A Fővárosi Törvényszék P.21463/2012/22. számú határozata megbízási díj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 206. §, 233. §] Bíró: Borsodi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P..../2012/22.

A dr. Kovács Lóránd ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

-

a Bácsatyai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző ügyvéd: dr. Bácsatyai György) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

megbízási díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 889.000,- (nyolcszáznyolcvankilencezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, összegére, az előzetesen le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

INDOKOLÁS:

A egyesülés mint eladó és a cég neve Kft. mint vevő között 2003. október 29. napján ingatlan adásvételi szerződés jött létre a Fővárosi Kerületek Földhivatalánál szám. hrsz. alatt nyilvántartott 1477 nm alapterületű lakóház, udvar megnevezésű ingatlan vonatkozásában, amely alapján a vevő az ingatlanért 27.000.000,- Ft-ot fizetett meg az eladónak.

A fenti hrsz-ú ingatlan vonatkozásában 2008 szeptemberében adásvételi szerződés jött létre a cég neve Kft. mint eladó és a település Önkormányzat mint vevő között, amely alapján a vevő megvásárolta az ingatlant, valamint fizetett még az eladónak bérleti és használati díjat is.

A fenti jogügyletek lebonyolításával megbízott név Ügyvédi Iroda nevében a felperes volt az eljáró ügyvéd.

A felperes módosított keresetében mindösszesen 22.077.000,- Ft és ennek 2008. szeptember 2. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301. § (1) bekezdés szerinti kamata, valamint perköltségének megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy 2001-től a részben tulajdonában álló ügyvédi iroda (név Ügyvédi Iroda) látta el a egyesülés jogi képviseletét; az egyesülés ügyeiben a felperes járt el. Innen szerzett tudomást arról, hogy a fent megjelölt ingatlant a egyesülés értékesíteni kívánja, melyről tájékoztatta az alperest. A felperes állítása szerint az alperessel olyan szóbeli megállapodásra jutott, hogy együttesen megvásárolják az ingatlant és megpróbálják továbbértékesíteni. Ezen cél érdekében olyan tartalmú megállapodást kötött az alperessel, hogy az alperes finanszírozza a vásárlást (amelyről a felperestől szerzett tudomást), majd az ingatlan értékesítését követően a nyereséget 50-50 százalékban egymás között megosztják. A felperes előadása szerint a fentieket az alperes érdekeltségébe tartozó cég neve Kft. közreműködésével kívánták megvalósítani úgy, hogy a társaság majd a szóbeli megállapodásuk szerint fog eljárni. A felperes előadása szerint az alperes a megállapodásukat részben teljesítette is olyan módon, hogy egy harmadik személynek, 1-es személynek először megfizetett 20.000.000,- Ft-ot, majd 2009 tavaszán további 2.000.000,- Ft-ot, míg közvetlenül a felperesnek 1.362.500,- Ft-ot (vagyis mindösszesen 23.362.500,- Ft-ot)

Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a felperessel sem magánemberként, sem általa képviselt vagy tulajdonolt társaság nevében nem kötött ingatlanközvetítésre vagy közös értékesítésre vonatkozó szerződést. Az alperes a felperessel üzleti kapcsolatban nem állt; csak a név Ügyvédi Irodával állt megbízási kapcsolatban a tényállásban bemutatott ügyben a cég neve Kft., más ügyekben pedig az alperes által vezetett 2-es cég neve Zrt. Hangsúlyozta, hogy a cég neve Kft-nek sem tulajdonosa, sem vezető tisztségviselője nem volt. Az alperes elismerte, hogy a felperes a perbeli ingatlan vonatkozásában őt megkereste, de az önkormányzatoknál nehézkes döntéshozatal miatt az ügylet őt nem érdekelte; az ismeretségi körében levő cég neve Kft. viszont érdeklődött az ügylet iránt, és meg is bízta az alperest, hogy a képviseletében járjon el (a megbízásra azért került sor, mert az alperes a 2-es cég neve Zrt. képviseletében már tárgyalásban volt a település Önkormányzattal). Az alperes előadta, hogy az ügyvédi iroda az ingatlannal kapcsolatos jogi ügyletek lebonyolítására kapott megbízást a cég neve Kft-től. Az alperes hivatkozott arra, hogy az ingatlant nem ő, hanem a cég neve Kft. vásárolta meg, a kft. számlái felett rendelkezési joga soha nem volt, az ingatlan ügyletből eredő díjazást a kft-től nem kapott. Az ingatlant tehát a felperessel közösen nem vásárolta meg; az ingatlant a cég neve Kft. vette meg és adta el 5 évvel később. Az alperes hivatkozott arra is, hogy a felperes a cég neve Kft. végelszámolása során nem jelentett be igényt. Az alperes a jogügyletből eredő nyereség nagyságát is vitatta.