A Fővárosi Ítélőtábla Bf.183/2018/14. számú határozata kábítószer-kereskedelem bűntette tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 83. §, 176. §, 178. §] Bírók: Mató Ágnes, Rédei Géza, Vincze Piroska

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

1.Bf.183/2018/14.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2019. év január hó 22. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A kábítószer-kereskedelem bűntette miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 17.B.375/2017/45. számú ítéletét helybenhagyja.

A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A Fővárosi Törvényszék a 2017. év december hó 11. napján kihirdetett 8.B.1174/2016/131. számú ítéletével a vádlott bűnösségét kábítószer kereskedelem bűntettében (Btk. 176. § (1) bekezdés, (3) bekezdés IV. fordulat) és kábítószer birtoklása bűntettében (Btk. 178. § (1) bekezdés III. fordulat) állapította meg. Ezért a vádlottat halmazati büntetésül 2 évi végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte azzal, hogy a vádlott a szabadságvesztésből - végrehajtásának elrendelése esetén - annak kétharmad részének letöltését követő nap bocsátható feltételes szabadságra. A lefoglalt készpénz vonatkozásában vagyonelkobzást alkalmazott.

Rendelkezett az elsőfokú bíróság az előzetes fogva tartásban, házi őrizetben töltött idő beszámításáról a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetén. lefoglalt tárgyakról, elkobzásról és a bűnügyi költség viseléséről.

A kihirdetett ítélettel szemben az ügyész a vádlott terhére a kiszabott büntetés súlyosítása, míg a vádlott és védője a kábítószer kereskedelem bűntettének megállapítása, a vagyonelkobzás alkalmazása és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezés miatt jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.422/2018/1. számú átiratában a bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta, míg a védelmi fellebbezést alaptalannak tartotta.

A fellebbviteli főügyészség írásbeli indítványában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta, vizsgálta a nyomozati cselekmények - így a terhelti meghallgatás - törvényességét is és helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a vádlott 2016. év február hó 18. napján tett vallomása bizonyítékként felhasználható. Az elsőfokú bíróság az ügy tényállását a szükséges körben felderítette, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat okszerűen értékelte, indokolási kötelezettségének a szükséges mértékben eleget tett. Okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a vádlott cselekményeit is törvényesen minősítette.

A büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket azonban nem megfelelően vette számba. Súlyosító körülményként kérte az ügyész értékelni a hosszabb időszakon keresztül történt elkövetést. A lefoglalt készpénz legális eredetét a vádlottnak nem sikerült igazolnia, így az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazott vagyonelkobzást.

A vádlott védője fellebbezését írásban benyújtotta, azt a a nyilvános ülésen fenntartotta. A védői álláspont szerint az elsőfokú bíróság által kiszabott végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés elegendő a büntetési célok eléréséhez. A vádlott 55 éves büntetlen előéletű személy, amely életkor ilyen esetekben nyomatékosan veendő figyelembe. A vagyonelkobzás mellőzését indítványozta arra figyelemmel, hogy a vádlott legális jövedelmét foglalták le a nyomozás során, sok esetben a fizetését nem átutalással, hanem készpénzben kapta, ezért volt a lakásán a jelentősebb összegű készpénz. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.

A vádlott az utolsó szó jogán csatlakozott a védője által elmondottakhoz.

A bejelentett kétirányú fellebbezések nem vezettek eredményre.

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 2018. július 1. napján történt hatályba lépésére figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 868. § (1) bekezdése alapján a Be. rendelkezései szerint bírálta felül.

A másodfokú bíróság a Be. 590. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási, szabályokat megtartotta, az eljárást perrendszerűen folytatta le.