P.21.416/2010. számon folytatott és másodfokon a Somogy Megyei Bíróság 2011. február 23. napján meghozott 2.Pf.20.090/2011/4. számú ítéletével befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a III. rendű alperesnek 25.000 (Huszonötezer) forint felülvizsgálati költséget.

Indokolás

A perbeli háromlakásos társasházat az 1990. december 17. napján kelt alapító okirattal az alperesek, valamint a felperesek jogelődje, dr. S. G. alapították. Az alapító okiratban a dr. S. G. külön tulajdonát képező földszint 2. szám alatti lakás 129 m2 alapterülettel és a hozzátartozó 13,50 m2 alapterületű pincével került feltüntetésre azzal, hogy a lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad 1940/5630 illetőség. Az alperesek külön tulajdonába került földszint 1. szám alatti lakást 45 m2 területtel és 680/5630 közös tulajdoni illetőséggel, míg a tetőtéri lakást 184 m2 alapterülettel és 2760/5630 közös tulajdoni illetőséggel tüntette fel az alapító okirat.

A felperesek a 2004. november 2. napján kelt adásvételi szerződéssel vásárolták meg dr. S. G-tól a földszint 2. szám alatti 129 m2 alapterületű, 1940/5630 eszmei közös tulajdonú hányadnak megfelelő lakást, akként, hogy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítését követően szerzik meg, amely megfizetésének a határideje 2005. április 2. napja volt.

A szerződéskötés és a vételár kiegyenlítése közötti időben - a felperesek előtt is ismertté vált módon - a társasház alapítói 2004. december 21. napján az alapító okiratot akként módosították, hogy a földszint 1. számú lakás alapterülete 44,50 m2-re, a hozzátartozó közös tulajdoni illetőség 718/5630-ra, a földszint 2. szám alatti lakás területe - a pince területét is magában foglalóan - 117,84 m2-re, a hozzá kapcsolódó közös tulajdoni illetőség 1901/5630-ra, míg a tetőtéri lakás alapterülete 168,64 m2-re, a közös tulajdoni illetősége pedig 2721/5630 tulajdoni illetőségre változott. Az alapító okirat e módosítása a felperesek külön tulajdonaként nem tüntette fel a lakásuk előtti 2,6 m2 alapterületű szélfogót.

A felperesek a tulajdonszerzésüket követően a lakásuk előtti, addig nyitott szélfogót ajtó beépítésével zárttá alakították. Az eredeti állapot helyreállítására a jegyző 601.845-7/2005. számú határozatával kötelezte a felpereseket.

A felperesek keresetükben a perbeli társasház alapító okiratának általuk előterjesztett módosítás-tervezetéhez az alperesek jognyilatkozatának a Ptk.5.§-ának (3) bekezdésén alapuló pótlását kérték, arra hivatkozással, hogy a tulajdonostársak tartós jogviszonyát rendező szerződés a módosítását követő jelentős változások miatt lényeges, jogos érdeküket sérti. Utaltak W. L. igazságügyi szakértő előzetes bizonyítás során beszerzett szakvéleményében foglaltakra, és előadták, hogy az alapító okirat tévesen tartalmazza az egyes tulajdonostársak külön tulajdonában álló lakások térmértékét, továbbá erre visszavezethetően a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni illetőséget is, amelynek a módosítása indokolt. Arra az esetre, ha a jognyilatkozat a Ptk.5.§-ának (3) bekezdése alapján nem pótolható, elsődleges keresetük körében az alapító okirat módosítása iránt a Ptk.241.§-ára alapított igényt terjesztettek elő, mivel a jelenlegi tulajdonostársak közötti rossz viszony miatt nincs lehetőség az alapító okirat közgyűlési határozattal történő módosítására. Másodlagos kereseti kérelmük a társasház-tulajdon bíróság által történő megszüntetésére irányult, olyan módon, hogy az ingatlan a kereseti kérelmükben megjelölt tulajdoni hányadokkal kerüljön a peres felek osztatlan közös tulajdonába.

A határozathirdetésre halasztott ügyben a tárgyalás berekesztését követően újabb kereseti kérelmet terjesztettek elő, amelyben azt kérték: a bíróság állapítsa meg, hogy az általuk csatolt alapító okirat módosítás-tervezet megfelel a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) rendelkezéseinek.