EH 2006.1477 A fogyasztóvédelmi hatóságnak akkor is fennáll az eljárási kötelezettsége, ha az ügyben polgári jogi igény is érvényesíthető [1997. évi CLV. tv. 41. § (3) bek.].
A jogerős ítéletben megállapított irányadó tényállás szerint a felperes 2003. augusztus 10-én előre megváltott menetjeggyel utazott a Volánbusz egyik útvonalán. A megváltott jeggyel rendelkező felperes részére a közlekedési társaság nem biztosított ülőhelyet. Emiatt a felperes a vásárlók könyvében panasszal élt, emellett fogyasztói panaszt terjesztett elő az elsőfokú alperesi hatóságnál. A felperes más eljárásban érvényesítette a menetdíj visszatérítése iránti igényét is. Az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatáskör hiányát megállapító határozatot. Álláspontja szerint az eljárás azért nem tartozott hatáskörébe, mert az ügyben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kellett alkalmazni. Polgári ügyekben a bíróság jár el. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a közigazgatási határozatot hozó szerv új eljárásra kötelezését kérte. A jogerős ítéletet hozó Fővárosi Bíróság a támadott határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint a magánjogi jogérvényesítés mellett lehetőség van az alperes fellépésére, azaz a fogyasztói jogok gyakorlásának hatósági ellenőrzésére is.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását és a jogszabályoknak megfelelő, a keresetet elutasító új határozat hozatalát kérte. Előadása szerint a felperes az elsőfokú eljárás alapját képező beadványban csak polgári jogi igényére utalt, így fogyasztóvédelmi eljárásnak ez okból nem volt helye. Kifogásolta továbbá, hogy a bíróság nem írta elő a megismételt eljárására kötelező szempontokat.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a Pp. 273. §-ának (6) bekezdése alkalmazásával elrendelte.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt nem alapos.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 41. §-ának (3) bekezdése értelmében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek hatásköre nem terjed ki jogszabályban más szervek hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörökre.
Az alperes hatáskörének hiányát az Fgytv. idézett rendelkezésére alapította. Döntése indokolása szerint nem egyszerűen azt állapította meg, hogy nincs hatásköre, hanem azt, hogy a hatásköre azért nem állapítható meg, mert az ügyben a polgári bíróságnak van hatásköre. Ez az álláspont az alábbiak miatt téves.
A Ptk. magánjogi, a fogyasztóvédelmi jog a közjogi jogághoz tartozik. Egy meghatározott tényállásból magánjogi és közjogi jogviszonyok párhuzamosan keletkezhetnek. Az Fgytv. idézett rendelkezése a fogyasztóvédelmi szervek egymás közötti hatáskörét állapítja meg. A bíróság nem fogyasztóvédelmi szervként és nem e szervek feladat- és hatáskörében jár el. Nincs tehát olyan előírás, mely a fogyasztóvédelmi eljárás folytathatóságához a polgári eljárás kizártságát jelölné meg. Ennélfogva polgári jogi igény érvényesíthetőségének hiánya nem feltétele a fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatásának.
Az alperes hatásköre hiányának megállapításakor a fent kifejtett indokokkal ellentétes álláspontra helyezkedett, amikor hatáskörének hiányát a bíróság fogyasztóvédelmi szervként való eljárására hivatkozva állapította meg. Nem vizsgálta emiatt saját hatáskörének fennálltát és azt sem, hogy adott esetben más szervnek van-e az ügyben fogyasztóvédelmi feladat- és hatásköre. A támadott közigazgatási határozat e kérdéskörre tartozó vizsgálat lefolytatása nélkül nem megalapozott.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jelen ügyben megállapított tényállástól eltérően, amikor a felperes kizárólag polgári jogi igényt kíván érvényesíteni, az alperes a hatáskörének hiányát okkal állapítja meg. A felperes a fogyasztóvédelmi szervek eljárására vonatkozó igényét azonban már a közigazgatási eljárás során előadta, ezért az alperes határozata emiatt is megalapozatlan volt.
A megismételt eljárásra vonatkozóan a bíróság valóban nem adott megfelelő iránymutatást, azonban ez nem tekinthető olyan súlyos eljárási szabálysértésnek, mely kihatna az ügy érdemi elbírálására. A perben felülvizsgált ügy érdeme ugyanis annak a kérdésének az eldöntése volt, hogy az alperes által megjelölt indokok hatásköre hiányának megállapítására elegendőek voltak-e. A fentiekből következik, hogy a hatáskör hiányát megállapító alperesi döntés jogszerűtlen volt, így a felperes a megismételt eljárásában elöljáróban a hatáskörére vonatkozó kérdéskör megvizsgálását követően kerül abba a helyzetbe, hogy jogszerű döntést hozzon.
Észlelte végül a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogerős ítélet az alperest kötelezte új eljárás lefolytatására, jóllehet az elsőfokú határozatra is kiterjedően helyezte hatályon kívül a döntéseket. Emiatt volt szükség az ítélet rendelkező részébe foglalt pontosításra.
Minthogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem áll fenn, a jogerős ítéletet a Pp. 275. §-a (3) bekezdése értelmében hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Kfv. III. 37.219/2005.)