BH 2011.9.256 A közfeladatot ellátó szervnek a törvény által előírt eljárása, amellyel meghatározza az európai uniós támogatásokhoz szükséges pályázati felhívások tartalmi és formai követelményeit, köztük egy adott építési normagyűjtemény alkalmazását, nem tekinthető piaci magatartásnak akkor sem, ha ilyen hatása is lehet, ezért eljárása nem vonható a versenyjog hatálya alá [1996. évi LVII. tv. 1-2. §].

Az Európai Unió SAPARD Programjának keretében igényelhető támogatásokhoz a pályázati felhívások tartalmának megállapítása, a jogosultsági feltételek közzététele - jogszabályi felhatalmazás alapján - irányító hatóságként a II. r. alperes, végrehajtó szervezetként pedig az I. r. alperes hatáskörébe tartozik.

Az I. r. alperes 2002-től közzétetett SAPARD támogatás igénybevételére vonatkozó pályázati felhívásaiban, a támogatás felhasználása és elszámolása cím alatt a támogatás folyósításának feltételeként - egyebek mellett - azt írta elő, hogy "az építési beruházások árajánlati költségvetéseit, valamint a támogatási igényléseknél benyújtandó számlák részletezéseit az érvényes építőipari normagyűjtemény (ÉN-ÉNK) adatai mint referencia-adatok alapján kell elkészíteni" [Pályázati felhívás 10. § (5) bekezdés e) pont].

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében nyújtott európai uniós támogatások esetén a pályázati kiírások tartalmának megállapítása, a pályázati felhívások tartalmi és formai követelményeinek meghatározása, a támogatás pályázati rendszerének működtetése irányító hatóságként a II. r. alperes, közreműködő szervezetként az I. r. alperes hatáskörébe tartozik.

A II. r. alperes szervezeti egysége (a per korábbi III. r. alperese) az AVOP támogatások igénybevétele céljából közzétett pályázati felhívásaiban a támogatás igénylésének és igénybevételének feltételei körében azt a feltételt szabta, hogy "az építési beruházások részletes, tételes költségvetéseit, illetve saját kivitelezés esetén a részletes, tételes anyagdíjas költségvetést a pályázat benyújtásakor érvényes építési normagyűjtemény (ÉN-ÉNK) alapján kell elkészíteni" (Pályázati felhívás V. pont 9. pontja.)

Az ÉN-ÉNK elnevezésű építési normagyűjtemény a perben nem álló T. Kft. által készített és forgalmazott program. Rajta kívül még két másik vállalkozás - a felperes és egy perben nem álló vállalkozás - foglalkozik norma- és egységárgyűjtemények készítésével. A felperes KönyvCale elnevezésű ISO minősítésű programja szintén építési normagyűjtemény.

A felperes az AVOP pályázati felhívás tartalmáról 2005-ben, a SAPARD pályázati felhívás tartalmáról 2006 márciusában szerzett tudomást, és ezt követően bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) az I. r. alperes versenykorlátozó magatartása miatt, melyet abban jelölt meg, hogy az I. r. alperes a SAPARD és AVOP pályázatok során kötelező jelleggel előírta az ÉN-ÉNK normarendszer használatát.

A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentést, majd az ellene előterjesztett jogorvoslati kérelmet is elutasította, határozatát azzal indokolta, hogy az I. r. alperes közigazgatási tevékenységet végez, illetve állami feladatot lát el a pályázatokkal összefüggésben. A különböző pályázati kiírások tartalmának, versenyre gyakorolt hatásának elbírálására a GVH nem rendelkezik hatáskörrel a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 1. §-a alapján. "A bejelentett Hivatal, közigazgatási tevékenységének gyakorlása során nem minősül vállalkozásnak, sem piaci szereplőnek, így a Tpvt. rendelkezései ezzel összefüggésben nem alkalmazhatók." Megállapította, hogy a Tpvt. 1. §-a, valamint a GVH következetes gyakorlata szerint nem tekinthető piaci magatartásnak az állami hivatalok törvény által előírt, illetve kifejezetten megengedett magatartása abban az esetben sem, ha annak piaci hatása van.

Az elutasítás ellenére 2005. szeptember 20-án a GVH elnöke tájékoztatta az illetékes minisztert, hogy bár nem indított versenyfelügyeleti eljárást, azonban javasolja, hogy az érintett pályázatok irányító hatóságának vezetője tekintse át a közreműködő hatóság pályázat-kiírási gyakorlatát. Ezzel a jövőben esedékes hasonló, a GVH elnökének álláspontja szerint valószínűsíthetően nem törvényes, a versenysemlegességet sértő, versenyt torzító feltételek a pályázati kiírásokban ne jelenhessenek meg.

Miután a hazai piacon több érvényes normajegyzék van, és nincs olyan jogszabály, mely kötelezően az ÉN-ÉNK normajegyzék használatát írná elő, ezért a versenytársak önkényes jellegű kizárása egy jelentős piaci szegmensben - versenyeztetés nélkül - kizárólagos piaci pozíciót teremt egyetlen vállalkozásnak, jelentős piaci előnyt biztosítva ezzel a többiek hátrányára. Vagy versenyeztetni kellene a piaci szereplőket, vagy el kellene fogadni a más normarendszerrel készült pályázatokat.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy

- a Tpvt. 86. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a bíróság, hogy az alperesek a pályázati feltételek meghatározásával megsértették a Tpvt. 2. és 7. §§-ait;

- a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg, hogy az alperesek diszkriminatív eljárásukkal megsértették a Ptk. 76. §-ában foglalt egyenlő bánásmód követelményét, azaz a felperes személyiségi jogait;

- a Tpvt. 86. § (2) bekezdés b) pontja, illetve a Ptk. 84. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötelezze az alpereseket a versenysértő és személyiségi jogot sértő magatartásuk abbahagyására és tiltsa el őket a további jogsértéstől, a c) pont alapján kötelezze az alpereseket megfelelő elégtételként arra, hogy honlapjukon saját költségen jelentessék meg a GVH elnökének a miniszterhez írt, 2006. szeptember 20-án kelt levelét, és a felperes pernyertessége esetén az ítéletet - saját költségükön - két országos napilapban is tegyék közzé;

- a Tpvt. 86. § (2) bekezdés d) pontja alapján kötelezze az alpereseket a sérelmes helyzet megszüntetésére, a jogsértést megelőző állapot helyreállítására, arra, hogy töröljék a pályázati követelmények közül a T. Kft. ÉN-ÉNK elnevezésű normarendszerének kötelező használatát; végül - a Tpvt. 86. § (2) bekezdés d) pontja, a Ptk. 339. § (1) bekezdése és 359. § (1) bekezdése, 350. § (1) bekezdése alapján kötelezze az alpereseket - egyetemlegesen - a Tpvt.-t sértő magatartásukkal okozati összefüggésben felmerült 68 200 000 forint összegű kártérítés, és ennek 2006. július 1-jétől számított középarányos késedelmi kamata megfizetésére. Amennyiben erre a bíróság nem látna lehetőséget, úgy a Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontja alapján kérte az alperesek kártérítésre való kötelezését.

Perköltségigényét a keresetlevélhez csatolt megbízási szerződésben írtak figyelembevételével terjesztette elő, kérte az alperesek perköltség megfizetésére való kötelezését.

Bár keresetét érdemben a GVH Elnökének a levelében leírtakra alapította, azzal nem értett egyet, hogy az alperesek nem tartoznak a Tpvt. hatálya alá. Ezzel kapcsolatban hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Pf. IV. 25.406/2000/7. számú eseti döntésében foglaltakra, melyben a Legfelsőbb Bíróság másodfokú bíróságként kimondta, hogy a Tpvt. tilalmainak megsértése miatt a sérelmet szenvedett fél a jogsértés megállapítása és egyéb jogkövetkezmények alkalmazása iránt a piac működését intézkedéseivel vagy pályáztatással befolyásoló állami szerv ellen is jogosult keresetet benyújtani.