A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25540/2021/4. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1997. évi XI. törvény (Vt.) 18. § (1) bek., (3) bek., 30. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek.] Bírók: Karaszi Margarita, Lesenyei Terézia, Mózsik Tímea

A határozat elvi tartalma:

Védjegyoltalom korlátozására alapot ad, ha a védjegyjogosult a lajstromban feltüntetett áruosztályok tekintetében csak részben használja a védjegyet akként, hogy az ott írt áruknak csak töredékét gyártja. A tőle eltérő árukat gyártó, a védjeggyel azonos nevet és árujelzőt használó gazdasági társaság a védjegyet engedély nélkül használja, így az áruk elérése és az engedély hiánya okán a védjegyhasználat betudása kizárt.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Pk.23647/2020/14., *Fővárosi Ítélőtábla Pkf.25540/2021/4.*, Kúria Pfv.20014/2022/12., Kúria Jpe.60064/2022/7.

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

8.Pkf.25.540/2021/4

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.25.540/2021/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Lantos Judit Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző: dr. Lantos Judit ügyvéd) által képviselt kérelmező neve (kérelmező címe.) kérelmezőnek - az SBGK Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe ügyintéző: dr. Szamosi Katalin ügyvéd) által képviselt kérelmezett neve (kérelmezett címe.) kérelmezett ellen - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítása iránti kérelmet elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Törvényszék 2021. április 7. napján kelt, 3.Pk.23.647/2020/14. számú végzése ellen a kérelmezett 15. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezettet, hogy a kérelmezőnek 15 napon belül fizessen meg 210.000 (Kettőszáztízezer) forint + áfa összegű másodfokú eljárási költséget.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A kérelmezett a jogosultja a ...4 lajstromszámú (M87...), 1987. szeptember 15. napján bejelentett és 1988. április 1. napján lajstromozott, stilizált "M" betűből és a közönségestől elérő írásmódú "M..." ábrás védjegynek, amely a Nizzai Megállapodás szerinti 10. osztályba sorolt áruk, azaz "Diagnosztikai, sebészeti, orvosi, fogorvosi és állatgyógyászati műszerek és készülékek (beleértve a művégtagokat, a műszemeket és a műfogakat is) körében áll oltalom alatt.

[2] A védjegy bejelentője a M... Művek volt, akitől a M... Holding Rt., majd annak felszámolása során átruházással a kérelmezett 2007. január 23. napján szerezte meg.

[3] A kérelmező (elnevezése 2021. május 1. napját megelőzően: kérelmező neve) a 2018. február 12. napján benyújtott, módosított kérelemével a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 18. §-ára, a 30. § (1) bekezdés d) pontja, e szakasz (2) bekezdése, valamint a 34. § (1) bekezdése alapján kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (a továbbiakban: Hivatal), hogy állapítsa meg, hogy a fenti védjegy oltalma 2007. április 26. napjára visszaható hatállyal megszűnt a 10. osztályba sorolt "sebészeti, orvosi, fogászati műszerek" áruk körében. A kérelmező szerint a kérelmezett nem használta a védjegyét a 10. áruosztály teljes oltalmi körében, az orvosi kéziműszerek, illetve az acél sebészeti eszközök vonatkozásában bizonyosan nem. Ezért kérte a védjegyoltalom használat hiánya miatti részleges megszűnése megállapítását, az ehhez fűződő jogi érdekét abban jelölte meg, hogy a kérelmezett vele szembeni bitorlási perindításától tart. A keresetet a kérelmezett 2018. június 1. napján valóban benyújtotta, abban 2007. április 26. napját jelölte meg igényei kezdőnapjaként (3.P.22.025/2018.). A kérelmező arra hivatkozott, hogy a kérelmezettnek 2002. április 26. és 2007. április 26., illetve 2013. február 12. és 2018. február 12. napjai közötti használatot kell igazolnia a védjegy árujegyzékében szereplő áruk vonatkozásában. A kérelmezett a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem elutasítását kérte a Hivataltól. Védekezése szerint az általa közvetlenül, illetve az ő és jogelődei engedélyeivel mások által megvalósított védjegyhasználat lefedi a 10. osztályba tartozó a diagnosztikai és terápiás, orvosi, kórházi és otthoni gyógyászati orvosi kéziműszereket és azok tartozékait, amit az ő védjegyhasználatának kell betudni

[4] A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnésének megállapítása iránti kérelmet elutasította és a kérelmezőt 300.000 forint eljárási költség 15 napon belüli megfizetésére kötelezte.

[5] A 2007. április 26. napjára visszaható hatállyal történő megszűnés megállapítása kapcsán abból indult ki, hogy a felek közötti védjegybitorlási per a kérelemre okot adott, ezért két releváns időszak képezte vizsgálata tárgyát: a 2002. április 26. és 2007. április 26. napja, másrészről a 2013. február 12. és a 2018. február 12. napja közötti ötéves időszakok.

[6] Az első időszakot illetően megállapította, hogy annak jelentős részében a támadott védjegy jogosultja a M... Holding Rt. volt. Mivel a kérelmezett arra hivatkozott, hogy a kérelmező a védjegyet 2007. április 26. napjáig a védjegyjogosult engedélye alapján használta a vitatott árukörben, a Vt. 18. § (3) bekezdésével összhangban azt vizsgálta elsősorban, hogy a használatot a M... Holding Rt. használatának kell-e betudni, az "saját jogú" használatnak vagy engedélyen alapuló használatnak minősül.

[7] A M... nevű társaságok M... Művek létrejöttétől levezetett története alapján a Hivatal arra következtetett, hogy a "M..." elnevezéssel, illetve az azt tartalmazó védjegyekkel kapcsolatos valamennyi jogot az alapító M... Művek, illetve a szerepét a későbbiekben átvevő M... Irányító Vállalat, majd az őt felváltó M... Holding Rt. mint vagyonkezelő saját maguknak tartotta fenn, és a többi M... vállalat részére mindössze engedélyezte azok használatát. A Hivatal rámutatott, hogy az eljárás során becsatolt iratok egyike sem tartalmazott arra vonatkozó kikötést, hogy a kérelmezőt megillető név-, illetve védjegyhasználati jogot a M... Holding Rt. tulajdonában lévő részvények testesítik meg, így nem lehet arra következtetni, hogy a védjegyhasználatból fakadó jogok a részvényekkel együtt értékesítésre kerültek. Ezt alátámasztó körülményként hozta fel, hogy a "M..." szó egy időszakban nem állt védjegyoltalom alatt, de ennek észlelése után a M... Holding Rt. ismét bejelentette a védjegyoltalmat, azaz a továbbiakban is kizárólagos jogokat kívánt a védjegy tekintetében fenntartani. A kérelmezetthez intézett, 2003. június 18-án kelt felszólító levélben a Holding felhívta a kérelmezett figyelmét arra, hogy ő a "M..." szó- és ábrás védjegyek jogosultja, így egyértelműen kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy a védjegyekkel kapcsolatos kizárólagos jogait fenn kívánja tartani, tehát azokat nem engedte át a leányvállalatoknak. Tény, hogy a felszólítás címzettje nem a kérelmező volt, bizonyosnak tekintette, hogy a védjeggyel kapcsolatos kizárólagos jogok a M... Holding Rt.-t illették meg ebben az időszakban is.