A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.301/2015/7. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 358. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 355. §, 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 10. §] Bíró: Kőrösi Gábor

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6722 Szeged, Tábor u. 4.

Pf.: 408. Telefon: 06-62-563-400

8.M.301/2015/7.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Kriveczky György ügyvéd (6720 Szeged, Gutenberg u. 10.) által képviselt felperes neve ... szám alatti lakos felperesnek - a jogtanácsos (fél címe 2) által képviselt alperes neve címe szám alatti székhelyű alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása iránti perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság a felperes nem vagyoni kártérítés iránti keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 150.000.-(Százötvenezer) Ft perköltséget.

A bíróság megállapítja, hogy a felperest munkavállalói költségkedvezmény illeti meg.

A bíróság megállapítja, hogy a le nem rótt 1.200.000.-(Egymillió-kétszázezer) Ft eljárási illetéket a magyar állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye a Szegedi Törvényszékhez. A fellebbezést három példányban a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál kell előterjeszteni.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, vagy ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos.

Ha a fellebbező fél, akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására a tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést a tárgyaláson kell elbírálni.

INDOKOLÁS:

A felperes létesítésvezető munkakörben állt az alperes jogelődje, majd az alperes alkalmazásában, távolléti díja munkaviszonyának megszüntetését megelőzően 577.700,- Ft volt.

A 2013. november 29. napján kelt okirattal az alperes jogelődje, a cég Kft. a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette.

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2014. november 26. napján kelt 8.M.737/2013/24.számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogelődje a felperes munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg.

A Szegedi Törvényszék 2.Mf.20.040/2015/3. sorszámú ítéletével az I. fokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta.

A jogellenesség jogkövetkezményeként a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2015. november 04. napján kelt részítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 5.443.463.-Ft kártérítést, 2.888.500.-Ft végkielégítést, 440.182.-Ft perköltséget.

A bíróság részítélete 2015. december 05. napjával jogerőre emelkedett.

A fentieken felül a felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként 20.000.000.-Ft nem vagyoni kártérítés megfizetésére.

Előadta, hogy az alperes jogellenes magatartása a felperest a mindennapi életvitelében is lényegesen sértette, az nehezebbé vált, életminősége lényegesen és maradandóan megromlott, a felső vezetői karrierje "köddé vált", illetve hogy a villamosipari hálózatban működő szakmailag érintett vállalatok tudomással bírtak arról, hogy a felperes munkaviszonya hogyan szűnt meg.

Az alperes ellenkérelmében kérte a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását.

Álláspontja szerint a jogellenes munkaviszony megszüntetés ténye önmagában nem alapozza meg a nem vagyoni kártérítést, ezért a felperesnek külön bizonyítania kellett volna, hogy a felmerült kár a felmondással összefüggött. Ezzel szemben a felperes a nem vagyoni kártérítést megalapozó személyiségi jogsérelem bekövetkezésére vonatkozó bizonyítást nem tett, kizárólag a kár bekövetkeztét állította.

Előadta, hogy az alperes a felperes munkaviszonyának megszüntetésével összefüggésben személyi jogsérelem előidézésére alkalmas információt nem hozott nyilvánossága, sem a munkáltatói szervezeten belül, sem azon kívül.

A felperes keresete az alábbiak szerint alaptalan.

A 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 10. §-a szerint a kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.

A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 355. § (1) bekezdése szerint a kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okkal nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.