BH+ 2013.2.75 I. Ha a felszámolás folyamata befejezésre került, a felszámolónak zárómérleget kell készítenie akkor is, ha nincs jogerősen jóváhagyott közbenső mérleg [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 52. § (1) bek., 56. § és 60. §].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Ítélőtábla Fpkf.43527/2011/3., Kúria Gfv.30410/2011. (*BH+ 2013.2.75*)

***********

II. A közbenső mérleggel kapcsolatban a hitelező észrevételezési joga nem használható a hitelező sérelmeinek a közbenső mérleg felülvizsgálata során történő elbírálására, ha a hitelező elmulasztotta a kifogás előterjesztésére megállapított határidőt [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 50. § (5) bek., 51. § (1) bek.].

III. Ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát helyes indokai alapján hagyja helyben, részletesebb okfejtésre nem köteles [Pp. 254. § (3) bek.].

A jogerős végzésben megállapított és a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából jelentős tényállás a következő:

Az adós felszámolását az elsőfokú bíróság egy hitelező 2006. március 2-án érkezett kérelmére a 2007. február 27-én közzétett végzésével megindította, felszámolóként a P. Kft.-t jelölve ki.

A felszámoló 2008. szeptember 5-én terjesztette a bíróság elé a 2008. február 26-i fordulónappal elkészített 1. számú közbenső mérleget és mellékleteit. Az elsőfokú bíróság 30-15. sorszámú végzésével a közbenső mérleget érdemi értékelés nélkül elutasította, mert a felszámoló a hitelezők részére nem biztosította maradéktalanul a közbenső mérlegre vonatkozó észrevételek előterjesztésének lehetőségét.

A felszámoló 2009. március 26-i fordulónapra elkészítette a 2. számú közbenső mérleget, melyet 2009. március 30-án nyújtott be, azonban az 1. számú közbenső mérleg elutasítása miatt annak elbírálása iránti kérelmétől 2009. április 28-án elállt.

A felszámoló 2009. július 9-éán ismét előterjesztette a 2008. február 26-i fordulónappal összeállított közbenső mérleget és annak mellékleteit, igazolva, hogy azt a hitelezők számára megküldte. A közbenső mérleg ellen a jelen eljárásbeli hitelező nyújtott be észrevételt.

Az elsőfokú bíróság részletesen megindokolt végzésében a közbenső felszámolási mérleget elutasította és kötelezte a felszámolót, hogy 60 napon belül terjessze elő a felszámolás záró dokumentumait. A végzés indokolása szerint - egyebek mellett - a felszámoló megsértette a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 15. § (6) bekezdésében található "folytonosság elvét" azzal, hogy a tevékenységet lezáró mérlegben és a nyitó mérlegben nem azonos adatokat tüntetett fel, ugyanis csak ezt követően kerülhetett volna sor helyesbítésére, és erről kellett volna számot adnia a közbenső mérlegben. Amennyiben a felszámoló a tevékenységet lezáró mérlegben jelentős összegű hibát észlel, akkor az Szt. 19. § (3) bekezdése alapján az előző évre vonatkozó módosításokat (mely jelen esetben a tevékenységet lezáró mérleg adatait jelenti) a mérleg minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatnia. A felszámoló az általa észlelt eltérésekről számot adott, azonban a készletek érétkének 1,7 milliárd forintos eltérésére vonatkozó magyarázata elégtelen volt, a három rövid bekezdés erre vonatkozóan elfogadhatatlan. A bíróság kifejtette, hogy a tevékenységet lezáró mérlegben feltüntetett vagyonhoz képest 1,733 milliárd forintos "vagyonvesztést" a tények megjelölésével, bizonyítékok csatolásával olyan mélységig kell ismertetni, indokolni, hogy mind a bíróság, mind a hitelezők meggyőződhessenek arról, a felszámoló a közbenső mérleget és annak mellékleteit megbízható, hiteles felmérés alapján állította össze. Megállapította azt is, hogy a bevételek-kiadások kimutatás a jogszabályoknak maradéktalanul nem felel meg.

Miután a felszámoló által készített közbenső mérleg és a bevételek-kiadások kimutatása jogszabályba ütközik, a bíróság a Cstv. 50. § (6) bekezdése alapján a közbenső mérleget elutasította.

Részletesen kifejtette a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevétel előterjesztésének a joga, valamint a kifogás közötti különbséget és megállapította, hogy "a hitelezőt megillető észrevételezési jog … nem használható arra, hogy a hitelező a felszámoló tevékenysége miatti sérelmeit ennek keretében adja elő, s azt a felszámolást elrendelő bírósággal elbíráltassa." A kifogás határidőn belül történő előterjesztésének elmulasztása a közbenső mérleg ellen beadott észrevétellel, mind speciális jogorvoslattal nem pótolható, a korábban nem gyakorolt kifogásolási jog nem éled fel. Kifejtette továbbá, hogy megállapításra nem irányulhat sem kifogás, sem észrevétel, erre tekintettel az észrevételt tett hitelezőnek a hitelezői választmány létrejöttére, a büntető és polgári perek mellőzésére vonatkozó észrevételeit a bíróság nem értékelte és a hitelező annak megállapítására irányuló kérelmét sem, hogy a felszámoló csak a felszámolás kezdő időpontját követő 2 év elteltével ismertette a hitelezők nevét, címét, követelésük összegét és besorolását.

A felszámolás kezdő időpontját követő 2 év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező [Cstv. 52. § (2) bekezdés], ezért felhívta a felszámolót a záró dokumentumok benyújtására, figyelemmel arra, hogy semmi nem akadályozza az eljárás befejezését.

A hitelező fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét helybenhagyta Megállapította, hogy a hitelező nem támadta fellebbezéssel a közbenső mérleget elutasító rendelkezést, csak a felszámolót a felszámolási zárómérleg előterjesztésére kötelező rendelkezést, valamint az indokolás egyes megállapításait sérelmezte.

Az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett részét helyes indokai alapján hagyta helyben. E körben a fellebbezésben írtakkal kapcsolatban kifejtette, hogy ha a zárómérleg előterjesztésének feltételei fennállnak, annak benyújtását nem akadályozza egy korábban benyújtott közbenső mérleg elutasítása. Az eljárás ésszerű időn belül történő befejezésének elvével ellentétes hatású volna a vagyonfelosztási javaslatot sem tartalmazó, jóváhagyásra nem alkalmas közbenső felszámolási mérleg ismételt benyújtásának és elbírálásának bevárása. Az elsőfokú bíróság a végzésében kifejtette - melyet a felszámoló nem támadott, a hitelező pedig érdemben nem tudta vitássá tenni -, hogy az adott ügyben fennállnak az eljárás befejezésének feltételei. Ezért a hitelező alaptalanul támadta az elsőfokú bíróság végzésének e rendelkezését.

Az indokolást támadó fellebbezést a közbenső mérleg jogerős elutasítása körében, illetve abban a tekintetben, hogy a bíróság a felszámolót felhívta a zárómérleg előterjesztésére, súlytalannak találta azzal az indokkal, hogy a hitelező olyan felszámolói intézkedésre, illetve mulasztásra utalt észrevételeiben, amely a közbenső mérleg keretében nem bírálható el. Így például az igazságügyi könyvszakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítvány elbírálására adott esetben kifogás alapján indult eljárásban, nem pedig a mérleg jóváhagyására irányuló eljárásban kerülhetne sor. Mivel az elsőfokú bíróság a közbenső felszámolási mérleg jóváhagyását jogerősen elutasította, a közbenső mérleg megalapozatlanságának alátámasztására vonatkozó fellebbezési előadások irrelevánsak, a közbenső mérleg jogerős elutasításának megváltoztatására - amit a fellebbezést előterjesztő hitelező nem is kívánt - ezen állítások valósága estén sem volna mód.