A Szegedi Törvényszék M.70073/2020/26. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. § (3) bek.] Bíró: Karácsonyi Katalin

Szegedi Törvényszék 2

4.M.70.073/2020/26/I

Szegedi Törvényszék

4.M.70.073/2020/26.

A Szegedi Törvényszék a felperesi ügyvéd (Cím8) által képviselt Felperes1 Cím2 szám alatti lakos felperesnek - a alperesi ügyvéd (Cím7) által képviselt Alperes1 Cím1 szám alatti székhelyű alperes ellen - melybe a alperesi beavatkozót képviselő ügyvéd (cím10) által képviselt Alperesi beavatkozó1 (Cím6) beavatkozott az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében - kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg 15 (tizenöt) napon belül a felperesnek

- 500.000,- (Ötszázezer) forint nem vagyoni kártérítést, és ezen összeg után 2007. szeptember 18. napjától a kifizetés napjáig járó, minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot,

- 93.511,- (Kilencvenháromezer-ötszáztizenegy) forint kártérítést és ezen összeg után 2008. július 01. napjától a kifizetés napjáig járó, minden naptári félév teljes idejére a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 372.596,- (Háromszázhetvenkétezer-ötszázkilencvenhat) forint és az alperesi beavatkozónak - 305.533,- (Háromszázötezer-ötszázharminchárom) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a magyar államnak a Szegedi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására 167.037,- (Százhatvanhétezer-harminchét) forint állam által előlegezett szakértői költséget, a fennmaradó 1.503.335,- (Egymillió-ötszázháromezer-háromszázharmincöt) forint szakértői költséget az állam viseli.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 755.335,- (Hétszázötvenötezer-háromszázharmincöt) forint eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A tényállás

[1] A bíróság a következő tényállást a peres felek előadásai, a per iratai, az ide csatolt 4.M.750/2010., 4.M.441/2011., 4.M.378/2014. és a 4.M.471/2014. számú periratok, valamint tanú2, tanú3, tanú4, tanú5 és tanú1 tanúk vallomásai, továbbá a benyújtó2 Szegedi Intézet 29200-801/34226-6/2019.szak. számú igazságügyi orvosszakértői véleménye, a csatolt iratok és a tárgyalások alapján állapította meg.

[2] A felperes 2002. július 01-től 2009. július 15-ig állt előadó, illetve adminisztrátor munkakörben az alperes alkalmazásában. Az alperes Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén dolgozott, melynek vezetője a perbeli időszakban tanú4 volt.

[3] A tanszékvezető Budapesten lakott és dolgozott, és csupán hetente egyszer, a keddi napokon jött Szegedre előadásokat, szemináriumokat, doktori foglalkozásokat tartani, illetve vezetői feladatait ellátni. Órabeosztása úgy alakult, hogy a tanszéki ügyekkel már csak ebédidőben tudott foglalkozni, ezért gyakorlattá vált, hogy a tanszék dolgozói közösen mentek el a közeli Art étterembe, és a tanszék ügyeit ebédidő alatt beszélték meg. Az ebédidő tehát egyidejűleg a tanszék értekezlete is volt, azon a tanszék dolgozóinak részt kellett venni.

[4] 2007. szeptember 18-án a felperes a tanszék többi dolgozójával együtt a tanszéki értekezletre megérkezett az étterembe, ahol egy belső teremben kaptak helyet. A teremben egyetlen ovális asztal fért el, e köré akartak ülni a tanszék dolgozói. A felperes az asztalt balról kerülte és leülni készült, amikor az ajtó takarásából egy deszkákból összeépített, az étterem üzemeltetői által itt elhelyezett ágybetét-tartó szerkezet hátulról rádőlt. Az ütés a felperes fejét a jobb füle mögött érte.

[5] A felperes a balesettel kapcsolatos panaszai miatt még aznap orvoshoz fordult. Az idővel erősödő és csak a balesetet követően 2-3 évvel csökkenő panaszok miatt a felperes számtalan műszeres vizsgálaton (pl. koponya CT, nyaki röntgen, MR, EEG, EMG) esett át, állapotát különböző szakrendeléseken (ideggyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti) vizsgálták.

[6] A felperes életét a baleset időszakos jelleggel megváltoztatta. Kutatásait, tudományos munkáját nem tudta a korábbi színvonalon folytatni, ami tudományos előmenetelének jelentős és végleges elnehezülését eredményezte, átmenetileg le kellett mondania korábbi szórakozásairól (kirándulás, színház, mozi, múzeum látogatása), a balesetet követő hónapokban a háztartási munkák ellátása nehézséget okozott, a mindennapi teendők elvégzése (pl. bevásárlás), és a napi közlekedés is nehezére esett.

[7]

A felperes keresete, az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelme

[8] A felperes többször módosított keresetében, 192.318,- forint orvosi- és gyógyszerköltség, 199.371,- forint általános kártérítés és 4.500.000,- forint nem vagyoni kártérítés, valamint ezen összegek kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a baleset munkabalesetnek minősül, ugyanis az munkaértekezlet alatt a munkaértekezlet helyszínén következett be, a munkáltató pedig a Munka törvénykönyve és a munkavédelmi törvény rendelkezései alapján felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Tekintettel arra, hogy kára munkabalesettel okozati összefüggésben keletkezett, a kárért a munkáltató objektív kártérítési felelősséggel tartozik.

[9] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta mind a kereset jogalapját, mind összegszerűségét. Vitatta az egészségkárosodás, illetve életminőség változás tényét is, de azt is, hogy az esetleges ilyen változások okozati összefüggésben állnának a felperest ért balesettel. A kár közalkalmazotti jogviszonnyal és az említett balesettel való összefüggésének megállapítása esetére pedig úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

[10] A Szegedi Munkaügyi Bíróság 2012. március 21. napján kelt 4.M.441/2011/27. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperest 2007. szeptember 18. napján ért balesettel összefüggésben az alperes teljes kártérítési felelőssége fennáll, mely határozatot a Szegedi Törvényszék a 2012. június 07. napján kelt 2.Mf.20.906/2012/3. számú közbenső ítéletével helybenhagyott.

[11] Az összegszerűség kérdésében a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felek között fennálló jogvitát 2016. március 21. napján kelt 4.M.471/2014/39. számú ítéletével elbírálta, és a felperes keresetét elutasította.

[12] A peres felek fellebbezése folytán a Szegedi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét felülvizsgálta, és azt 2.Mf.21.456/2016/7. számú végzésével a fellebbezési és csatlakozó fellebbezési kérelem, és ellenkérelem korlátaira tekintettel, a perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróság a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Szegedi Törvényszék megállapította, hogy helyesen vizsgálta az elsőfokú bíróság orvosszakértő bevonásával a felperest a balesettel összefüggésben ért egészségkárosodás jellegét és mértékét, a beszerzett orvosszakértői véleményeket, azonban alaptalanul minősítette lényegében egybehangzónak, aggálytalannak, ellentmondásmentesnek, és szükségtelennek a szakértői vélemények közötti ellentmondás feltárását. Megállapította azt is, hogy a másodfokú végzésben részletezett, a kirendelt orvosszakértők véleményei közötti ellentmondások feloldása - figyelemmel a felperes erre irányuló bizonyítási indítványára is - a megalapozott döntés meghozatalához nem mellőzhető.