62003CO0268_SUM[1]

A Bíróság (második tanács) 2004. június 8-i végzése. Jean-Claude De Baeck kontra Belga Királyság. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen - Belgium. Az eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §-a - Adóügyi jogszabályok - Természetes személyek jövedelemadója - Saját tagállamban letelepedett társaság tőkéjében birtokolt jelentős részesedés átruházása - A realizált tőkenyereség adóztatásának szabályai. C-268/03. sz. ügy.

C-268/03. sz. ügy

Jean-Claude De Baeck

kontra

Belgische Staat

(a Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Az eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §-a - Adójogszabályok - Természetes személyek jövedelemadója - Belföldi illetőségű társaság tőkéjében birtokolt jelentős részesedés átruházása - Az elért tőkejövedelem adóztatásának szabályai"

A végzés összefoglalása

Személyek szabad mozgása - Letelepedés szabadsága - Adójogszabályok - Jövedelemadók - Részvények vagy tagsági jogokat megtestesítő részesedések visszterhes átruházása során elért tőkejövedelemnek az adót kivető tagállamban letelepedett társaságok javára fenntartott adómentessége - Megengedhetetlenség - A tőke szabad mozgásának korlátozása, amennyiben a vevő nem szerez elegendő mértékű befolyást a társaságban

(EK 43. cikk, EK 48. és EK 56. cikkek)

Az EK 43. és az EK 48. cikkekkel ellentétes az olyan nemzeti törvényi szabályozás, amelynek értelmében a társaságok, egyesülések, intézmények és szervezetek részvényeinek vagy tagsági jogokat megtestesítő részesedéseinek a kereső tevékenység körén kívüli visszterhes átruházása során elért tőkejövedelem adóköteles, amennyiben az átruházás másik tagállamban letelepedett társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára történik; míg ugyanilyen feltételek mellett az említett tőkejövedelem nem adóköteles akkor, ha az átruházás az érintett tagállamban letelepedett társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára történik, feltéve, hogy az átruházott részesedés a társaság döntéseire való jelentős befolyással ruházza fel jogosultját, és lehetővé teszi számára a társaság tevékenységének meghatározását.

Az EK 56. cikkel ellentétes az ilyen nemzeti törvényi szabályozás, amennyiben az átruházott részesedés nem ilyen jellegű.

(vö. 28. pont, rendelkező rész 1-2. pont)

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (második tanács)

2004. június 8.(*)

"Az eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §-a - Adójogszabályok - Természetes személyek jövedelemadója - Belföldi illetőségű társaság tőkéjében birtokolt jelentős részesedés átruházása - Az elért tőkejövedelem adóztatásának szabályai"

A C-268/03. sz. ügyben,

a Bírósághoz a Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen (Belgium) által az EK 234. cikk értelmében benyújtott, az e bíróság előtt

Jean-Claude De Baeck

és

a Belgische Staat

között folyamatban lévő eljárásban az EK 43., EK 46., EK 48., EK 56. és EK 58. cikkek értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans (előadó) tanácselnök, C. Gulmann, J. N. Cunha Rodrigues, J.-P. Puissochet és N. Colneric bírák,

főtanácsnok: F. G. Jacobs,

hivatalvezető: R. Grass,

miután a Bíróság tájékoztatta a kérdést előterjesztő bíróságot arról, hogy eljárási szabályzata 104. cikke 3. §-ának megfelelően indokolással ellátott végzést kíván hozni,

miután a Bíróság felkérte az alapokmányának 23. cikkében meghatározott személyeket, hogy tegyék meg a tárggyal kapcsolatos észrevételeiket,

a főtanácsnok meghallgatását követően,

meghozta a következő

Végzést

1 A 2003. június 13-i ítéletével, amely 2003. június 19-én érkezett a Bírósághoz, a Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen az EK 234. cikk alapján előzetes döntéshozatal céljából egy, az EK 43., EK 46., EK 48., EK 56. és EK 58. cikkek értelmezésére vonatkozó kérdést terjesztett a Bíróság elé.

2 A kérdés a J.-C. De Baeck és a Belgische Staat (belga állam) között folyamatban lévő eljárásban merült fel, a J.-C. De Baeck által egy belga társaság részvényeinek egy francia társaság javára történő átruházása alapján elért tőkejövedelem adóztatásával kapcsolatban.

A nemzeti szabályozás

3 A jövedelemadóról szóló, 1964. évi február 26-i belga törvénykönyv 67. cikk 8. pontjának az alapeljárás tényállása időpontjában hatályos változata az alábbiak szerint rendelkezett:

"Egyéb jövedelemnek [...] minősül a társaságok, egyesülések, intézmények vagy egyéb szervezetek részvényeinek vagy tagsági jogokat megtestesítő részesedéseinek a 20. cikk szerinti kereső tevékenység körén kívüli visszterhes átruházása során elért tőkejövedelem, amennyiben a gazdasági szervezet székhelye, fő telephelye vagy központi ügyvezetése Belgiumban van; feltéve, hogy az átruházó, illetve - amennyiben a részvények vagy részesedések megszerzésére nem visszterhes átruházás keretében történt - jogelődje, egymaga vagy házastársával, leszármazóival, felmenőivel és másodfokú rokonságával, valamint a házastárs leszármazóival, felmenőivel és másodfokú rokonságával együtt az átruházást megelőző öt éven belül bármikor közvetve vagy közvetlenül több mint 25%-os részesedéssel rendelkezett abban a társaságban, amelynek részvényeit vagy részesedéseit átruházzák."

4 A törvénykönyv 67ter cikke értelmében

"[A] 67. cikk 8. pontja szerinti tőkejövedelem nem adóköteles, amennyiben az a társasági vagyon felosztása során, a társaság saját részvényeinek megszerzése során, illetve a részvényeknek és részesedéseknek a királyságban letelepedett, személyi jövedelemadó alá eső természetes személyek vagy a külföldi illetőségűekre kivetett adó hatálya alá tartozó, nem a királyság területén letelepedett természetes személyek vagy a 94. cikk (1) bekezdése és a 136. cikk alá eső adóalany javára történő átruházása során keletkezett".

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

5 A kérdést előterjesztő bíróság közölte, hogy az adóhatóságok szerint J.-C. De Baeck saját nevében, más képviseletében eljárva az Antverpia csoporthoz tartozó belga társaságok részvényeit 1989-ben 1 705 000 000 belga frankért eladta egy francia társaságnak.

6 Tekintettel arra, hogy a részvényeket külföldi társaságnak adták el, valamint arra, hogy a De Baeck család az Antverpia csoporthoz tartozó belga társaságokban korábban jelentős részesedésre tett szert, az adóhatóságok értelmezése szerint az elért tőkejövedelem adóköteles volt.

7 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a nemzeti szabályozás értelmében a tőkejövedelem nem adóköteles abban az esetben, ha a részvények vagy részesedések átruházása belga társaságok, egyesületek, intézmények vagy szervezetek javára történik; azonban adóköteles akkor, ha a részvényeket vagy részesedéseket külföldi társaságok, egyesületek, intézmények vagy szervezetek javára ruházzák át.

8 Ez a szabályozás tehát a részvények és részesedések átruházásából elért tőkejövedelem esetében megkülönböztető elbánást ír elő a kedvezményezett társaság, egyesülés, intézmény vagy szervezet honossága alapján.

9 Az említett jogszabály közösségi jogba ütközését feltételezve a Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen az eljárás felfüggesztéséről határozott, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Ellentétes-e az EK 43., EK 46., EK 48., EK 56., EK 58. cikkekkel a jövedelemadóról szóló belga törvénykönyv 67. cikke 8. pontjának és 67ter cikkének az alapeljárás tényállása időpontjában hatályos változata által megállapítotthoz hasonló nemzeti törvényi szabályozás, amelynek értelmében a társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek részvényeinek vagy tagsági jogokat megtestesítő részesedéseinek a kereső tevékenység körén kívüli visszterhes átruházása során elért tőkejövedelem adóköteles, amennyiben az átruházás másik tagállamban letelepedett társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára történik; míg ugyanilyen feltételek mellett az említett tőkejövedelem nem adóköteles akkor, ha az átruházás belga társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára történik?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

A Bíróság elé terjesztett észrevételek

10 J.-C. De Baeck igenlő választ javasol az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre. A C-436/00 sz. X és Y ügyben 2002. november 21-én hozott ítéletre [EBHT 2002., I-10829. o.] hivatkozva azt állítja, hogy az alapeljárásban szereplő esethez hasonló szabályozás korlátozza mind a letelepedés szabadságát, mind a tőke szabad mozgását.

11 Valószínűsíthető, hogy az ilyen szabály akadályozná az adózót az EK 43. cikkben biztosított jog gyakorlásában, amelynek értelmében az adózó egy másik tagállamban alapított társaságon keresztül is kifejtheti tevékenységét, illetve ilyen társaság javára is átruházhat részvényeket vagy részesedéseket; az ilyen szabály továbbá visszatartaná az egyik tagállamban letelepedett személyeket attól, hogy valamely másik tagállamban kölcsönt vegyenek fel vagy beruházzanak. J.-C. De Baeck szerint ezeket a korlátozásokat semmi nem indokolja.

12 Az Európai Közösségek Bizottsága szintén úgy véli, hogy az alapeljárásban érintetthez hasonló nemzeti szabályozás nem egyeztethető össze a közösségi joggal. A C-251/98 sz. Baars-ügyben 2000. április 13-án hozott ítéletre [EBHT 2000., I-2787. o.], valamint a fent hivatkozott X és Y ítéletre hivatkozva a Bizottság felhívja a figyelmet a letelepedés szabadsága és a tőke szabad mozgása közötti különbségre.

13 A Bizottság szerint az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés a letelepedés szabadsága oldaláról vizsgálandó, amennyiben J.-C. De Baeck részesedése a társaság döntéseinek meghozatalában jelentős befolyással ruházza fel őt, és lehetővé teszi számára a társaság tevékenységének meghatározását. Ellenkező esetben a kérdést a tőke szabad mozgása felől kell vizsgálni. A kérdést előterjesztő bíróság feladata meghatározni, hogy a két feltételezés közül melyik felel meg a tényállásnak.

14 A letelepedés szabadsága tekintetében a Bizottság a fent hivatkozott X és Y ítéletre hivatkozva úgy értékeli, hogy az alapeljárásban vitatott adókivetés egy más tagállamban letelepedett társaság számára visszatartó hatású lehet az EK 43. cikkben biztosított azon jog gyakorlásában, amely szerint tevékenységét Belgiumban valamely társaság közvetítésével is kifejtheti. Valójában J.-C. De Baeck számára kedvezőbb lenne, ha részesedését belga vállalkozás számára értékesítené, ugyanis ebben az esetben nem lenne adófizetésre kötelezve. Az ilyen megkülönböztető elbánás korlátozza a letelepedés szabadságát.

15 A tőke szabad mozgása vonatkozásában a Bizottság a fent hivatkozott X és Y ítéletre való ismételt hivatkozással azt állítja, hogy az alapeljárás tárgyául szolgáló nemzeti szabályozás visszatartja a belga jövedelemadó hatálya alá tartozó személyeket attól, hogy más tagállamban letelepedett társaságok javára részvényeket ruházzanak át. Sőt, a szabályozás a más tagállamban letelepedetteket is korlátozza abban, hogy tőkéjüket bizonyos belga vállalkozásokba fektessék, nekik ugyanis meg kellene győzniük a belga eladót, hogy a vitatott adókivetés ellenére őket válasszák vásárlónak. Ezért a szabályozás korlátozza az EK 56. cikk szerinti szabad tőkemozgást.

16 A Bizottság álláspontja szerint a kérdést előterjesztő bíróság nem említ olyan indokot, amely alkalmas lenne az általa meghatározott korlátozások igazolására. A Bizottság szerint ezeket nem is lehet igazolni.

A Bíróság válasza

17 Tekintettel arra, hogy a feltett kérdésre adott válasz az ítélkezési gyakorlatból egyértelműen levezethető, a Bíróság az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának megfelelően tájékoztatta a kérdést előterjesztő bíróságot arról, hogy a kérdésről indokolással ellátott végzésben kíván határozni, és felkérte a Bíróság alapokmányának 23. cikkében meghatározott személyeket, hogy tegyék meg a tárggyal kapcsolatos észrevételeiket.

18 Csak J.-C. De Baeck tett eleget a Bíróság kérésének, jelezve, hogy értelmezése szerint az X és Y ügy nem teljesen azonos a jelen üggyel, de hasonlóságokat mutat vele. Mindazonáltal a Bíróság értékelésére bízza annak megítélését, hogy a jelen ügyben adandó válasz az említett ítéletből levezethető-e. Véleménye szerint igen.

19 A következetes ítélkezési gyakorlat értelmében, bár a közvetlen adóztatás a tagállamok hatásköre, a tagállamoknak e hatáskörüket minden esetben a közösségi jog tiszteletben tartásával kell gyakorolniuk (lásd különösen a C-364/01 sz. Barbier-ügyben 2003. december 11-én hozott ítélet 56. pontját [az EBHT-ban még nem tették közzé], valamint a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

20 A fent hivatkozott X és Y ítélet 36. pontjában a Bíróság úgy határozott, hogy valamely adókedvezmény megtagadása - azaz az átruházó számára a veszteséggel átruházott részvények után elért tőkejövedelem adóztatásának késleltetéséből származó előny megtagadása azzal az indokkal, hogy a kedvezményezett társaságot, amelyben az adózónak részesedése van, más tagállamban alapították - visszatartó hatással lehet az EK 43. cikkben biztosított jog gyakorlásában, amely szerint az adózó ebben a másik tagállamban is kifejtheti tevékenységét valamilyen társaságon keresztül.

21 A Bíróság úgy ítélte, hogy az ilyen megkülönböztető elbánás korlátozza az érintett tagállam állampolgárainak, valamint más tagállamok - az érintett tagállam területén letelepedett - azon állampolgárainak letelepedési szabadságát, akiknek egy másik tagállamban letelepedett társaságban tőkerészesedésük van, feltéve hogy ez a részesedés a társaság döntéseire meghatározó befolyással ruházza fel őket, és lehetővé teszi számukra a társaság tevékenységének meghatározását. A Bíróság jelezte, hogy a kérdést előterjesztő bíróságra hárul annak bizonyítása, hogy ez a feltétel az alapeljárásban teljesült-e (lásd a fent hivatkozott X és Y ítélet 37. pontját, valamint a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

22 Továbbá, amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság által lefolytatott bizonyítás alapján a másik tagállamban letelepedett kedvezményezett társaságban részesedéssel rendelkező átruházó részesedésének elégtelen mértéke miatt nem alkalmazható az EK 43. cikk, az adókedvezmény megvonása visszatartó erejű azokra az adóalanyokra nézve, akik a másik tagállamban letelepedett kedvezményezett társaság számára - amelyben az adózó közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik - veszteséggel átruházott részvények után adófizetésre kötelezettek, és ennélfogva a fenti adózók számára korlátozza az EK 56. cikk szerinti szabad tőkemozgást (lásd a fent hivatkozott X és Y ítélet 70. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

23 Az alapeljárásban nem vitatott, hogy a tőkejövedelem nem adóköteles, ha a részvények vagy részesedések átruházása belga társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára történik; adóköteles azonban, ha az átruházás egy másik tagállam társaságai, egyesülései, intézményei vagy szervezetei javára történik.

24 Az adókedvezmény megvonása azonban ebben az esetben hangsúlyosabb, mint az X és Y ügyben, ahol a megvonás az átruházó számára a késleltetett adózási lehetőség megtagadásában nyilvánult meg, amely folyó fizetési hátrányt okozott az átruházó számára (lásd a fent hivatkozott X és Y ítélet 36. pontját). Az alapeljárás tárgyául szolgáló nemzeti szabályozásnak azonban az a következménye, hogy az az átruházó, aki részesedését egy másik tagállamban letelepedett társaság javára ruházza át, köteles adót fizetni a tőkejövedelem után, míg az az átruházó, aki részesedését belga társaság számára ruházza át, nem.

25 Tehát a fent hivatkozott X és Y ítéletből egyértelműen levezethető, hogy az alapeljárás tárgyául szolgáló nemzeti szabályozás teremtette, a másik tagállamban letelepedett társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára átruházó adózót érintő hátrányos megkülönböztetés korlátozza a letelepedés szabadságát. Gyakorlatilag azzal, hogy a részvények vagy részesedések átruházása a másik tagállamban letelepedett kedvezményezettek számára kedvezőtlenebbé válik, feltehető, hogy ez utóbbiak szabad letelepedéshez fűződő joga is sérül, feltéve, hogy az átruházott részesedés a társaság döntéseire jelentős befolyással ruházza fel jogosultját, és lehetővé teszi számára a társaság tevékenységének meghatározását. A kérdést előterjesztő bíróságra hárul annak vizsgálata, hogy ez a feltétel teljesült-e az alapeljárásban.

26 Amennyiben nem ez a helyzet, az alapeljárás tárgyául szolgáló nemzeti szabályozás teremtette megkülönböztető bánásmódot az EK 56. cikk szerinti szabad tőkemozgás korlátozásának kell minősíteni, ha a részvények vagy részesedések más tagállamban letelepedett kedvezményezett javára történő átruházása kedvezőtlenebbé válik.

27 Tekintettel arra, hogy nem hoztak a Bíróság tudomására olyan körülményt, amely alkalmas lenne a fent említett korlátozások igazolására, nem szükséges azt vizsgálni, hogy azok a Szerződéssel összeegyeztethető legitim célokat kívánnak-e elérni, illetve hogy alkalmazásukat nyomós közérdek indokolja-e.

28 A feltett kérdésre tehát azt kell válaszolni, hogy:

- Az EK 43. és az EK 48. cikkekkel ellentétes a jövedelemadóról szóló belga törvénykönyv 67. cikke 8. pontjának és 67ter cikkének az alapeljárás tényállása időpontjában hatályos változata által előírthoz hasonló nemzeti törvényi szabályozás, amelynek értelmében a társaságok, egyesülések, intézmények és szervezetek részvényeinek vagy tagsági jogokat megtestesítő részesedéseinek a kereső tevékenység körén kívüli visszterhes átruházása során elért tőkejövedelem adóköteles, amennyiben az átruházás más tagállamban letelepedett társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára történik; míg ugyanilyen feltételek mellett az említett tőkejövedelem nem adóköteles akkor, ha az átruházás belga társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára történik, feltéve, hogy az átruházott részesedés a társaság döntéseire való jelentős befolyással ruházza fel jogosultját, és lehetővé teszi számára a társaság tevékenységének meghatározását.

- Az EK 56. cikkel ellentétes a fent hivatkozotthoz hasonló nemzeti törvényi szabályozás, amennyiben az átruházott részesedés nem ruházza fel jogosultját a társaság döntéseire való jelentős befolyással, vagy nem teszi lehetővé számára a társaság tevékenységének meghatározását.

A költségekről

29 A Bíróságnál észrevételt előterjesztő Bizottság részéről felmerült költségeket nem kell megtéríteni. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján

A BÍRÓSÁG (második tanács)

a Rechtbank van eerste aanleg te Antwerpen 2003. június 13-i ítéletével hozzá intézett kérdésére válaszolva a következőképpen határozott:

1) Az EK 43. és az EK 48. cikkekkel ellentétes a jövedelemadóról szóló belga törvénykönyv 67. cikke 8. pontjának és 67ter cikkének az alapeljárás tényállása időpontjában hatályos változata által előírthoz hasonló nemzeti törvényi szabályozás, amelynek értelmében a társaságok, egyesülések, intézmények és szervezetek részvényeinek vagy tagsági jogokat megtestesítő részesedéseinek a kereső tevékenység körén kívüli visszterhes átruházása során elért tőkejövedelem adóköteles, amennyiben az átruházás másik tagállamban letelepedett társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára történik; míg ugyanilyen feltételek mellett az említett tőkejövedelem nem adóköteles akkor, ha az átruházás belga társaságok, egyesülések, intézmények vagy szervezetek javára történik, feltéve, hogy az átruházott részesedés a társaság döntéseire való jelentős befolyással ruházza fel jogosultját, és lehetővé teszi számára a társaság tevékenységének meghatározását.

2) Az EK 56. cikkel ellentétes a fent hivatkozotthoz hasonló nemzeti törvényi szabályozás, amennyiben az átruházott részesedés nem ruházza fel jogosultját a társaság döntéseire való jelentős befolyással, vagy teszi lehetővé számára a társaság tevékenységének meghatározását.

Luxembourg, 2004. június 8.

R. Grass C. W. A. Timmermans

hivatalvezető a második tanács elnöke

* Az eljárás nyelve: holland.