PK 45. szám

[1]A baleset folytán munkaképesség-csökkenést szenvedett személy kártérítési járadékát a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés mérvének és a baleset folytán bekövetkezett keresetveszteségeknek együttes vizsgálata alapján kell megállapítani.

A Ptk. 356. §-ának (1) bekezdése szerint, akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét - neki fel nem róható okból - nem éri el. A (2) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség-csökkenés esetében járadékként az elmaradt keresetnek (jövedelemnek) a társadalombiztosítási ellátásokkal csökkentett összegét kell megtéríteni. Végül a (3) bekezdés azt mondja ki" hogy a járadék megállapításánál a balesetért felelős személy javára nem vehető figyelembe az a kereset (jövedelem), amelyet a balesetet szenvedett személy a balesetből eredő jelentős testi fogyatékossága ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel ér el.

A kártérítési járadék összegének megállapításánál az orvosilag megállapított baleseti eredetű munkaképesség-csökkenésből kell kiindulni.

a) Ha a balesetet szenvedett személy baleset utáni keresete megfelel a megmaradt munkaképességének, kártérítési járadékként a baleset előtti és a baleset utáni keresete különbözetére tarthat igényt.

Ha pl. a dolgozó baleset előtti keresete 2000 Ft volt, orvosilag kimutatott baleseti eredetű munkaképesség-csökkenése 40%-os, tényleges keresete pedig 1200 Ft, akkor kártérítési járadékként a két összeg különbözetének megfelelő havi 800 Ft-ra tarthat igényt.

Ha a balesetet szenvedett a balesetből folyóan társadalombiztosítási szolgáltatásban is részesül, a baleset előtti és a baleset utáni keresetének különbözetéből ezt is le kell vonni. Ha pl. havi 300 Ft társadalombiztosítási szolgáltatást kap, kártérítési járadék címén csak havi 500 Ft-ot követelhet.

Ha a baleset bekövetkezésében a balesetet szenvedett személy is közrehatott, s ennek folytán kármegosztásra kerül sor, a kártérítési járadékot úgy kell kiszámítani, hogy a baleset előtti és a baleset utáni kereset különbözetéből - társadalombiztosítási szolgáltatással csökkentett összegéből - le kell vonni a kármegosztás szerint a balesetet szenvedett személyt terhelő hányadot. Tehát 70-30%-os kármegosztás esetében az előbbi példában említett 800 Ft-ból (illetőleg társadalombiztosítási szolgáltatás esetében az 500 Ft-ból) le kell vonni a balesetet szenvedettet terhelő 30 %-nak megfelelő 240 Ft-ot (illetőleg 150 Ft-ot). Ehhez képest kártérítési járadékként havi 560 Ft (illetőleg 350 Ft) jár neki.

b) Ha a dolgozónak a baleset utáni keresete nem éri el azt az összeget, amelyet - a baleset előtti keresetét alapul véve -megmaradt munkaerejével kereshetne, kártérítési járadékként csak az elvesztett munkaerejének megfelelő járadékot követelheti. Ez a baleset előtti keresetének és a baleset után megmaradt munkaképessége mérvének megfelelő kereset közötti különbözet. A példa szerinti esetben, ha a balesetet szenvedett a megmaradt 60%-os munkaképessége mellett nem keres meg havi 1200 Ft-ot, hanem csak havi 1000 Ft-ot, kártérítési járadékként általában csak havi 800 Ft-ot követelhet. Ahhoz, hogy a baleset előtti és a baleset utáni tényleges keresetének teljes különbözetére - a példa szerinti esetben 1000 Ft-ra -jogszerű igényt támaszthasson, annak kimutatása szükséges, hogy a baleset utáni keresete neki fel nem róhatóan nem éri el a megmaradt munkaképességének megfelelő összeget.

Társadalombiztosítási szolgáltatás és kármegosztás esetén az a) pontban kifejtettek megfelelően irányadók.

c) Ha a balesetet szenvedetteknek a baleset utáni keresete meghaladja azt az összeget, amely megfelel a megmaradt munkaképessége arányának, a felelős személy általában a baleset előtti és a baleset utáni tényleges kereset különbözetének megfelelő összegű kártérítési járadék fizetésére köteles. A példa szerinti esetben, ha a balesetet szenvedett a 60%-os megmaradt munkaképességének megfelelő 1200 Ft helyett 1600 Ft-ot keres, a felelős személy általában csak havi 400 Ft kártérítési járadék fizetésére köteles.

Társadalombiztosítási szolgáltatás és kármegosztás esetében az a) pontban kifejtettek itt is irányadók.

A c) pontban foglaltak módosulnak abban az esetben, ha a balesetet szenvedett a balesetből eredő jelentős testi fogyatkozása ellenére rendkívüli munkateljesítménnyel keres többet, mint amennyi megmaradt munkaképességének megfelel. Ebben az esetben a rendkívüli munkateljesítményből eredő többletkeresetet a felelős személy javára nem lehet figyelembe venni. A példa szerinti esetben tehát a balesetet szenvedettet nem havi 400 Ft, hanem havi 800 Ft baleseti járadék illeti meg.