A Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.143/2010/11. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDES felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 5. §, 89. §] Bírók: Krajcsovicz Andrásné, Krátky Ákos, Mórocz Istvánné

Gyulai Munkaügyi Bíróság

2.M.143/2010/11.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Gyulai Munkaügyi Bíróság Dr. Varga Imre ügyvéd által képviselt felperesnek - Herjeczki Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Herjeczki János ügyvéd által képviselt alperes ellen rendes felmondás jogellenességének megállapítása iránt indított peres eljárásában meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek végkielégítés jogcímén 605.644,- (hatszázötezer-hatszáznegyvennégy) Ft-ot, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 150.000,- (százötvenezer) Ft perköltséget, ezt meghaladóan mindegyik fél maga viseli a saját költségét.

Kötelezi az alperest, hogy az Államnak az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság illetékügyekben eljáró Békés Megyei Szervezeti Egysége felhívására - a felhívásban közölt időben és módon - fizessen meg 36.300,- (harminchatezer-háromszáz) Ft le nem rótt eljárási illetéket, és a fennmaradó 218.000,- (kettőszáztizennyolcezer) Ft le nem rótt eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban és három példányban fellebbezésnek van helye, melyet a Gyulai Munkaügyi Bíróságnál lehet benyújtani

Az alább felsorolt esetekben tárgyalás tartása kérhető, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívül is elbírálható, ha:

· a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

·

· a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos;

·

· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

INDOKOLÁS:

A bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 1978. június 15. napján kezdett el dolgozni a Békés Megyei ..., újságírói munkakört töltött be. Az alperesi társaság alapító okirata 1990. október 11. napján kelt, az alperes a megalakulását követően a Békés Megyei ... 40.000.000,- Ft-ért eszközöket vásárolt, a lapkiadó vállalat munkatársait átvette és azokat 1990. november 1. napjától továbbfoglalkoztatta. A felperes az alperesi társaságnál felelős szerkesztői, majd főszerkesztő-helyettesi munkaköröket töltött be. Az alperesi társaság főtulajdonosa 2009. évben szervezeti átalakításról döntött, amely a szerkesztőséget és a kiadói területet egyaránt érintette, melynek keretében a főszerkesztő és főszerkesztő-helyettesi munkakörök megszüntetésre kerültek, kialakításra került a kiadóigazgató-főszerkesztői munkakör és a felelős szerkesztői munkakör. A szervezeti változás keretében a szerkesztői és az újságírói létszám meghatározására is sor került. Az alperesi társaságnál 2009. október 1. napjától kezdődően ... került a kiadóigazgató-főszerkesztői pozícióba, ... a felelős szerkesztői, míg ... az online szerkesztői pozícióba került. Az alperesi társaság ügyvezető igazgatója és a kiadóigazgató-főszerkesztő 2009. október 26. napján közölték a felperessel, hogy a szervezeti változások és átszervezések következtében az önálló főszerkesztői és főszerkesztő-helyettesi munkakör is megszüntetésre került, és át kívánták adni a felperes részére a munkáltatói rendes felmondást. A felperes egy nap haladékot kért, az ügyvezető igazgató a tulajdonos képviselőjével felvette a kapcsolatot és másnap - azaz október 27. napján - az ügyvezető igazgató, a kiadóigazgató-főszerkesztő, valamint a felperes megállapodtak abban, hogy szerkesztő-újságírói munkakörben változatlan alapbérrel került a továbbiakban foglalkoztatásra a felperes. A felperes november 5. napján az alperesi társaság főtulajdonosának képviselőivel Budapesten találkozott, és a tulajdonos képviselői közölték a felperessel, hogy számítanak a munkájára, mint szerkesztő-újságíró. A felperes munkaszerződésének módosítására 2009. december 16. napján - 2010. január 1. napi hatállyal - került sor, melynek értelmében a felperes munkaköre főszerkesztő-helyettesből szerkesztő-újságíró munkakörre változott. A felperes feladata közé tartozott havi 40 oldal szerkesztése a szerkesztőségi munkarend alapján, havi 40 flekk megírása, belső képzésekben való részvétel, pályakezdő gyakornokok munkájának koordinálása, és a civil informátorok képzése. Az alperesi társaság 2009. december 16. napján ...el munkaviszonyt létesített, aki videó szerkesztő-riporteri feladatok is ellát az újságírói teendői mellett. A felperes - korábban - az ügyvezető igazgató, a főszerkesztő felé több alkalommal úgy szóban, mint írásban jelezte, hogy a javadalmazás az újságírók leterheltségével nincs arányban és az újságíró kollegák leterheltsége a munka színvonalának rovására mehet. Ez év január 18. napján a kiadóigazgató-főszerkesztő, a felelős szerkesztő, az online szerkesztő, ... szerkesztő, valamint a felperes részvételével értekezlet megtartására került sor, ahol a felperes felvetette, hogy kettős normát kell teljesítenie, egyrészt, mint szerkesztőnek, másrészt mint újságírónak, és amennyiben mindennap szerkesztenie kell, akkor az újságírói kötelezettségét nem tudja teljesíteni. A kiadóigazgató-főszerkesztő a felperesnek azt válaszolta, hogy nehéz vele vitatkozni, mert a cégvezetéssel mindig szembe megy. A Békés Megyei ... oldalterjedelme és az alperesi társaság bevételei 2010. január - február hónapjaiban a megelőző év azonos időszakához viszonyítva jelentősen csökkent. Az alperesi társaság ügyvezető igazgatója - a taggyűlés felhatalmazása alapján - a munkáltatói jogkörét a kiadóigazgató-főszerkesztőnek delegálta 2010. februárjában. A munkáltatói jogkör gyakorlója 2010. március 4. napján kelt rendes felmondással a felperes munkaviszonyát 2010. június 2. napjával megszüntette, munkakör megszűnéssel járó átszervezésre hivatkozva.

A munkáltatói intézkedéssel szemben a felperes keresetlevelet terjesztett elő, melyben a munkáltatói rendes felmondás jogellenességének megállapítását és az anyagi jogkövetkezmények alkalmazását, valamint 2 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés alperes általi megfizetését kérte, perköltségben történő marasztalása mellett. Vitatta a munkáltatói intézkedés tartalmi megalapozottságát. Állítása szerint, a rendes felmondás indoka nem valós és nem okszerű. Rendeltetésellenes joggyakorlásra is hivatkozott, ezzel összefüggésben azzal érvelt, hogy munkaviszonya megszüntetésére azért került sor, mert több alkalommal munkahelyi, szakmai és szervezeti hiányosságot tett szóvá, melyekben a vezetés részéről a megfelelő intézkedések meghozatalára nem is került sor. Érvelése szerint, a 2009. decemberi munkaszerződés módosításra is azért került sor, hogy alacsonyabb munkakörből - arra hivatkozva, hogy arra már nincs szükség - könnyebben el tudja őt távolítani a munkáltató. Sérelmezte, hogy a munkáltató a felmondás átadását követő naptól a munkavégzés alól felmentette, és azonnal intézkedett mindenféle hozzáférése megszüntetéséről. A többlet végkielégítés iránti igényével kapcsolatban azzal érvelt, hogy több mint 25 év munkaviszonnyal rendelkezik, és munkáltatóit jogutódlás történt a Békés Megyei ... és az alperesi társaság között. Az eljárás során az érvelését annyiban kiegészítette, hogy a főszerkesztő-helyettesi státusz megszüntetésére ténylegesen nem került sor, ugyanis a felelős szerkesztői munkakör a korábbi főszerkesztő-helyettesi munkakörrel megfeleltethető, és az alperesi állítással szemben a szerkesztők létszáma sem csökkent. Utóbbi kapcsán azzal érvelt, hogy munkaviszonya megszüntetését követően az úgynevezett másodszerkesztői feladatokat ... látja el. Állítása szerint strukturális átalakítás az alperesi társaságnál nem történt, kizárólag az egyes munkakörök elnevezése változott. A rendeltetésellenes joggyakorlás kapcsán rámutatott arra, hogy munkaviszonyával kapcsolatosan nem a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető hozta meg a döntéseket, hanem az alperesi társaság főtulajdonosa illetve annak képviselői. Állítása szerint, ... felvétele teremtette meg annak a lehetőségét, hogy később nem valós okra hivatkozással szüntessék meg a munkaviszonyát, amely ugyancsak a rendeltetésellenes joggyakorlást támasztja alá.