BH 2021.9.274 A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítását legkésőbb az ítéletében köteles megindokolni. Ennek elmaradása az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés [2016/679. EU rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés e) és f) pontja, 14. cikk (1)-(2) bekezdései, 85. cikk, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes kiadásában megjelent 50 leggazdagabb magyart tartalmazó 2019. januári Forbes (a továbbiakban: Adatkezelés 1) kiadvány nyomtatott változatában a perben nem álló kérelmezők (a továbbiakban: kérelmezők) neve, életkora, becsült vagyonuk, és a becsült vagyon alapja, valamint az alperes NAIH/2020/838/2. számú határozatának 4. oldalán idézett szócikk, az online változatban a kérelmezők neve, vagyonuk becsült összege és módosított arcképe, valamint a kérelmezők érdekeltségébe tartozó cégcsoport tevékenységéről egy mondat. A legnagyobb családi vállalkozásokat tartalmazó Forbes 2019. szeptemberében (a továbbiakban: Adatkezelés2) nyomtatott és online módon megjelent kiadványában a kérelmezők családi neve, az érdekeltségükbe tartozó cégcsoport neve, annak becsült értéke, központjának városa, a cégcsoport alapításának éve, és az érdekelt generációk száma, valamint az alperes NAIH/2020/838/2. számú határozatának 4-5. oldalain idézett szócikkek jelentek meg. A kérelmezők és a felperes között a kiadványokban megjelent adatkezelés tekintetében több, az alperes NAIH/2020/838/2. számú határozatának 36-37. oldalain ismertetett levélváltások történtek 2018. augusztus és 2019. november között. A kérelmezők egyebek mellett 2019. július 19-én is tiltakoztak a személyükre vonatkozó adatkezelés ellen a felperesnél, és az adatok törlését kérték. A felperes a kérelmezőknek írt leveleiben a tiltakozást nem fogadta el, és a kiadványokat publikálta.

[2] A kérelmezők az alpereshez 2019. október 31-én benyújtott kérelmükben (a továbbiakban: kérelem) a nevük, vagyonuk és családnevük szerepeltetéséhez kapcsolódó adatkezelési műveletek - különösen adatbázis-építés, listázás, nyilvánosságra hozatal -, valamint előzetes tájékoztatás elmaradása miatt vizsgálati eljárást, személyes adataik jogsértő kezelése, valamint a felpereshez intézett tiltakozási és törlési kérelmeik elutasítása miatt adatvédelmi hatósági eljárást kezdeményeztek a felperes kiadásában megjelenő Forbes magazinnal kapcsolatban.

[3] Az alperes a 2020. július 23-én kelt NAIH/2020/838/2. számú határozatával részben helyt adott a kérelemnek. Megállapította, hogy a felperes megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 EU rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés f) pontját. Megállapította továbbá, hogy a felperes megsértette a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontját, 5. cikk (2) bekezdését, 12. cikk (1) és (4) bekezdését, 14. cikkét és 21. cikk (1) és (4) bekezdését. Harmadrészt a jogellenes adatkezelés miatt a felperest elmarasztalta, egyúttal utasította, hogy teljesítse a kérelmezők felé fennálló, az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét. Elutasította a kérelem azon részét, amely arra vonatkozott, hogy az alperes utasítsa a felperest a kérelmezők adatkezelés elleni tiltakozásra és a személyes adataik törlésére irányuló kérelmei teljesítésére, valamint, hogy véglegesen tiltsa el a felperest a kérelmezők személyes adatainak kezelésétől. A jogsértések miatt a felperest 2 500 000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A jogsértés megállapítására irányuló kérelem 2018. május 25. napja előtti adatkezelést érintő része tekintetében az adatvédelmi hatósági eljárást végzéssel megszüntette arra hivatkozással, hogy erre az időszakra nézve a GDPR nem alkalmazandó.

A kereset és a védirat

[5] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását kérte annak megállapításával, hogy jogsértést nem valósított meg, mely miatt a bírság és az egyéb utasítások megsemmisítését is kérte. Kérte a határozat Adatkezelés 2 nyomtatott változata kapcsán a határozat részbeni megsemmisítését is, figyelemmel arra, hogy a kérelmezők ezen adatkezelésben nem voltak érintettek. Másodlagosan a bírság mellőzését, harmadlagosan annak mérséklését kérte.

[6] Az adatkezelés jogalapjával kapcsolatban rögzítette, hogy a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint jogszerű az adatkezelés, amennyiben az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Kiemelte, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-a közérdekű feladatként írja elő a sajtószervek számára, hogy megfelelően tájékoztassák a közönséget a helyi az országos és az európai közélet ügyeiről.

[7] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatban kifejtett indokok alapján. Fenntartotta, hogy a felperes nem közhatalmi szerv, és az Smtv. 10. §-a sem határoz meg a számára közfeladatot, valamint, hogy a tevékenysége nem tartozik a "watchdog" típusú újságírás körébe, ami miatt kiemelt védelmet kellene élveznie.

A jogerős ítélet

[8] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: bíróság) 105.K.706.638/2020/10. számú 2021. február 18-án kelt ítélete szerint kereset a jogalap vitatása körében részben megalapozott. A bíróság az alperes határozatának a GDPR 21. cikk (1) bekezdésére vonatkozó 1.2. pontjából a tiltakozást követő érdekmérlegelés felperes általi bizonyítatlanságát deklaráló, valamint a határozat 1.3.2. pontjában az ebből eredő kötelezést tartalmazó rendelkezésrészt, továbbá az adatvédelmi bírság megfizetéséről szóló 3. pontot a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette, és a bírság vonatkozásában az alperest új eljárásra kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel elutasította. Az ítélet indokolásának a felülvizsgálati eljárás szempontjából lényeges megállapításai a következők szerint emelendők ki.

[9] A bíróság szerint az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy míg a határozat rendelkező rész 1.1 pontban az adatkezelés jogalapja, addig az 1.2 pontban az érintetti joggyakorlás biztosításának hiánya miatt került a felperes terhére jogsértés megállapításra. A határozat ezért nem jogszabálysértő amiatt, mert az egymásból következő jogsértések megvalósulását (függetlenül attól, hogy azok közül az alábbiak szerint nem mindegyik valósult meg) az alperes formailag tagoltan, külön-külön bekezdésekben állapította meg.

[10] A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság összeegyeztethetősége kérdésében az ítélet indokolása megállapítja, hogy az Smtv. 10. §-ából, sem a GDPR rendelkezéseiből nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes közérdekű adatkezelést folytat. A tagállamok a GDPR 85. cikkében foglalt felhatalmazás alapján rendezhetik a két alapelv (adatvédelem és véleménynyilvánítás) összhangját, amely lehetőséggel a magyar jogalkotó akként élt az Igazságügyi Minisztérium Európai Bizottságnak címzett, 2018. augusztus 1-jén kelt XX-EUJMFO/ID/194/2/2018. számú levele szerint, hogy a GDPR 85. cikkében foglalt rendelkezések átültetését az Infotv. III. fejezete, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:44. §-a, az Smtv. 4. § (3) bekezdése, 6. §-a, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 219. §-a, 226. §-a, 226/A. §-a, 226/B. §-a, 227. §-a, a jogalkalmazás, különös tekintettel az Alkotmánybíróság gyakorlatára, így többek között a 30/1992. (V. 26.), 36/1994. (VI. 24.), 7/2014. (III. 7.), 28/2014. (IX. 29.), 3001/2018. (I. 10.) és 3145/2018. (V. 7.) AB határozat tartalmazza. A magyar jogalkotó azonban az újságírás tekintetében nem határozott meg kivételt vagy mentesülést a GDPR-ban - így a 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában - foglalt kötelezettségek alól. Ilyen kivételt vagy eltérést ezért a bíróság sem határozhat meg normatív módon, ezáltal pedig a felperes tevékenységére sem. A felperes ebből eredően köteles volt a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti érdekmérlegelési teszt elvégzésére.