A Szegedi Törvényszék P.22305/2013/8. számú határozata személyiségvédelmi igény tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 8. §, 59. §, 61. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 77. §, 78. §, 301. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bíró: Lakatos Péter

Szegedi Törvényszék

7.P.22.305/2013/8.

A Törvényszék felperesnek - alperes ellen - személyiségvédelmi igény érvényesítése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A keresetet e l u t a s í t j a .

K ö t e l e z i a felperest, fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 19.050,- Ft (Tizenkilencezer-ötven) Ft eljárási költséget.

K ö t e l e z i a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000,- (Harminchatezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban - az Ítélőtáblához címezve - lehet benyújtani a Törvényszéknél.

Tájékoztatja a feleket, a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt a Pp. 252. §-ában vagy a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a felek azt kérték vagy a fellebbezés csak a perköltség, a le nem rótt illeték viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges (bagatell fellebbezés).

I N D O K O L Á S :

A felperes kormányon kívüli, míg az alperes a kormánypárti országgyűlési képviselő, utóbbi minisztériumi szintű szervezetet vezető államtitkár.

A felperes 2011. november 02-án a szobor talapzatáról az ott elhelyezett koszorúkat eltávolította és a parkban lévő szeméttárolókba helyezte és közben a következő kijelentéseket tette: "hazaárulónak nem jár virág". "Szomorú, hogy itt tart még Magyarország 2011-ben, hogy vannak olyan szervezetek, például a rejtélyes nevű szervezet1. A felperes tettéről egy on-line televízió számolt be.

A televízió 2011. november 08. napján közreadott műsorában beszámolt a felperes cselekedetéről, egyúttal a többi parlamenti párt képviselőjének véleményét kikérve a nyilatkozatokat közreadta. A közlemény címe: "Primitív idióta" - Elítélték a párt1 akciót" volt.

A következő vélemények kerültek közreadásra:

"A többi parlamenti párt elítélte felperes tettét."

"Itt lényegében az a kérdés, hogy az ország azon fele, amelyik ezt elveti, mikor fog össze és mikor mondja a párt1-nek, hogy "-Állj, ne tovább!" - mondta személy1 párt2 országgyűlési képviselő."

"Szerintem, aki nem tartja tiszteletben mások kegyeleti jogait, a történelem azt mutatja, hogy hasonló eljárásra számíthat." - vélekedett személy2. Hozzátette: "Lehet embereket utálni, lehet embereknek a politikai életművét megkérdőjelezni, teljesen más véleményt megfogalmazni, de emlékező családtagok koszorúit kukába dobálni méltatlan, szánalmas cselekedet." "Az emlékezés virágait elcipelni, meggyalázni, ez egyszerűen egy minősíthetetlen, aljas cselekedet." - így reagált személy3.

Az alperest a képviselői irodaházba történő belépésekor szólította meg az újságíró, azon kérdést feltéve: "-Mit szól a felperes tettéhez?" Az alperes - mentében - hátrafordult és közölte: "-Primitív idiótákkal nem foglalkozok."

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, az alperes az általa használt jelzős szerkezettel megsértette a becsületét, emberi méltóságát, tiltsa el az alperest a további jogsértésről, egyúttal kötelezze elégtétel adásra, amellyel bocsánatot kér magánlevélben nyilatkozatáért. Mindezen túlmenően kötelezze 350.000,- Ft, valamint ezen összeg után 2011. november 08. napjától a kifizetésig a Ptk. 301. §-a szerinti mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Az alperes nem a magatartását illette véleménnyel, hanem személyére vonatkozó, indokolatlanul bántó, sértő, lealázó értékítéletet fogalmazott meg, amely attól függetlenül megengedhetetlen, hogy közszereplő. Egyértelmű és külön bizonyítást nem igényel, ha olyan jelzőket használnak valaki személyével kapcsolatban, mint amit az alperes is, úgy az hátrányosan érinti a jelzőkkel illetett személyt, ezért köztudomású tényként, külön nem igényel bizonyítást a jogsértéssel okozott hátrány bekövetkezte, így a nem vagyoni kártérítés jogalapja.