A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30661/2014/28. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 39. §, 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (Fnj. Korm. r.) 3. §, 4. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

16.K.30.661/2014/28.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Farkas László ügyvéd (cím.) által képviselt felperes (cím.) , a dr. Karl Gábor Csaba ügyvéd (cím) által képviselt Nemzeti Fejlesztési Miniszter (cím.) alperes ellen, felszámolói névjegyzékbe vételi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára indult perében meghozta a következő

Í T É L E T E T.

A bíróság alperes 2013. december 13.-án kelt FNJ-23-5/2013 és 2014. február 10.-én kelt FNJ-317/2014 számú határozatát hatályon kívül helyezi, az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg felperesnek 200.000 (azaz kettőszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A felperes pályázati kérelmet nyújtott be az új felszámolói névjegyzékbe történő felvétel iránt, amely az alperes jogelődjéhez 2013. június 17-án érkezett. A beérkezett pályázat után felperes a hiánypótlási végzésben foglaltaknak eleget tett.

Az Értékelő Bizottság személyes meghallgatást tartott, a felperesi meghallgatásra 2013. október 1-én került sor.

Az Értékelő Bizottság ülést tartott és az azon kialakított javaslatát eljuttatta az alperes jogelődjének.

Az alperes jogelődje a 2013. december 13-án kelt FNJ/23-5/2013. számú határozatával megállapította, hogy a felperesi pályázó új felszámolói névjegyzékbe való felvételre irányuló pályázata alapján a 344 benyújtott pályázatból a rangsor a 179. helyet érte el. Határozata indokolásában a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/A. § (2) bekezdésére, a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V.12.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 3. § (4)-(5) bekezdéseire, a 4. § (1) bekezdésére hivatkozott. Kiemelte, hogy a felperes által benyújtott teljes pályázati dokumentáció alapján az Értékelő Bizottság megállapította, hogy a pályázó pályázati kérelme a pályázati felhívás 3. pont a) pont szerint maximálisan elérhető formai-tartalmi pontszámból a pályázati felhívás 4.1. alpontjaiban rögzített pontozási rendszer szerint 79 pontot ért el. A pályázó által elért formai-tartalmi pontszám indoka, hogy a pályázó a pályázati felhívás 4.1.14. pontja szerinti +1 többletpontot nem kaphatta meg tekintettel arra, hogy a szakmai tevékenységével összefüggésben a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül bíróság hozott olyan határozatot, amelyben jogerősen a jogszabályok megsértését vagy a jogszabályi kötelezettségek elmulasztását állapította meg a pályázati felhívás 4.1.10. pontja szerinti +1 pontot sem kaphatta meg. A pályázati felhívás 3. pont b) alpontja alapján a pályázó pályázati dokumentációja és meghallgatása, az általa tett nyilatkozatok alapján, figyelemmel a szakmai értékelő lapban foglaltakra, a pályázó szakmai-gazdasági tevékenysége, valamint szakmai programjának figyelembe vételével és a pályázatban tett vállalásaira tekintettel az Értékelő Bizottság a pályázó számára 62 pontot állapított meg. Az Értékelő Bizottság által meghatározott értékelést, a jegyzőkönyvben meghatározott pontszámokat, valamint ennek alapján kialakult sorrendet határozata alapjául elfogadta. A jegyzőkönyvben foglalt javaslat alapján a fent ismertetett részpontszámokra figyelemmel a pályázó összesen a pályázati felhívás 3. pontjában meghatározott maximálisan adható 170 pontból 141 pontot ért el, tehát az új felszámolói névjegyzékbe történő felvételhez szükséges ponthatárt nem érte el.

Tekintettel arra, hogy az elért 141 pontszámmal azonos pontszámot több pályázó pályázata is elért, ezért a pályázati felhívás első pontjában rögzített keretszám betartás érdekében a pályázati felhívás 6. pont második mondata, valamint a Kormányrendelet 3. § (5) bekezdése alapján az azonos pontszámmal rendelkező pályázók között közjegyző jelenlétében történt sorsolással alakította ki a sorrendet. A 2013. december 12-én megtartott sorsolás alapján a pályázó a 179. ranghelyre került, így az új felszámolói névjegyzék keretszámába nem került be.

Alperes jogelődje 2014. február 10-én kelt FNJ/317/2014 számú határozatával felperest 2014. február 15-i hatállyal a felszámolói névjegyzékből törölte, határozatában a 2013. december 13-án kelt FNJ/23-5/2013.sz határozatban írtakra hivatkozással indokolta döntését.

A felperes a fenti határozatokkal szemben keresetet terjesztett elő, melyben a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát kérte. Kérte a határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Perköltséget igényelt. Előadta, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. III. törvény (Pp.) 339/B. §-ába ütközik a határozat indokolása a pályázati felhívás 3. pont b) alpontja vonatkozásában, mert a mérlegelés szempontjai nem állapíthatóak meg és a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége az indokolásból nem tűnik ki. A határozat indokolása kizárólag a pályázati kiírás 3. pont a) alpontja vonatkozásában tartalmaz olyan indokolást, amelyből a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak és az okszerűség kitűnik. Ezzel szemben a pályázati felhívás 3. pont b) alpontjával kapcsolatosan a határozat indokolása kizárólag azt tartalmazza, hogy a hivatal milyen okiratok alapján állapította meg a pontszámokat. Ezzel kapcsolatban az Értékelő Bizottságnak 33 pont figyelembevétel alapján kellett az értékelést elkészítenie és a pontszámokat meghatároznia, figyelemmel a pályázati felhívás 4.2.1-4.2.33. pontjaira. A határozat azonban semmilyen indokolást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az egyes elbírálási szempontok tekintetében az Értékelő Bizottság által készített értékelés hogyan határozza meg az összpontszámot, illetve az sem állapítható meg, hogy ez milyen részpontszámokból tevődik össze. Hivatkozik ugyan az Értékelő Bizottság által meghatározott értékelésre illetve a jegyzőkönyvben meghatározott pontszámokra, azonban ezek tartalmával kapcsolatban semmilyen részletet nem határoz meg, így a mérlegelés és a döntés szempontjai egyáltalán nem állapíthatóak meg. A határozat indokolásának említett részei nem tekinthetőek okszerűnek, mert a mérlegelés szempontjai azokból nem tűnnek ki. Az alperes magatartása sérti továbbá a Ket. 68. § (1) bekezdését is, ami az ügy érdemére is jelentős kihatással van, mert így nincs módjában megismerni azon okiratokat, amelyek az alperesi döntés alapját képezték és így nem tud érdemben kifogást emelni az esetlegesen ezen okiratokban foglaltakkal kapcsolatban. A keresetlevelében leírtak szerint az alperesi eljárás és határozatok jogszabálysértőek. Az első pályázat jogszabályi felhatalmazás hiányában jogszerűtlenül került visszavonásra, így a jogszerűtlen visszavonás sérti a pályázat kiírására vonatkozó jogszabályokat. Fokozza a jogellenességet az a jogellenességet önmagában is megalapozó körülmény, hogy a visszavonás indokolás nélkül történt és az új pályázathoz megjelölt cél sem valósult meg. A második pályázatnál az értékelés az értékelők számára is átláthatatlan hozzárendelt pontszámok, szempontok súlyozása, vagy egyéb objektív értékelési rendszer hiányában az értékelés szempontjai szubjektívek, esetlegesek összességükben teljességgel ellenőrizhetetlenek. Fokozza a jogellenességet, hogy az első pályázatban megvolt a pályázat funkciója, a pályázók közti objektív rangsorolásra messze alkalmas pontszámos rendszert alakított át a második pályázat szubjektív önkényességre alkalmas és ellenőrizhetetlen rendszerré. A pályázati felhívás tehát önmagában is már jogszabálysértő volt. Kiemelte még a Ket. 72. § (1) bekezdés ec) pontjának sérelmét is, amelyeket átláthatatlanná és lehetetlenné teszik felperes számára annak vizsgálatát, hogy mi alapján döntött az alperes, illetve az alperesnek ezt sértő eljárása miatt nem áll rendelkezésére olyan iratanyag, amely a meghozott döntéshez a jogszabályhoz hozzárendel. Pontosítani szeretném a jegyzőkönyv számára, hogy kiemelten hivatkozni kívánok az alperes jogszabálysértésére a körben is, hogy rá vonatkozik az iratkezelésére vonatkozik a 335/2005 (XII. 29.) Kormányrendelet a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről, amelyet, ha nem sértett volna meg az alperes, akkor jelentősebb iratok állnának rendelkezésre.