7/1993. (II. 15.) AB határozat

a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt és megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasítja.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozók álláspontja szerint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendelet alkotmányellenes, mert e jogszabály megalkotására oly módon került sor, hogy arról az érdekelt szakszervezetek véleményét nem kérték ki. Ezzel a Kormány megsértette a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27. § c) pontjában, illetve az Alkotmány 36. §-ában foglalt azon kötelezettségét, hogy a társadalmi, érdekképviseleti szervekkel együttműködjék. A támadott jogszabály sérti továbbá a Munka Törvénykönyve 12. § (1) bekezdését is, melynek alapján a dolgozók élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdéseket a Kormány a szakszervezetek meghallgatásával szabályozza. A konkrét esetben erre nem került sor.

II.

Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakításakor a következő jogszabályi rendelkezésekből indult ki:

Az Alkotmány 36. §-a szerint: "Feladata ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel."

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27. § c) pontja kimondja: "A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak: az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek."

III.

Az indítvány az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem helytálló.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 27. § c) pontjában foglalt rendelkezés a szakszervezetek és érdekképviseleti szervek részére véleménynyilvánítási jogot biztosít. Az Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában véleményt, önmagában nem teszi alkotmányellenessé a meghozott jogszabályt.

Az Alkotmány 36. §-ának az a megfogalmazása, hogy "Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel", a Kormány számára tevékenysége ellátásához módszerbeli ajánlást jelent. Ez, az Alkotmánybíróság szerint nem azonos a jogalkotási törvény 27. § c) pontjában foglaltakkal.

A jogalkotásról szóló törvény 27. § c) pontja értelmében a Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetekről azok előkészítése során az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek véleményt nyilvánítanak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogszabályt előkészítő szerveknek, e vélemények beszerzésével kapcsolatos kötelezettségszegése azonban önmagában nem érintheti az adott jogszabály érvényességét. Az Alkotmánybíróság 14/1992. (III. 3.) AB határozatában már kifejtette: "ha a jogszabályelőkészítő szervek a jogalkotásról szóló törvény szabályalkotási követelményeit nem tartják be, ez a kötelességszegés önmagában nem elégséges ok a kiadott jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására. A jogszabályok előkészítésére vonatkozó törvényi előírások megsértése csupán a jogalkotó államigazgatási, esetleg politikai felelősségét alapozhatja meg. A jogalkotási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezheti jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, ha az adott jogszabály egyben az Alkotmány valamely rendelkezésébe is ütközik. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdése értelmében ugyan a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, ez a rendelkezés azonban nem emelte az Alkotmány szintjére a jogalkotási törvény normáit."

Az Alkotmánybíróság mellőzte a Munka Törvénykönyve 12. § (1) bekezdésével kapcsolatos alkotmányossági vizsgálatot, tekintettel arra, hogy 1992. július 1-jén hatályba lépett az új Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, amely a támadott rendelkezést hatályon kívül helyezte.

Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy 1987. után - mind az időközben hatályon kívül helyezett társadalmi vita intézménye, mind pedig a szakszervezetek jogalkotási folyamatba való intézményes beillesztése - a korábbi, alapvetően államigazgatási típusú jogalkotás dominanciáját volt hivatva ellensúlyozni, társadalompolitikai tényezők bekapcsolásával. A hatalmi ágak megosztására épülő államszervezetben azonban szükséges az állami és érdekképviseleti funkciók pontos elhatárolása, ezért a jogalkotás - mint közhatalmi tevékenység - nem tehető függővé a közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkező szakszervezetek állásfoglalásaitól.

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 13/1991. (I. 18.) Korm. rendelet nem alkotmányellenes, ezért az indítványokat és a jogszabály megsemmisítésére irányuló kérelmeket elutasította.

Dr. Szabó András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

alkotmánybíró