A Kúria Knk.39034/2023/6. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. § (1) bek.] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Remes Gábor, Varga Zs. András

A határozat elvi tartalma:

I. Az országos népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntések bírósági felülvizsgálata során a Kúria felülvizsgálati kérelem alapján jár el. A bírósági eljárásban a kérelemhez kötöttség elve érvényesül, azaz a Kúriának a felülvizsgálati kérelem keretei között kell vizsgálnia a támadott döntést. A kérelemhez kötöttség elvét az Alaptörvény és a jogrend védelmének célja ugyan áttöri, de csak annak érdekében, hogy kizárólag olyan kérdés kerülhessen a választópolgárok elé, amely megfelel a jogszabályi előírásoknak, és amelyben a választópolgárok megalapozottan véleményt tudnak nyilvánítani.

II. A kérelmező által felvetett tárgykörben a közvetlen helyi hatalomgyakorlás kivételes lehetősége a hatályos szabályozásban is biztosított, ehhez képest a vizsgált kezdeményezés azzal a következménnyel járhatna, hogy általa a helyi közösség akarata megkerülhetővé válhat a tekintetben, hogy a választópolgárok egyáltalán szükségesnek tartják-e az adott kérdés közvetlen eldöntését. Ezáltal a kérelmező az egyedi helyzettől, sajátosságoktól, a választói akarat markáns voltától függetlenül, mindezt figyelmen kívül hagyva tenné kötelezővé helyi népszavazás megtartását. Ha a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében nem sorakoztat fel olyan érveket, amelyek azt mutatnák be, hogy a vizsgált, szükség esetén a helyi közösség által is népszavazásra javasolható, a magánjogi (gazdasági-beruházási) autonómia körébe tartozó kérdésben a kötelező elrendelést előíró törvényhozói beavatkozás a helyi népszavazás kivételes jellegével mégis - a határozat Alaptörvény B) cikk (1), (4) bekezdéseire, valamint 8. cikk (3) bekezdés a) pontjára alapított érvelését megdöntve - összeegyeztethető lenne, a felülvizsgálati kérelemnek nem lehet helyt adni.

III. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában írt rendeltetésszerűség alapelvéből következően országos népszavazási kezdeményezés csak az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntését célozhatja.

IV. Ha fennáll a veszélye annak, hogy a választópolgárok akarata és a népszavazás eredményeként megalkotott szabályozás között nem lenne összhang; az országos népszavazási kezdeményezés nem elégíti ki az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott népszavazási (választópolgári) egyértelműség követelményét.

Kapcsolódó határozatok:

*Kúria Knk.39034/2023/6.*, 3405/2023. (VIII. 24.) AB végzés

***********

A Kúria

v é g z é s e

Az ügy száma: Knk.VII.39.034/2023/6.

A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke

Dr. Remes Gábor előadó bíró

Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

A kérelmező: kérelmező1

cím1

A kérelmező képviselője: Dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd

cím2

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság népszavazási ügyben hozott 13/2023. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 13/2023. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak - az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára - 10.000 (azaz tízezer) forint közigazgatási nemperes eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2023. január 23-án az alábbi, általa országos népszavazásra javasolt kérdést nyújtotta be hitelesítés céljából a Nemzeti Választási Bizottsághoz:

"Egyetért-e azzal, hogy akkumulátor gyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?"

A Nemzeti Választási Bizottság határozata

[2] Az NVB a 2023. március 21-én kelt, felülvizsgálni kért határozatával a kérdés hitelesítését megtagadta a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 11. § (1) bekezdése alapján.

[3] Határozatának indokolásában megállapította: a kezdeményezés arra irányul, hogy az Országgyűlés a kérdésben szereplő esetkört - azaz egy településen akkumulátor gyártására szolgáló üzem létesítését - az ügydöntő helyi népszavazás kötelező elrendelésének egy eddig nem létező, új törvényi okaként kodifikálja. Kiemelte, hogy az Nsztv. 33. §-a értelmében a képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő. E rendelkezés általános felhatalmazást ad az Országgyűlés számára, hogy törvényben állapítson meg a helyi népszavazás megtartását kötelezően előíró, új okokat. Az Országgyűlés jogalkotási szabadsága széles körben érvényesül, ugyanakkor a jogalkotás nem lehet korlátlan, nem kerülhet ellentétbe az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság - azon belül a jogbiztonság - elvének részét képezi a jogalkotásra irányadó tartalmi és szerkezeti koherencia követelménye. A jogállamiság elve sérül, ha egy jogszabály módosítása, kiegészítése a jogszabályban feloldhatatlan ellentmondást keletkeztet, vagy jelentősen megbontja a szabályozás koherens egységét. Az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdése értelmében a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Az Alkotmánybíróság és a Kúria gyakorlata szerint a népszavazás alkotmányos joga a parlamentáris rendszerben a hatalom képviseleti gyakorlásának kiegészítésére, befolyásolására irányul, tehát komplementer jellegű.