32003R0129[1]

A Bizottság 129/2003/EK rendelete (2003. január 24.) a halászati hálók szembőségének és fonálvastagságának meghatározására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

A BIZOTTSÁG 129/2003/EK RENDELETE

(2003. január 24.)

a halászati hálók szembőségének és fonálvastagságának meghatározására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 973/2001/EK rendelettel[1] módosított, a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 48. cikkére,

mivel:

(1) A 2550/97/EK rendelettel módosított, a halászati hálók szembőségének meghatározására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1984. július 23-i 2108/84/EGK rendeletet[3] lényegesen módosították, és mivel további módosításokra van szükség, az átláthatóság és a célszerűség érdekében az említett rendelet helyébe e rendelet lép.

(2) A halászati erőforrások védelmére vonatkozó technikai intézkedések betartásának biztosítása érdekében a halászati hálók szembőségének és fonálvastagságának meghatározására vonatkozóan részletes szabályokat kell megállapítani.

(3) Az ellenőrzési eljárás céljából meg kell határozni a használható szembőségmérő eszközök típusait, a használat módját, a lemérendő hálószemek kiválasztási módját, minden egyes hálószem lemérési módszerét, a háló szembőségének kiszámítására vonatkozó módszert és a fonálvastagság megállapításához a hálószemek fonalainak kiválasztására vonatkozó eljárást, valamint az ellenőrzési eljárás folyamatát.

(4) Meg kell állapítani azon feltételeket, amelyek alapján az ellenőrzési eljárás során eldöntik, hogy a halászati hálók fonálvastagsága meghaladja-e a megengedett maximális vastagságot.

(5) Amennyiben az ellenőrzés során a hajó kapitánya vitatja a mérés eredményét, rendelkezni kell egy további és végleges mérésről.

(6) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "aktív halászfelszerelés": vonóhálók, kerítőhálók és hasonló vontatott hálók;

b) "passzív halászfelszerelés": kopoltyúhálók, állítóhálók, tükörhálók, amelyek egy vagy több különálló hálóból állhatnak, amelyeket felső, alsó és összekötő kötelekkel szerelhetnek fel, és amelyek horgonyzó, úszó és navigációs felszerelésekkel láthatók el.

II. FEJEZET

AZ AKTÍV HALÁSZFELSZERELÉS SZEMBŐSÉGE

2. cikk

A szembőség meghatározására használt mérőeszköz

(1) A szembőség meghatározásához használandó mérőeszköz 2 mm vastag, lapos, tartós anyagból készül és képes alakját megtartani. Vagy egy sor párhuzamos élű oldallal rendelkezik, amelyeket mindkét oldalon egy a nyolchoz arányban széttartó élű, közbeeső szakaszok kapcsolnak össze, vagy kizárólag mindkét oldalon egy a nyolchoz arányban széttartó élekkel rendelkezik. Legkeskenyebb végén kör alakú nyílással látják el.

(2) A mérőeszközöket "EK szembőségmérő eszköz" jelzéssel kell ellátni. Minden egyes szembőségmérő eszköz felületén fel kell tüntetni a szélességet milliméterben, mind a párhuzamos oldalú szakaszon, ha van ilyen, mind a széttartó oldalú szakaszon. Az utóbbi esetben a szélességet 1 milliméterenként kell jelezni, és a szélesség értékét egyenlő szakaszonként fel kell tüntetni. A szembőségmérő eszközök mintáját az I. melléklet tartalmazza.

3. cikk

A szembőségmérő eszköz használata rombusz alakú hálószemek esetében

(1) A rombusz alakú hálószemekből álló mező esetében a hálót a hálószemek hosszabb átlójának irányába kell nyújtani, a II. mellékletben bemutatott módon.

(2) A 2. cikkben meghatározott szembőségmérő eszközt a legkeskenyebb végénél kell a hálószem nyílásába helyezni, a háló síkjára merőleges irányban.

(3) A szembőségmérő eszközt kézzel, illetve súly vagy dinamométer segítségével kell a hálószem nyílásába helyezni, amíg széttartó élei mentén a hálószem ellenállása azt meg nem állítja.

4. cikk

A szembőségmérő eszköz használata négyzetes hálószemek esetében

(1) A négyzetes hálószemekből álló mező esetében a hálót először a hálószemek egyik átlójának irányába, majd a másik átlójának irányába kell nyújtani, a II. mellékletben bemutatott módon.

(2) A négyzetes hálószem mindkét átlója irányának mérésére a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

5. cikk

A hálószemek kiválasztása

(1) A megmérendő szemeknek a háló hossztengelyének irányában kiválasztott 20 egymást követő hálószemből álló sorozatot kell képezniük.

(2) A négyzetes hálószemekből álló mezők kivételével, az illesztésektől, kötelektől vagy a nyitókötéltől 50 cm-nél rövidebb távolságra lévő hálószemeket nem kell megmérni. Ezt a távolságot az illesztésekre, a kötelekre vagy a nyitókötélre merőlegesen kell mérni, a hálót a mérés irányába nyújtva. Nem kell megmérni a javított vagy szakadt hálószemeket sem, vagy azokat a hálószemeket, amelyeknél a hálóhoz tartozékok kapcsolódnak.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, a megmérendő hálószemeknek nem kell egymást követniük, amennyiben ez a (2) bekezdés rendelkezései alapján nem lehetséges.

6. cikk

Az egyes hálószemek mérése

(1) A hálót kizárólag nedves és felolvadt állapotban kell mérni.

(2) A rombusz alakú hálószemek bősége a szembőségmérő eszköz azon pontban mért szélességével egyenlő, ahol a hálószem megállítja a 3. cikkel összhangban használt szembőségmérő eszközt.

(3) A négyzetes hálószemek bősége a szembőségmérő eszköz azon pontban mért szélességével egyenlő, ahol a hálószem a két átló 4. cikkel összhangban történő mérése során megállítja a szembőségmérő eszközt.

Amennyiben egy adott hálószem átlóinak mérete eltér, a négyzetes szemű háló szembőségének kiszámítása során a leghosszabb átló méretét kell figyelembe venni.

7. cikk

A szembőség meghatározása

A háló szembősége megegyezik az 5. és 6. cikkben előírt módon kiválasztott és megmért összes hálószem mérete összegének számtani közepével milliméterben kifejezve, a számtani középértéket a következő milliméterre felkerekítve.

8. cikk

Ellenőrzési eljárás

(1) Az ellenőr az 5. cikkel összhangban kiválasztott, 20 hálószemből álló sorozatot mér meg, a mérőeszközt kézzel helyezve a hálószembe, súly vagy dinamométer használata nélkül.

Ezt követően a háló szembőségét a 7. cikkel összhangban kell meghatározni.

(2) Amennyiben a kiszámított szembőség alapján a szembőség nem felel meg a hatályos előírásoknak, további két, az 5. cikkel összhangban kiválasztott, 20 hálószemből álló sorozatot kell megmérni.

A szembőséget a 7. cikkel összhangban, mind a 60 megmért hálószem figyelembevételével kell újra kiszámítani. A 9. cikk sérelme nélkül, ez az érték a háló szembősége.

9. cikk

Mérés vita esetén

(1) Amennyiben a hajó kapitánya vitatja a 8. cikkel összhangban meghatározott szembőséget, ezt a mérést nem veszik figyelembe a szembőség meghatározása során, és a hálót újra meg kell mérni.

(2) Az újramérés során a szembőségmérő eszközhöz rögzített súlyt vagy dinamométert kell használni.

Az ellenőr dönti el, hogy súlyt vagy dinamométert használnak.

A súlyt a szembőségmérő eszköz legkeskenyebb végén elhelyezkedő környíláshoz kell rögzíteni egy horog segítségével. A dinamométert vagy a szembőségmérő eszköz legkeskenyebb végén elhelyezkedő nyíláshoz, vagy a szembőségmérő eszköz legszélesebb végéhez kell rögzíteni.

A súly vagy a dinamométer pontosságát a megfelelő nemzeti hatóság tanúsítja.

(3) A 8. cikkel összhangban meghatározott 35 mm-es vagy annál kisebb szembőségű hálók esetében 19,61 newton (2 kilogramm tömegnek megfelelő) erőt, egyéb hálók esetében 49,03 newton (5 kilogramm tömegnek megfelelő) erőt kell alkalmazni.

(4) A szembőség 7. cikk szerinti, súly vagy dinamométer használatával történő meghatározása esetén csak egy 20 szemből álló sorozatot kell megmérni.

(5) E mérés eredménye végleges.

III. FEJEZET

A PASSZÍV HALÁSZFELSZERELÉS SZEMBŐSÉGE

10. cikk

A szembőség meghatározására használt mérőeszköz

(1) A szembőségmérő eszköz tartós anyagból készül és képes alakját megtartani. A mérőeszköz modelljét a III. melléklet mutatja be.

(2) A szembőségmérő eszköz kinyitva 300 mm-ig terjedő szembőség mérésére alkalmas. A mérőskálát 1, 5, valamint 10 milliméteres közökre kell beosztani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő szembőségmérő eszközöket "EK szembőségmérő eszköz" jelzéssel kell ellátni.

(4) A hálószem nyílását mérő szembőségmérő eszköz mérőpofái legalább 1 milliméter, de legfeljebb 3 milliméter vastagok, és élük lekerekített.

(5) A nyújtott hálószem mérése során a mérőeszköz kinyitása kizárólag kézzel történik.

11. cikk

A hálószemek kiválasztása

(1) Az ellenőr húsz szemet választ ki a hálóból. Tükörhálók esetében a hálószemeket a háló legkisebb szembőség jellemezte részéből kell kiválasztani.

(2) A következő hálószemeket semmilyen körülmények között nem lehet kiválasztani:

a) egy kötélszakaszhoz, tartószerkezethez, vagy egyéb tartozékokhoz rögzített szegélykötél alsó vagy felső részén elhelyezkedő hálószemek;

b) az illesztések két hálószeme és a kötelek között elhelyezkedő hálószemek;

c) szakadt vagy javított hálószemek.

12. cikk

Az egyes hálószemek mérése

(1) A hálókat felolvadt állapotban kell mérni.

(2) Az ellenőr minden egyes hálószem nyílását oly módon méri le, hogy a szembőségmérő eszközt a hosszabb irányban elhelyezi a hálószemben, és a hálószemet kézzel nyújtja addig, amíg a hálószem oldalai egyenesek és feszesek nem lesznek.

13. cikk

A szembőség meghatározása

A szembőség megegyezik az összes kiválasztott és megmért hálószem mérete összegének számtani közepével milliméterben kifejezve, felkerekítve.

14. cikk

Ellenőrzési eljárás

Az ellenőr egy, a 11. cikkel összhangban kiválasztott, 20 szemből álló sorozatot mér meg. Ezt követően a szembőséget a 13. cikkel összhangban kell meghatározni.

15. cikk

Mérés vita esetén

Amennyiben a kapitány vitatja a mérés eredményét, az ellenőr a háló egy másik részéből újra kiválaszt és megmér 20 hálószemet a 11. és 14. cikk rendelkezéseinek megfelelően. Ezt követően a szembőséget a 13. cikkel összhangban, mind a 40 megmért hálószem figyelembevételével kell újra kiszámítani. E mérés eredménye végleges.

IV. FEJEZET

FONÁLVASTAGSÁG

16. cikk

A fonálvastagság meghatározására használt mérőeszköz

(1) A fonálvastagság meghatározására használt mérőeszköz tartós, korrózióálló anyagból készül. A mérőeszköz modelljét a IV. melléklet mutatja be.

(2) Ha a befogópofák zártak, a kör alakú nyílás átmérője megegyezik a nyílást körülzáró egyik pofán feltüntetett, milliméterben kifejezett értékkel. A befogópofák akkor zártak, ha a pofák két belső oldalfelülete érintkezik egymással, és azok egy síkban vannak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő mérőeszközt "EK-mérőeszköz" jelzéssel kell ellátni.

17. cikk

A fonál kiválasztása

(1) Az ellenőr a háló bármely olyan részéből választhat hálószemeket, amelyre a megengedett maximális fonálvastagság vonatkozik.

(2) A hálószem szakadt vagy javított fonalai nem választhatók ki.

(3) Amennyiben a kiválasztott hálószemek bármelyikéről megállapítják, hogy az javított vagy szakadt, az ellenőr a háló bármely más részéről választhat hálószemeket.

18. cikk

A fonál mérése

(1) A fonalat felolvadt állapotban kell megmérni.

(2) A rombuszos szemű háló fonalát a II. mellékletben bemutatott módon, a következőképpen kell megmérni:

a) egyszálas hálóléhés esetében a 10 kiválasztott hálószem szemközti oldalainak fonalát kell megmérni;

b) duplaszálas hálóléhés esetében az öt kiválasztott hálószem szemközti oldalain lévő fonál minden egyes szálát meg kell mérni.

(3) A négyzetes szemű háló fonalát a II. mellékletben bemutatott módon, a következőképpen kell megmérni:

a) az egyszálas hálóléhés esetében a 20 kiválasztott hálószem egyik oldalának fonalát kell megmérni, minden egyes hálószemben ugyanazt az oldalt választva;

b) a duplaszálas hálóléhés esetében a 10 kiválasztott hálószemnek az egyik oldalán lévő fonál minden egyes szálát meg kell mérni, minden egyes hálószemben ugyanazt az oldalt választva.

19. cikk

A fonálvastagság meghatározására vonatkozó ellenőrzési eljárás

(1) Az ellenőr a megengedett maximális fonálvastagsággal azonos átmérőjű, kör alakú nyílással rendelkező mérőeszközt használ. Amennyiben a fonál vastagsága megakadályozza a mérőeszköz pofáinak a záródását, vagy a fonál nem megy át könnyen a kör alakú nyíláson, miközben a pofák zártak, az ellenőr a fonálvastagság mérésének negatív eredményét (-) jegyzi fel.

(2) Amennyiben a 20 megvizsgált fonál esetében ötnél több negatív eredményt (-) jegyeznek fel, az ellenőr további 20 fonalat választ ki és mér meg újra a 17. és 18. cikk rendelkezéseivel összhangban.

(3) Amennyiben az összesen megvizsgált 40 fonál esetében tíznél több negatív eredményt (-) jegyeznek fel, a meghatározott fonálvastagság meghaladja a háló adott részében megengedett maximális fonálvastagságot.

20. cikk

A fonálvastagság meghatározása vita esetén

Amennyiben a hajó kapitánya vitatja a 19. cikkel összhangban elvégzett mérés eredményét, ezt a mérést nem veszik figyelembe a fonálvastagság meghatározása során.

A fonálvastagság meghatározása céljából az ellenőr a hálónak ugyanabból a részéből újra kiválaszt és megmér 20 különböző fonalat, és amennyiben az összesen 20 megmért fonál esetében ötnél több negatív eredményt (-) jegyeznek fel, a meghatározott fonálvastagság meghaladja a háló adott részében megengedett maximális fonálvastagságot. E mérés eredménye végleges.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2108/84/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, és az V. mellékletben meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

A 17-20. cikket 2003. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. január 24-én.

a Bizottság részéről

Franz FISCHLER

a Bizottság tagja

I. MELLÉKLET

EK SZEMBŐSÉGMÉRŐ ESZKÖZ SZÉTTARTÓ ÉLEKKEL EK SZEMBŐSÉGMÉRŐ ESZKÖZ PÁRHUZAMOS ÉLEKKEL

[pic]

II. MELLÉKLET

ROMBUSZ ALAKÚ HÁLÓSZEMEKET BEMUTATÓ ÁBRA NÉGYZETES HÁLÓSZEMEKET BEMUTATÓ ÁBRA

[pic]

III. MELLÉKLET

Csomózott és csomózás nélküli hálószemek NYITOTT HÁLÓSZEM [pic] Mérőeszköz NYÚJTOTT SZEM [pic]

IV. MELLÉKLET

Környílással ellátott, párhuzamos pofákkal rendelkező befogó mérőeszköz (Ez a rajz kizárólag szemléltetés céljára szolgál) [pic] [pic] Oldalnézet

Elölnézet

A kör alakú nyílás kerületének mindkét oldalán az éleket le kell kerekíteni. A befogópofák belső felületeit legfeljebb 1 milliméter távolságon bemetszéssel kell ellátni annál a pontnál, ahol a pofáknak a kör alakú nyílást határoló két belső oldala érintkezik egymással, annak érdekében, hogy a felületek között legfeljebb 0,5 mm széles rés keletkezzen. IM-209m1 [pic] A kör alakú nyílás nagyított keresztmetszete