A Fővárosi Törvényszék P.20638/2008/20. számú határozata jogdíj megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 16. §, 25. §, 92. §] Bíró: Csíkyné dr. Szobácsi Julianna

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

...P../2008/20.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság dr. Princz Kornél ügyvéd által képviselt Artisjus-Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület /..../ f e l p e r e s n e k

dr. Elek József ügyvéd /Budapesti 137. számú Ügyvédi Iroda - ..../ által képviselt alperes neve /.... szám alatti/ a l p e r e s ellen

jogdíj megfizetésére kötelezés iránt indított perben meghozta és kihirdette a következő

Í T É L E T E T :

A Fővárosi Bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 177.725 Ft /azaz Egyszázhetvenhétezer-hétszázhuszonöt Ft/ jogdíjat és az összeg után 2007. május 25. napjától a kifizetésig terjedő időre járó törvényes mértékű késedelmi kamatot, továbbá perköltségként 10.664 Ft /azaz Tízezer-hatszázhatvannégy Ft/ illetéket és 10.000 Ft + 25 % ÁFA /azaz Tízezer Ft + 25 % ÁFA/ összegű képviseleti díjat.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságnál 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet a másodfokú bíróság kérelemre - a tárgyalás mellőzésének a törvényben meghatározott eseteiben is - tárgyaláson bírál el, illetőleg a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemre tárgyaláson kívül bírál el.

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő peres fél számára a jogi képviselet kötelező. Amennyiben az első fokú eljárásban jogi képviselő nélkül járt el a fellebbezést benyújtó peres fél, úgy fellebbezéséhez csatolja jogi képviselője meghatalmazását, illetve amennyiben pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő a lakóhelye szerint illetékes Igazságügyi Hivatalnál, ennek igazolását.

I N D O K O L Á S :

Az alperes által üzemeltetett ... nevezetű üzletben 2007. március 12-én felvett adatlap tanúsága szerint nyilvános zeneszolgáltatást is végeztek CD lejátszó útján.

Az adatlapra felvezetettek szerint "A jelenlévő hölgy üzletvezető nem kíván tárgyalni. ....... zene szól, ami után szerinte nem kell fizetni /folklór/, pert is nyert ellenünk. Felszerelt hangszórói vannak."

Az adatszolgáltatási lap adatainak megfelelően a felperes jogdíjfizetési értesítőt küldött az alperesnek, s miután az alperes nem rendezte a felperes követelését, ezért a felperes a bírósághoz fordult és fizetési meghagyás kibocsátását kérte 177.725 Ft-ra és járulékaira nézve 2007. március 12. - 2007. június 30. közötti időszakra vonatkozóan.

Az alperes a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt és a követelést jogalapjában és összegszerűségében is alaptalannak és elévültnek tartotta.

Az elévülésre vonatkozó álláspontját azonban a későbbiekben sem fejtette ki.

A felperes a perré alakult eljárásban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben megjelölt időszakra nézve összegszerűen is változatlanul fenntartotta követelését és többek között arra hivatkozott, hogy a felvett adatszolgáltatási lap tanúsága szerint a nyilvánosság részére nyitva álló helyiségben készülék útján szolgáltatott zene után az alperes szerzői jogdíjfizetési kötelezettsége megállapítható. Azt azonban kérte a felperes, hogyha a bíróság szükségesnek tartja, hallgassa meg tanúként az adatszolgáltatási lapot készítő, a helyszínen ellenőrzést végző ... kirendeltségvezetőt.

A bíróság a felperes bizonyítási indítványának helyt is adott és tanúként meghallgatta ...et, aki előadta, hogy ellenőrzésének ideje alatt a zenét kikapcsolták, azt közölte az üzletvezető, hogy ....... folklór zene szól.

Az étteremben több hangszóró is volt. A tanú ugyan a CD lejátszót nem látta, de az üzletvezető közölte, hogy CD lemezről szól a zene.

Egy üres bejelentőlapot a helyszínen hagyott, hogyha van bármilyen közölnivalója az üzletvezetőnek, akkor azt meg tudja tenni. A későbbiek során már semmilyen ellenőrzést nem végeztek.

A tanú - meghallgatva azt a CD lemez anyagot, illetőleg annak egy részét, amelyet az alperes a tanúkénti meghallgatáskor is lejátszott - úgy nyilatkozott, hogy hasonló zene szólhatott.

Az alperes a peres eljárás során azt az álláspontot foglalta el, hogy az általa üzemeltetett vendéglátóipari egységben csak és kizárólag a hely jellegének megfelelő közép-ázsiai, azon belül ... népzene szólt CD lemezről, amely folklór zenemű. Azaz olyan művek, amelyek a szerzői jogi védelemben nem részesülő művek közé tartoznak, és a folklór kifejeződéseiként értékelhetőek. A zene lejátszása a hangulat fokozására szolgált. Egyébként az alperes unokaöccsének ... 2006. augusztusában megtartott esküvőjén rögzített zeneművekről van szó, amelyek népművészeti alkotások.

Az alperes felajánlotta, hogy a felvett hanganyagot hajlandó lejátszani, és kérte tanúként meghallgatni unokaöccsét, ...-t, aki az általa előadottakat alá tudja támasztani.

A bíróság meghallgatta tanúként az alperes által indítványozott személyt, aki maga is megerősítette, hogy valóban 2006-ban az ő esküvőjén készült az a felvétel, amelyen a helyi népzenekar által játszott dalok hallhatóak.

Azt konkrétan nem tudják, hogy ki szerezte a népzenét, ez hallomás útján terjedt, és még a régi időkben alakult ki hozzá a szöveg is.

A zenekar három tagból állt, az egyik tagja egy bendzsóhoz hasonló hangszeren, a másik egy hegedűhöz hasonló hangszeren, míg a harmadik egy kézi dobon játszó zenész volt. Legalább 40-50 zeneszámot lejátszottak, amelyek szerelmi témájú dalok voltak, illetőleg volt közöttük olyan, amely a hazáról, a hazaszeretetről szólt.

A tanú az alperes által üzemeltetett éttermet természetszerűen ismerte, és arról is nyilatkozott, hogy a vendégek többsége .., vagy ....ember, akik szeretik ezeket a dalokat, s mielőtt az általa CD lemezre rögzített felvételeket játszották az étteremben, ugyanilyen dalok mentek. A tanú elmondta, hogy a három lemezre átlag 15-20 dalt rögzített. A zeneszámok közül az ismertebbeket rádióban és tévében is lehet hallani, és általában az esküvőkön ezeket a dalokat játsszák.

Az alperes szakértő tanúk meghallgatását is kérte annak igazolására, hogy az általuk felhasznált 3 db CD lemezen rögzített dal a folklór kifejeződése.

A bíróság meg is hallgatta a szakértő tanúkat, közöttük ...-ot, aki az ... Intézetének tudományos munkatársa. Ő előadta, hogy filológia szakot végzett az ... Bölcsészettudományi Karán, de emellett közép-ázsiai néprajzkutatással és népzenei kutatással is foglalkozik, közöttük ... területi népzenei anyagokkal.

A tanú a tárgyaláson meghallgatta az alperes által is használt CD lemezre rögzített dalrészleteket, és úgy nyilatkozott, hogy tipikus lakodalmi mulatsági dalok és zenék, amelyek szövege nem teljesen érthető, de nem is köthető senkihez, pontosabban nem tudná pontosan megmondani, hogy ki szerezte a zenét, illetőleg a szöveget.