A Székesfehérvári Törvényszék P.20486/2014/5. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 339. §, 349. §, 598. §, 674. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 159. §] Bíró: Gieszné dr. Boda Orsolya

Székesfehérvári Törvényszék

10.P. 20.486/2014/5. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a dr. Farkas Imre ügyvéd által képviselt felperesnek, - az Jogi Képviseleti Osztálya, által képviselt alperes elleni kártérítési perben meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, államnak külön felhívásra fizessen meg 138.000,- (Százharmincnyolcezer) Ft illetéket.

Kötelezi a felperest, 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 115.000,- (Száztizenötezer) Ft perköltséget.

Az ítélettel szemben a határozat közlésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, de a Székesfehérvári Törvényszéken 3 példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. § értelmében megszünteti, és az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi (Pp. 251. §);

- másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn, illetve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése (252. § (1) és (2) bekezdése);

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

- a felek ezt kérték;

- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselet kötelező továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott a fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és a felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára.

Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet (Pp. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja; 73/B. § (1) és (2) bekezdése).

I n d o k o l á s :

A felperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén a Ptk. 349. § (1) bekezdése, valamint a 339. § (1) bekezdése alapján az alperest 2.300.000,- Ft tőke, valamint ennek az összegnek 2003. október 8. napjától járó, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint számítandó kamata, valamint perköltség megtérítésére kérte kötelezni.

Előadta, hogy a Bíróságon SI. terhelttel szemben (továbbiiakban: adós) 31.B. 35.278/2011. számon büntetőeljárás volt folyamatban. A felperes ebben az eljárásban 2006. október 9. napján indítványozta, hogy a bíróság rendelje el a s....i 1234 helyrajzi számú, ténylegesen S...........alatti társasházi lakásingatlannak a Be. 159. § (1) bekezdése alapján a zár alá vételét. A kérelme indokaként előadta, hogy tudomására jutott, hogy az adós édesanyja 2006. nyár végén elhunyt, aki után az adós örökölt. Miután az adós) nem mutatott arra hajlandóságot, hogy a tartozását részére megfizesse és tudomása szerint más személyeknek is tartozik, alaposan feltehető, hogy öröklés esetén a tartozásai fedezetéül szolgáló ingatlanról lemond, vagy azt az öröklést követően értékesti és elvonja a tartozások fedezetét.

.

Az elsőfokú bíróság a kérelmének jogszerűtlenül nem adott helyt, holott a s... 1234 helyrajzi számú ingatlan, 2006. nyár végétől 2007. május 29. napjáig az adós tulajdonában volt.

Elismerte, hogy az ingatlan-nyilvántartás tulajdonosként az adós édesanyját tüntette fel, aki azonban a felperesi kérelem benyújtása időpontjában már elhunyt. Az ingatlan tulajdoni lapján tulajdonosként feltüntetett Gné OI. és az adós édesanyja személye valószínűleg megegyezik, mert az adós személyi adatai szerint az anyja neve is OI.. Az adós törvényes örököse volt az ingatlan tulajdonosának, akinek halálát követően a hagyaték, benne a s... ingatlannal, a törvény erejénél fogva az adós tulajdonába került.

A Ptk. 598. §-a szerint az ember halálával a hagyatéka, mint egységes egész száll át az örökösre. Az örökös az öröklés megnyílta után visszautasíthatja az örökséget. Abban az esetben, ha a bíróság a felperes kérelmének helyt ad és a Be. 159. § (1) bekezdése alapján elrendeli a s... 1234 helyrajzi számú ingatlan zár alá vételét, illetve az adós vagyontárgyainak a zár alá vételét, akkor az adósnak a vagyoni jogok feletti rendelkezési jogát felfüggesztette volna, az adós nem utasíthatta volna vissza az örökségét, és nem lett volna arra lehetősége, hogy a hitelezők, jelen esetben a felperes fedezetét elvonja.

Az elsőfokú bíróság mulasztott azzal is, hogy a kérelem pontosítására hiánypótlás keretében nem hívta fel a felperest a zár alá vétel iránti kérelem elbírálását megelőzően. Ennek hiányában a bíróságnak kellett volna a közjegyző megkeresésével a tényállást tisztázni és megakadályozni, hogy az adós fedezetelvonó nyilatkozatot tegyen.

A bíróság 2008. március 7. napján a 2.B.VIII.4170/2004/42. számú végzésével az adós egész vagyonát zár alá vette 2.300.000,- Ft tartozás és járulékai erejéig. Az ingatlan ekkor már harmadik személy tulajdonában volt, mert az adósnak az örökséget visszautasító nyilatkozatát követően 2007. május 29. napján az ingatlan az adós lánya, KI. tulajdonába került, aki egy héten belül azt harmadik személy részére értékesítette.

Az adósnak vagyona, jövedelme nincs, a felperes tudomása szerint jogerős szabadságvesztés büntetését tölti, így valószínűsíthetően a vele szemben indult végrehajtás eredménytelen lesz, lefoglalható vagyontárgy hiányában.