Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

Bővebben

A Szegedi Törvényszék K.700148/2021/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (GYÁMHATÓSÁGI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) 20. § (1) bek.] Bíró: Tóth Kinga Ágota

Szegedi Törvényszék

Az ügy száma: 9.K.700.148/2021/11.

A felperes: Név (cím)

A felperes képviselője: Dr. Kovács Ágnes ügyvéd (cím)

Az alperes: Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Kisteleki Járási Hivatala

(cím)

Az alperes képviselője: Kasikné dr. Fényes Zsuzsa kormánytisztviselő

A per tárgya: gyámhatósági ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

Í t é l e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 30 000 (harmincezer) Ft eljárási illetéket az állam javára az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság által megállapított tényállás

A felperes és a jelen perben nem álló egyéb érdekelt1 (a továbbiakban: anya) kapcsolatából 2018. december 4. napján gyermek1 utónevű gyermek (a továbbiakban: gyermek) született.

A felperes és az anya a Szegedi Járásbíróságon szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránt 19.P.20.810/2019. szám alatt folyamatban lévő eljárásban egyezséget kötöttek, amely egyezséget a bíróság a 2019. október 28. napján kelt, és ugyanazon a napon jogerőre emelkedett 19.P.20.810/2019/15/I. számú végzésével jóváhagyott. Az egyezség értelmében a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot az anya gyakorolja. A felperes ezen felül kötelezettséget vállalt arra, hogy havi 35.000,- Ft összegű gyermektartásdíjat fizet az anya részére. A kapcsolattartás akként került szabályozásra, hogy a felperes minden páros naptári hét szombat napján 13:00 órától 17:00 óráig folyamatos kapcsolattartásra jogosult és köteles az anya mindenkori lakóhelyén az ő jelenlétében.

A felperes és az anya 2020. szeptember 1. napján idézés nélkül megjelentek az alperes hivatalos helyiségében és kérelmet terjesztettek elő, amelyben előadták, hogy közös gyermekük letelepedése céljából történő külföldre távozásával kapcsolatosan mint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésben nem tudnak megegyezni, ezért kérik az alperest mint az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező gyámhivatalt, hogy hozzon döntést az ügyben.

Az anya 2020. szeptember 1. napján előterjesztett közös gyermekük letelepedése céljából történő külföldre távozásának jóváhagyása iránti kérelemét megváltoztatta akként, hogy az alperes a kiskorú huzamosabb időtartamú külföldre távozását hagyja jóvá.

Az alperes a 2020. október 27. napján kelt, ügyszám1 számú határozatával elutasította az anya felperessel közös gyermekük huzamos időtartamú külföldre távozásának jóváhagyása iránti kérelmét tekintettel arra, hogy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 24. § (2) bekezdése értelmében az alperes eljárása során a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmány becsatolásától nem tekinthet el, ugyanis a gyámhivatal a kiskorú várható életkörülményeiről hitelt érdemlően meggyőződni a környezettanulmány ismeretében tud.

Az anya 2020. november 3. napján idézés nélkül megjelent az alperes hivatalos helyiségében és jegyzőkönyvbe foglalt, a felperessel közös gyermekük letelepedés céljából történő külföldre távozásának jóváhagyása iránti ismételt kérelmet terjesztett elő.

Kérelmében előadta, az alperes előző határozatát követően sikerült a szükséges környezettanulmányt beszereznie, amelynek, valamint a 2020. szeptember 1. napján előterjesztett kérelme alapjául indult eljárás során csatolt iratoknak és nyilatkozatoknak a figyelembevételével kérte az alperest, hogy hagyja jóvá a felperessel közös gyermekük letelepedés céljából történő külföldre távozását.

A kérelem előterjesztésével egyidejűleg, 2020. november 3. napján érkezett az alperes részére az anya párja által megküldött angol nyelvű irat, amely alapján az első emeleti lakás egy nappali szobából, kettő hálószobából, egy konyhából és egy minden szükséges eszközzel felszerelt fürdőszobából áll. A fűtést elektromos fűtőtestek, a melegvizet vízmelegítő biztosítja, valamint az ingatlan megfelelő lakókörnyezetet nyújt két felnőtt és egy kisgyermek részére.

Az alperes döntése

Az alperes a 2020. december 10. napján kelt, ügyszám2 ügyiratszámú határozatával az anya kérelmére a gyermek letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyéül az Egyesül Királyság, Anglia, cím6 szám alatti lakóhelyet kijelöli.

A határozatában megállapította, hogy a gyermek letelepedése céljából távozik külföldre. Tájékoztatta továbbá az anyát mint törvényes képviselőt a külföldi letelepedési nyilatkozat megtételének szükségességéről, továbbá a tanköteles tanuló tanulmányai külföldön történő folyatásának bejelentési kötelezettségéről. Megállapította, hogy a felperes szülői felügyeleti joga - tekintettel a Szegedi Járásbíróság 2019. október 28. napján kelt és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett 19.P.20.810/2019/15. számú végzésére - szünetel.

Tájékoztatta a szülőket, hogy a kiskorúval való kapcsolattartás a Szegedi Járásbíróság az előzőekben körülírt végzésében szabályozta.

Tájékoztatta a felperest mint kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy erre irányuló kérelem hiányában az eljárás során a kapcsolattartás rendezésére, megváltoztatására nem került sor. A külföldre költözést követően 3 hónapon belül kérheti a kapcsolattartás rendezését, megváltoztatását, tekintettel arra, hogy a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába távozik jogszerűen.

Megállapította, hogy a kapcsolattartás megváltoztatásának tárgyában a járásbíróság rendelkezik hatáskörrel.

Döntését a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:175. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltakra, valamint a Gyer. 20. § (1) bekezdésében, 24. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakra alapította.

Döntését azzal indokolta, a feltárt tényállás alapján és a rendelkezésre álló iratokanyag tanulmányozása következtében megállapította, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, és a tanulmányainak későbbi megkezdése külföldön biztosítva van.

Hivatkozott arra, a hiányos kérelem elutasítása nem minősül a kérelem érdemi elbírálásának, így nem volt eljárásjogi akadálya annak, hogy a kérelmező a kérelmét ismételten benyújtsa a korábbi hiányok pótlása mellett.

A felperes keresete

Felperes az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő, amelyben előadta, az alperesi határozat sérti a Gyer. 24. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, ugyanis az alperes az eljárás során mulasztást követett el azzal, hogy nem kellő alapossággal vizsgálta meg az anya által csatolt iratokat, illetve a nyilatkozataiban foglaltakat, ugyanis az alperes a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen értékelve (mérlegelve) rendelkezett a kiskorú letelepedés céljából történő külföldre távozásának jóváhagyásáról.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!