BK 168. szám

A BK 69. és BK 83. sz. kollégiumi állásfoglalások hatályon kívül helyezése és a BK 37., BK 38., BK 132. ás BK 133. sz. kollégiumi állásfoglalások módosítása

I. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma - jogszabályi változásokra tekintettel - hatályon kívül helyezi a BK 69. és a BK 83. számú állásfoglalásait.

II. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma módosítja és a következő szöveggel tartja fenn az alábbi állásfoglalásait:

a) BK 37.

A Be. 40. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a perújítási eljárásból és a felülvizsgálati indítvány elbírálásából ki van zárva az a bíró, aki a perújítással, illetőleg a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat meghozatalában részt vett. Eljárhat viszont az a bíró, aki az alapügyben eljárt, de csupán olyan határozat hozatalában vett részt, amelyet a perújítási indítvány vagy kérelem, illetőleg a felülvizsgálati indítvány nem érint. Ugyanez vonatkozik a perújítás elrendelését követő új eljárásra is.

A Be. 40. §-ának (4) bekezdése szerint a perújítási eljárásban és a felülvizsgálati indítvány elbírálása során nem járhat el az a bíró, aki a perújítással, illetve a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat meghozatalában részt vett.

A perújítási eljárás körébe tartozik egyfelől a perújítási indítványnak vagy kérelemnek az elbírálása, valamint az ezeknek alapossága esetén elrendelt perújítást követő új eljárás is. Az a törvényi tilalom, amely a perújítással megtámadott határozat meghozatalában részt vett bíróra a törvénynél fogva fennáll: egyaránt vonatkozik a perújítási indítvány, kérelem elbírálására, valamint az ezeknek alapossága folytán elrendelt perújítást követő új eljárásra.

A kizárás alapja csak az olyan határozat hozatalában való részvétel, amely határozatot a perújítási indítvány vagy kérelem megtámadott.

A felülvizsgálati indítvány elbírálása a felülvizsgálati indítvány alapján hozott határozattal befejezést nyer. Az e határozattal elrendelt hatályon kívül helyezést követő új eljárásból nincs kizárva az a bíró, aki a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat hozatalában részt vett.

b) BK 38.

A másodfokú bíróság nem kötelezheti az ügyészt arra, hogy a fellebbezési tárgyaláson részt vegyen.

A Be. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az ügyész részvétele az elsőfokú bíróság tárgyalásán bűntetti eljárásban kötelező. Ugyane szakasz (2) bekezdésének d) pontja szerint vétségi eljárásban az ügyész akkor is köteles a tárgyaláson részt venni, ha a bíróság az ügyészt a tárgyaláson való részvételre kötelezte.

A Be. 255. §-ának (2) bekezdése értelmében az ügyész részvétele a fellebbezési tárgyaláson kötelező a Legfelsőbb Bíróságon, továbbá ha részvételét bejelentette. Ebben az esetben az ügyész jelenléte nélkül a másodfokú tárgyalást nem lehet megtartani. Nincs azonban olyan törvényi rendelkezés, mely szerint a másodfokú bíróság kötelezheti az ügyészt a fellebbezési tárgyaláson való részvételre. A Be. 19. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt szabály a fellebbezési tárgyalásra nem vonatkozik.

c) BK 132.

Az előzetes letartóztatásban levő, valamint katonai fogdában szabadságvesztését töltő katona is a katonákra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések hatálya alá tartozik.

A Btk. 127. §-ának (1) bekezdése szerint szabadságvesztés katonai fogdában történő végrehajtására csak annál a katonánál kerülhet sor, aki megtartható a tényleges szolgálatban. A szolgálati viszonyt önmagában az előzetes letartóztatás nem szünteti meg.

Az előzetes letartóztatásban levő, valamint a katonai fogdában büntetését töltő katona a Btk. 122. §-ának (1) bekezdése értelmében a katonákra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések hatálya alá tartozik. Ilyen módon az előzetes letartóztatás helyének vagy a katonai fogdának engedély nélküli elhagyását is a katonákra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések (Btk. 343. §, 345. §) alapján kell elbírálni, s ezért a fogolyszökés megállapítására nem kerülhet sor.

d) BK 133.

Függelemsértést, valamint elöljárói bűncselekményt (Btk. XX. fejezet 11. és 111. cím) a fegyveres erők (a Magyar Honvédség és a határőrség) tagja csak a fegyveres erőkhöz tartozó személlyel szemben valósíthat meg. A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja pedig ilyen bűncselekményt - szolgálati feladat közös ellátása (együttes alkalmazása) esetét kivéve - csak a saját testületéhez tartozó személlyel szemben követhet el.

A függőségi viszonyokról a Magyar Honvédség és a határőrség tagjai vonatkozásában a fegyveres erők szolgálati szabályzata, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai viszonylatában pedig az e szervekre külön érvényes szabályzatok rendelkeznek.

A Magyar Köztársaság Fegyveres Erőinek Szolgálati Szabályzata szerint a Magyar Honvédség és a határőrség tagjai egymással elöljárói és alárendelti, illetve feljebbvalói és alattosi viszonyban lehetnek. Ilyen módon egymással szemben megvalósíthatják azokat a függelemsértő, illetve elöljárói bűncselekményeket, amelyek (Btk. XX. fejezet II. és III. cím) e helyzetből eredően elkövethetők. Más a helyzet azonban a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai esetében. Mivel nem tartoznak a fegyveres erőkhöz, azok tagjaival nem kerülhetnek olyan viszonyba, amely az említett bűncselekmények megállapításához elengedhetetlen.

A reájuk vonatkozó szabályzatok szerint azonban a saját szerveiken belül, egymással ugyanolyan szolgálati viszonyban lehetnek, mint a fegyveres erők tagjai. Ezért a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai az említett bűncselekményeket csak a saját állományuk tagjaival szemben valósíthatják meg.

Abban az esetben, ha együttesen kerülnek szolgálati alkalmazásra - így közöttük függőségi viszony keletkezik -, ennek tartama alatt egymás sérelmére az említett bűncselekményeket elkövetik.