A Budapest Környéki Törvényszék Bf.553/2013/29. számú határozata zsarolás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 24. §, 175. §, 194. §, 323. §, 367. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 74. §, 338. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 371. §, 372. §, 381. §]

Törvényszék,

mint másodfokú bíróság

szám

A Törvényszék, mint másodfokú bíróság az számú ügyben a napján tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t

A zsarolás bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott neve és társa ellen indított büntető ügyben a Városi Bíróság napján kihirdetett számú ítéletét büntetést kiszabó részében megváltoztatja.

A vádlottak terhén megállapított zsarolás bűntettének kísérlete - I.r. vádlottnál 2 rb, melyből 1 rb. társtettesként elkövetett - ( 1978. évi IV. tv. 323. §. (1)(2) bekezdés b) pont) a Btk. 367. §. (1)(2) bekezdés b) pontjába,

a társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette (1978. évi IV. tv. 175. §. (1) bekezdés) a Btk. 194. §. (1) bekezdésébe ütközik.

I.rendű vádlott neve I.r. vádlott börtönbüntetését 4 (négy) év 6 (hat) hónapra súlyosítja - a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzi -, továbbá 5 (öt) évre a közügyek gyakorlásától eltiltásra és 200 (kettőszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli.

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000- (ezer) ft-ban állapítja meg.

Az így kiszabott 200.000.- (kettőszázezer) ft pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A vádlott által napjától - napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja.

A vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

2

Törvényszék,

mint másodfokú bíróság

szám

III.rendű vádlott neve II. r. vádlott börtönbüntetését 2(kettő) évre, a próbaidő tartamát 5(öt ) évre súlyosítja, továbbá 100 (száz) napi tétel pénzbüntetésre ítéi.

A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000- (ezer) ft-ban állapítja meg.

Az így kiszabott 100.000.- (százezer) ft pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A vádlott - a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén - legkorábban a szabadságvesztés büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A vádlottak által egyetemlegesen megfizetendő bűnügyi költség összege helyesen:

79. 935.-ft.

Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezéseit helybenhagyja azzal, hogy I.rendű vádlott neve I. r. személyigazolvány száma: III.rendű vádlott neve II. r. vádlott személyigazolvány száma: és e vádlott születésének napja - helyesen -

A másodfokú eljárásban felmerült 93.218.- (kilencvenháromezer-kettőszáztizennyolc) Ft bűnügyi költséget I.rendű vádlott neve I. r. vádlott köteles külön felhívásra az államnak megfizetni.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság I.rendű vádlott neve I. r. és III.rendű vádlott neve II. r. vádlottakat bűnösnek mondta ki - I. r. vádlottat 2 rb., melyből 1 rb. társtettesként elkövetett - zsarolás bűntettének kísérletében (1978. évi IV. törvény 323. §. (1) (2) bekezdés b) pont) és társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében (1978. évi IV. tv. 175. §. (1) bekezdés). Ezért I. r. vádlottat 2 év, II. r. vádlottat 1 év börtönbüntetésre ítélte, a szabadságvesztések végrehajtását 5 (Ir.), illetve 4 (II.r.) évi próbaidőre felfüggesztette. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott börtönbüntetésekbe - azok végrehajtása esetén - beszámítani rendelte. Kötelezte a vádlottakat - egyetemlegesen -79.335,-Ft bűnügyi költség megfizetésére az állam javára.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész - mindkét vádlott terhére - a büntetés súlyosítása végett, I.rendű vádlott neve I. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A Főügyészség sz. átiratában arra hivatkozott, hogy a nagy tárgyi súlyú ügyekben az időmúlást enyhítő körülményként csak az elévülési időt megközelítő mérték megvalósulása esetén indokolt figyelembe venni. A kísérleti szakban maradás enyhítő körülményként szintén nem vehető figyelembe, mivel a sértettek feljelentésének megtételét követő napon I.rendű vádlott neve I. r. vádlottat őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba vették, így fizikailag is lehetetlenné vált a bűncselekmény befejezése. I. r. vádlottnál további súlyosító körülmény, hogy ugyanilyen, illetve hasonló cselekményekért - melyeket túlnyomórészt társtettesként követett el - már elítélték. A vele szemben kiszabott felfüggesztett büntetések semmilyen nevelő hatást nem értek el. Így téves az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy a büntetés célja vele szemben annak végrehajtása nélkül is elérhető, az indokaként pedig megjelölt egészségi állapot, elfogadhatatlan, mivel kétszeres értékelést jelent.

III.rendű vádlott neve II. r. vádlott terhére súlyosító körülményként kell megállapítani a társtettesi elkövetést, emellett pedig az enyhítő szakasz alkalmazása nem indokolt, különös figyelemmel a zsarolás minősített esetének elkövetésére és egy további személy elleni bűncselekmény elkövetésére is.

Ezért indítványozta mindkét vádlott büntetésének súlyosítását akként, hogy I. r. vádlottal szemben a büntetési tétel középmértékét kisebb mértékben meghaladó, míg III.rendű vádlott neve II. r. vádlottal szemben a büntetési tétel középmértékéhez kisebb mértékben közelítő, de azt el nem érő végrehajtandó szabadságvesztést alkalmazzon a másodfokú bíróság, egyúttal mindkét vádlottat tiltsa el a közügyek gyakorlásától is. Mivel mindkét vádlott a bűncselekményt haszonszerzés céljából követte el, ezért őket pénzbüntetésre is kell ítélni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezési eljárás során benyújtott kérelmében és a nyilvános ülésen I. r. vádlott védője előadta, hogy I.rendű vádlott neve vádlottnál szakrendelésen történő kivizsgálása során impulzuskontroll zavart, alkalmazkodási zavart, illetve kevert szorongásos és depressziós zavart állapítottak meg. Az impulzuskontroll zavar, amelyben I.rendű vádlott neve vádlott szenved, megalapozza az 1978. évi IV. tv. 24. §. (2) bekezdésének alkalmazását, amely szerint a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

Mivel a járóbeteg vizsgálati lapon szereplő diagnózis bizonyítékként való felhasználásához szakértő kirendelése szükséges, indítványozta igazságügyi orvos szakértő kirendelését. Az előadottak alátámasztására csatolta a pszichiátriai szakrendelésen kiállított vizsgálati lapot.