1001/2023. (V. 10.) AB Tü. határozat
az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat módosításáról
Az Alkotmánybíróság teljes ülése, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 70. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat módosításáról az alábbi határozatot hozza:
1. § Az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A beadványt a benyújtására nyitva álló törvényi határidőben, az egyéb határidőhöz kötött eljárási cselekményt a megtételére megjelölt határidőben kell az érkeztetésére az Abtv. alapján jogosult szervhez - a rá irányadó szabályok szerint - elektronikus kapcsolattartás keretében vagy személyesen benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján benyújtották, vagy ajánlott küldeményként postára adták."
2. § Az Ügyrend 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egyesbíró az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja, ha az indítványozó a 25. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatást nem fogadja el, és az Abtv. 55. §-ában foglalt feltételek fennállnak, illetve ha a beadvány a 25. § (4) bekezdésében foglalt hiánypótlást követően továbbra sem felel meg a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek."
3. § Az Ügyrend 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a beadványozó - a megadott határidőn belül - a 25. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatásra nem válaszol, vagy a 25. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlásra való felhívás ellenére a hiányt nem pótolja, továbbá a 44/B. § (3) bekezdésében foglalt esetben az eljárás további tájékoztatás nélkül megszűnik. Az ilyen módon megszűnt ügyek listáját a főtitkár legkésőbb naptári hónaponként az egyesbírónak bemutatja, aki azt, egyetértése esetén, végzéssel jóváhagyja."
4. § Az Ügyrend 30. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az Alkotmánybíróság visszautasítja az alkotmányjogi panaszt, ha)
"i) a sérelmezett bírói döntés ellen felülvizsgálati kérelmet vagy felülvizsgálati indítványt, perújítási kérelmet vagy perújítási indítványt, illetve jogegységi panaszt terjesztettek elő, amelyről a bíróság még nem döntött, és az alkotmányjogi panasz visszautasítására a 32. § (3) bekezdése, a 32/A. § (1) bekezdése vagy a 32/B. § (1) bekezdése alapján nem került sor; ilyen esetben az ügyben a 32. §, a 32/A. § vagy a 32/B. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."
5. § Az Ügyrend 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az előadó alkotmánybíró a panasz befogadásáról szóló döntés helyett a panasz érdemi elbírálását tartalmazó határozattervezetet terjeszthet a testület elé. Ebben az esetben az előadó alkotmánybíró - a Ve. és Nsztv. szerinti eljárások kivételével - az érdemi elbírálást tartalmazó tervezet előterjesztését megelőzően értesíti az ellenérdekű felet arról, hogy az ügyben alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Ha az e bekezdés alapján előterjesztett határozattervezet tárgyalását a testület megkezdi, az alkotmányjogi panaszt a testületi ülés napjával befogadottnak kell tekinteni, és erről az előadó alkotmánybíró az indítványozót és az elsőfokú bíróságot értesíti."
6. § Az Ügyrend 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"16. Eljárás a felülvizsgálati eljárással, a perújítási eljárással és a jogegységi panasz eljárással érintett ügyben benyújtott alkotmányjogi panasz esetén
32. § (1) Az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában, 27. § (1) bekezdés b) pontjában és 56. § (2) bekezdésében foglalt jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra. Az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz akkor is benyújtható, ha törvény felülvizsgálati kérelem vagy felülvizsgálati indítvány benyújtását is lehetővé teszi.
(2) Az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt akkor is a sérelmezett bírói döntés kézbesítésétől kell számítani, ha az alkotmányjogi panasszal érintett ügyben - akár az indítványozó, akár más személy -felülvizsgálati eljárást kezdeményezett.
(3) Ha az Alkotmánybíróság a főtitkári előkészítő eljárás során hivatalos tudomást szerez arról, hogy az alkotmányjogi panasszal érintett ügyben a sérelmezett bírói döntés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet vagy felülvizsgálati indítványt a Kúria még nem bírálta el, az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva - az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidő megtartásának vizsgálatát követően, az egyéb formai és tartalmi feltételek vizsgálatának mellőzésével - soron kívül visszautasítja.
(4) Ha az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság a (3) bekezdés alapján utasította vissza, a Kúria felülvizsgálati eljárást lezáró határozatának kézbesítésétől számított, az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a (2) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszban sérelmezett döntés ellen ismételten benyújtható alkotmányjogi panasz. Ilyen esetben a (2) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszban sérelmezett bírói döntés mellett a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban hozott határozatát is lehet támadni.
(5) A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozata alkotmányjogi panasszal az általános szabályok szerint önállóan is támadható. Ilyen esetben az Alkotmánybíróság a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban hozott nem érdemi döntésén keresztül csak akkor vizsgálja az alapügyben hozott bírói döntést, ha a Kúria az alkotmányjogi panaszban sérelmezett, nem érdemi döntését mérlegelési jogkörben hozta meg.
(6) A (4)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye - arra tekintettel, hogy az eljárás még folyamatban van - a Kúria felülvizsgálati jogkörben hozott hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító határozatával szemben, kivéve, ha az a tartalma alapján - a Kúria kötelező utasítása miatt - az eljárást lezáró döntésnek minősül.
32/A. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a főtitkári előkészítő eljárás során hivatalos tudomást szerez arról, hogy a sérelmezett bírói döntés ellen előterjesztett perújítási kérelmet vagy perújítási indítványt a bíróság még nem bírálta el, az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva - az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidő megtartásának vizsgálatát követően, az egyéb formai és tartalmi feltételek vizsgálatának mellőzésével - soron kívül visszautasítja.
(2) Ha az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság az (1) bekezdés alapján utasította vissza, a perújítás elrendelésének mellőzése esetén a perújítás tárgyában hozott határozat kézbesítésétől számított, az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül az (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszban sérelmezett bírói döntés ellen ismételten benyújtható alkotmányjogi panasz. Ilyen esetben az (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszban sérelmezett bírói döntés mellett a perújítás tárgyában hozott érdemi határozatot is lehet támadni.
(3) A perújítás tárgyában hozott, a perújítás elrendelését mellőző érdemi határozat alkotmányjogi panasszal az általános szabályok szerint önállóan is támadható. Ilyen esetben az Alkotmánybíróság az alapügyben hozott bírói döntést nem vizsgálja.
(4) A perújítást elrendelő bírósági határozat önálló alkotmányjogi panasszal nem támadható.
32/B. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a főtitkári előkészítő eljárás során hivatalos tudomást szerez arról, hogy az alkotmányjogi panasszal érintett ügyben hozott kúriai határozat ellen előterjesztett jogegységi panasz indítvány alapján a Kúria előtt jogegységi panasz eljárás van folyamatban, az alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság egyesbíróként eljárva - az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidő megtartásának vizsgálatát követően, az egyéb formai és tartalmi feltételek vizsgálatának mellőzésével - soron kívül visszautasítja.
(2) Ha az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőben benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság az (1) bekezdés alapján utasította vissza, a Kúria jogegységi panasz eljárást lezáró döntésének kézbesítésétől számított, az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül az (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panaszban sérelmezett bírói döntés ellen ismételten benyújtható alkotmányjogi panasz.
(3) Ha a Kúria a jogegységi panasz eljárásban hozott döntésében a jogegységi panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a bíróságot új eljárásra, illetve új határozat hozatalára utasítja, a Kúria e döntése ellen - mivel az eljárás még folyamatban van - alkotmányjogi panasz benyújtására nincs lehetőség. E rendelkezés nem zárja ki, hogy más ügyben a Kúria jogegységi hatályú határozata ellen az Abtv. 37. § (2) bekezdése alapján az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszt nyújtsanak be.
(4) A Kúria jogegységi panaszt elutasító döntése alkotmányjogi panasszal önállóan támadható. Ilyen esetben az Alkotmánybíróság a jogegységi panasszal támadott határozatot és az azzal felülvizsgált bírói döntést nem vizsgálja."
7. § Az Ügyrend 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Kétség esetén az előadó alkotmánybíró az alkotmányjogi panaszt megküldő elsőfokú bíróságtól tájékoztatást kérhet, hogy az ügyben van-e folyamatban eljárás felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati indítvány, perújítási kérelem vagy perújítási indítvány alapján, valamint a Kúriától, hogy az üggyel összefüggésben folyik-e jogegységi eljárás vagy jogegységi panasz eljárás."
8. § Az Ügyrend a következő 18/A. alcímmel egészül ki:
"18/A. A vezető döntési eljárás különleges szabályai
44/A. § (1) Az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott, azonos tárgyú alkotmányjogi panasz indítványok esetén a főtitkár javaslatára az elnök végzésben elrendelheti, hogy az Alkotmánybíróság az eljárását az ezen alcímben foglaltak szerint folytassa le. Az elnök végzését az Alkotmánybíróság hivatalos lapjában és hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(2) A főtitkár - az elnök (1) bekezdés szerinti döntését követően - a főtitkári előkészítő eljárás alapján kiválasztja azt az indítványt, amelyet az elnöknek szignálásra bemutat (a továbbiakban: vezető ügyhöz kiválasztott indítvány). Vezető ügyhöz több indítvány is kiválasztható, ha ezzel biztosítható, hogy az azonos tárgyú indítványokban foglalt valamennyi kérelem elbírálható legyen.
(3) A vezető ügyhöz kiválasztott indítványt benyújtó indítványozót a főtitkár a 26. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásában tájékoztatja arról is, hogy az Alkotmánybíróság az ügyben az ezen alcímben foglaltak szerint jár el.
(4) A vezető ügyével azonos tárgyú, a szignálásra kiválasztott indítványhoz vagy indítványokhoz képest lényegileg új kérelmet nem tartalmazó további indítványokat ismétlő indítványként kell kezelni. Az ismétlő indítványt benyújtó indítványozót a főtitkár a vezető ügyhöz kiválasztott indítvány szignálását követően tájékoztatja arról, hogy az Alkotmánybíróság az ügyben az ezen alcímben foglaltak szerint jár el. A tájékoztatásban a főtitkár megjelöli az ismétlő indítvány, valamint a vezető ügy ügyszámát is. A tájékoztatást a főtitkár kizárólag elektronikus úton küldi meg az indítványozó által az indítvány benyújtása során használt vagy az indítványában megjelölt elektronikus levelezési címre. Az ismétlő indítványok esetében a főtitkári előkészítő eljárást egyebekben nem kell lefolytatni.
44/B. § (1) A vezető ügyhöz kiválasztott több indítvány esetén az előadó alkotmánybírónak az Abtv. 58. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a 34. § (2) bekezdésétől eltérően az egyesítésre a befogadásról szóló döntést megelőzően, a befogadási kritériumok fennállásának hiányában is sor kerülhet. Azonos tárgyú ügy esetén a vezető ügyhöz egyesíteni lehet az Abtv. 24. §-a szerinti utólagos normakontroll eljárás iránti indítvány és az Abtv. 25. §-a szerinti bírói kezdeményezés alapján indult ügyet is.
(2) Az Alkotmánybíróság a befogadhatóság vizsgálatát, illetve az érdemi eljárást csak a vezető ügyben folytatja le.
(3) Az Alkotmánybíróságnak a vezető ügyben hozott döntése alapján az ismétlő indítványok alapján indult eljárások megszűnnek. A vezető ügyben hozott, az eljárást lezáró nem érdemi döntés alapján az ismétlő indítvány alapján indult eljárás csak akkor szűnik meg, ha a vezető végzés alapjául szolgáló körülmény az ismétlő indítvány esetében is nyilvánvalóan fennáll.
44/C. § (1) Az Alkotmánybíróság a honlapján külön menüpont alatt folyamatosan naprakész tájékoztatást ad az ezen alcím szerint folytatott eljárásokról. E tájékoztatás keretében a főtitkár közzéteszi
a) az elnök 44/A. § (1) bekezdése szerinti végzését, a vezető ügy előadó alkotmánybírójának kijelölését követően pedig a vezető ügy tárgyát és a vezető ügyhöz kiválasztott indítvány vagy indítványok ügyszámát az elektronikus adatlap elérését biztosító hivatkozással együtt,
b) a vezető ügyhöz kapcsolódó, az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül benyújtott ismétlő indítványok ügyszámát és benyújtásuk dátumát,
c) a vezető ügy befejezését követően az erről szóló tájékoztatást, az eljárást lezáró végzést vagy érdemi határozatot és a közzététel időpontját.
(2) A vezető ügyben hozott döntés közzétételét a Magyar Közlönyben - ha a kötelező közzétételnek nem állnak fenn az Abtv. 44. § (1) bekezdés első mondatában foglalt feltételei - az Abtv. 44. § (1) bekezdés második mondata alapján minden esetben el kell rendelni. Az ismétlő indítvány benyújtója a vezető ügyben hozott döntésről és az ismétlő indítvány alapján indult eljárás megszűnéséről külön tájékoztatást nem kap. A vezető ügyben hozott döntés közlésének, valamint az ismétlő indítvány alapján indult eljárások megszűnésének időpontja a vezető ügyben hozott döntés Magyar Közlönyben történő közzétételének napja.
(3) A további jogorvoslati eljárások kezdeményezése érdekében a vezető döntést követően az indítványozó kérelmére a főtitkár igazolást állít ki az ismétlő indítvány benyújtásáról. Az igazolás tartalmazza az indítványozó nevét, az indítvány benyújtásának időpontját, az ügy tárgyát, valamint a vezető döntés számát.
(4) A vezető döntési eljárás során egyebekben az Ügyrend rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."
9. § Az Ügyrend 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"51. § (1) Amennyiben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény vagy törvény alapján az indítványról harminc napon belül határoz, az indítványt a beérkezését követően a főtitkár azonnal megvizsgálja és előkészíti. Az elnök az előadó alkotmánybírót az indítványbeérkezését követő két munkanapon belül kijelöli. Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet öt munkanapon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti.
(2) Amennyiben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 6. cikk (8) bekezdése szerinti ismételt indítvány esetén tíz napon belül határoz, az indítványt a beérkezését követően a főtitkár azonnal megvizsgálja és előkészíti. Az elnök az előadó alkotmánybírót az indítvány beérkezését követő munkanapon kijelöli. Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet három munkanapon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben foglalt ügyekben a főtitkár vagy az előadó alkotmánybíró hiánypótlást rendel el, és az Alkotmánybíróság az indítványt nem utasítja vissza a hiánypótlás elmaradása vagy elégtelensége miatt, az első tervezet előterjesztésének és az indítvány elbírálásának a határideje a hiánypótlás beérkezésekor kezdődik. A tervezet észrevételezési határidejét a 42. § (3) bekezdése alapján az elnök legfeljebb öt munkanapban határozza meg; ezt követően az ügyet soron kívül napirendre tűzi."
10. § Az Ügyrend 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"52. § Amennyiben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény vagy törvény alapján az indítványról kilencven napon belül határoz, az indítványt a beérkezését követően a főtitkár haladéktalanul megvizsgálja és előkészíti. Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet negyvenöt napon belül az ügy elbírálására jogosult testület elé terjeszti. Ha a főtitkár vagy az előadó alkotmánybíró hiánypótlást rendel el, és az Alkotmánybíróság az indítványt nem utasítja vissza a hiánypótlás elmaradása vagy elégtelensége miatt, az első tervezet előterjesztésének és az indítvány elbírálásának a határideje a hiánypótlás beérkezésekor kezdődik."
11. § Az Ügyrend 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az előadó alkotmánybíró az első tervezetet a befogadást követően száznyolcvan napon belül az ügy eldöntésére jogosult testület elé terjeszti. A 31. § (6) bekezdésének alkalmazása esetén e határidőt a főtitkár 26. § (1) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló tájékoztatásától kell számítani."
12. § Az Ügyrend 67. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Okafogyottá válik az indítvány különösen, ha)
"d) az alkotmányjogi panasz visszautasítására a 30. § (2) bekezdés i) pontja alapján nem került sor, és rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a megtámadott bírói döntést hatályon kívül helyezte, illetve az eljáró bíróságot új eljárásra utasította, vagy a Kúria jogegységi panasz tanácsa a Kúria alkotmányjogi panasszal érintett ügyben hozott döntését egészben vagy részben hatályon kívül helyezte, és a Kúriát új eljárás lefolytatására vagy a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasította,"
13. § Hatályát veszti az Ügyrend
a) 2. § (2) bekezdés b) pontjában a " , valamint a 33/A. §-ában" szövegrész,
14. § (1) Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 13. § c) és e) pontja rendelkezéseit a 2023. augusztus 1-jét követően benyújtott alkotmányjogi panaszok tekintetében kell alkalmazni.
(3) Az Alkotmánybíróság teljes ülésének e határozatát a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. § (2) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
Budapest, 2023. május 9.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Czine Ágnes s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Handó Tünde s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Juhász Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett
Dr. Salamon László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó Marcel s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szívós Mária s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: XXVIII/823/2023.