A Győri Ítélőtábla Bf.2/2022/29. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 166. § (1) bek.] Bírók: Kovács Tamás, Szalainé dr. Joánovits Krisztina, Takácsné dr. Helyes Klára

A határozat elvi tartalma:

Az 1978. évi IV. tv. 97/A. §-a szerint életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt erőszakos többszörös visszaeső vádlottra nem vonatkozik a 47. § (4) bekezdés c) pontja, ez utóbbi rendelkezés csak a határozott tartamú szabadságvesztésre ítélt erőszakos többszörös visszaeső terheltet érinti, az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság mérlegelheti a feltételes szabadságból történő kizárás lehetőségét.

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék B.402/2017/227., *Győri Ítélőtábla Bf.2/2022/29.*, 3174/2023. (IV. 6.) AB végzés

***********

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.2/2022/29.

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, 2022. évi május hó 31. napján és 2022. évi június hó 02. napján megtartott nyilvános ülés alapján 2022. évi június hó 02. napján meghozta a következő

Í t é l e t e t :

Az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Tatabányai Törvényszék 2021. július 14. napján kelt 17.B.402/2017/227. számú ítéletét megváltoztatja.

Terhelt1 I. r. vádlott esetében a feltételes szabadságra bocsátás kizárására vonatkozó rendelkezést mellőzi.

A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 (harminc) évben határozza meg.

Terhelt2 II. r. vádlott vonatkozásában a szabadságvesztést 16 (tizenhat) évre enyhíti.

A bűnjeljegyzékben 752/2011. számon bevételezett, a lefoglalás megszüntetése mellett tanú2 Cím9 szám alatti lakosnak kiadni rendelt 450,- (Négyszázötven) Ft készpénzt a Tatabányai Törvényszék Gazdasági Hivatal BL0063/2013. letéti számon tartja nyilván.

Helyesbíti az elsőfokú ítéletben a következő elírásokat:

Az ítélet ügyszáma 17.B.402/2017/227.

A büntetés négyötöd részének kitöltése utáni feltételes szabadságra bocsátás Terhelt2 II. r. vádlottra, míg a kétharmad rész kitöltése utáni feltételes szabadságra bocsátás Terhelt3 III. r. vádlottra vonatkozó rendelkezés.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét mindhárom vádlott vonatkozásában helybenhagyja.

Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig letartóztatásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítja.

A másodfokú eljárásban felmerült 125.012,- (Százhuszonötezer-tizenkettő) Ft bűnügyi költségből Terhelt2 II. r. vádlott köteles megfizetni 63.152,- (Hatvanháromezer-százötvenkettő) Ft-ot, Terhelt3 III. r. vádlott 61.860,- (Hatvanegyezer-nyolcszázhatvan) Ft-ot az államnak.

I n d o k o l á s :

[1] A Tatabányai Törvényszék a 2017. február 8. napján kelt 6.B.399/2013/254. szám alatti ítéletével Terhelt1 I. r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény 166. § (1) és (2) bekezdés b) és j) pontja szerinti emberölés bűntettének vádja alól felmentette. Terhelt2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 366. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kifosztás bűntettének kísérletében, ezért 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Terhelt3 III. r. vádlott bűnösségét a Btk. 366. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, bűnsegédként elkövetett kifosztás bűntettének kísérletében állapította meg, ezért 1 év 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] A törvényszék ítéletét a Győri Ítélőtábla a 2017. szeptember 20. napján kelt Bf.I.47/2017/8. szám alatti végzésével a Be. 376. § (1) bekezdés és a Be. 373. § (1) bekezdés III/a. pont alapján részben az ítélet másodfokon ki nem küszöbölhető megalapozatlansága, valamint az indoklási kötelezettség súlyos fokú megsértése miatt hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[3] A Tatabányai Törvényszék a megismételt eljárásban hozott 17.B.407/2017/227. szám alatti ítéletével Terhelt1 I. r. és Terhelt2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) és j) pontja szerinti társtettesként elkövetett emberölés bűntettében. Ezért Terhelt1 I. r. vádlottat mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, és az I. r. vádlott a szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható.

[4] Terhelt2 II. r. vádlottat 18 év szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, és abból a vádlott legkorábban a büntetés négyötöd részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[5] Terhelt3 III. r. vádlott bűnösségét a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pontja és a (3) bekezdés c) pontja szerinti bűnsegédként, csoportosan elkövetett rablás bűntettében állapította meg. Ezért 5 év szabadságvesztésre, és mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kimondta, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház, és abból a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[6] A szabadságvesztésbe mindhárom vádlott esetében beszámította az általuk előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a bűnjelekről és kötelezte a vádlottakat külön-külön, illetve egyetemlegesen a vonatkozásukban felmerült bűnügyi költség megfizetésére, míg a fennmaradó további 2.408.140 forint bűnügyi költségről megállapította, hogy azt az állam viseli.

[7] Az ítélet ellen Terhelt1 I. r. vádlott és védője felmentésért, Terhelt2 II. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért, míg III. r. vádlott védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.

[8] A fellebbviteli főügyészség átiratban hivatkozott arra, hogy a felülbírálat a Be. 590.§ /1/ és /2/ bekezdése értelmében teljeskörű. Jelezte, hogy az ítélet bevezető része elírást tartalmaz, az ítélet sorszáma az ott rögzített 407. helyett 402. Álláspontja szerint a megismételt eljárásban a törvényszék a bizonyítási eljárást a vonatkozó szabályok maradéktalan betartása mellett folytatta le. Az ügy releváns tényeire nézve igen részletes bizonyítást folytatott, melynek eredményeként megalapozott tényállást állapított meg eleget téve indokolási kötelezettségének is. A megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlottak bűnösségére, nem tévedett az időbeli hatály kérdésében sem, és a cselekmények minősítése is megfelelő. Az élet elleni cselekmény jogi indokolásából azonban mellőzni indítványozta a sértett ágyon fekvő testhelyzetére utalást, ez a testhelyzet ugyanis álláspontja szerint csak korlátozta a sértettet a védekezésben, de nem zárta ki, védekezésre képtelen állapotát ittassága, valamint életkora eredményezte. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket lényegében teljeskörűen feltárta és súlyuknak megfelelően értékelte. III.r. vádlott esetében szükséges azt csak korrigálni annyiban, hogy a társas elkövetés nem értékelhető terhére az általa megvalósított bűncselekmény minősítéséből adódóan. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság mindhárom vádlottal szemben tettarányos büntetést szabott ki, melynek enyhítése nem indokolt. Az I.r. vádlott esetében a jogi indokolást azzal kérte kiegészíteni, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás lehetősége- noha erre jelenleg szűkebb körben van lehetőség- a hatályos Btk. szerint is kizárható és az egymással konkuráló jogszabályhelyeket értelmező 3/2020. BJE alapján is kötelező. Az ítélet egyéb rendelkezéseit is törvényesnek találva, annak helybenhagyására tett indítványt jelezve, hogy az ítélet 2. oldalán, II.r. vádlott feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó rendelkezésében elírás folytán javítani szükséges a vádlott rendbeliségét.