3358/2012. (XII. 5.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.087/2012/2. számú végzése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tör vény 235. § (1) bekezdés első mondata, (2) bekezdése, 237. § első mondata és 270. § (2)-(3) bekezdése, valamint a felülvizsgálati eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2002. (IV. 22.) PK-KK vélemény 1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó - jogi képviselője útján - alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

[2] 1. Az indítványozó 2011 márciusában pervesztes lett a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna-, Hőszolgáltató Kft.-vel szemben. Az ítélet ellen fellebbezett, amelyben a részletes indokolás előterjesztésére további 30 napot kért. A bíróság ennek megfelelően hiánypótlási felhívást bocsátott ki, és ebben több, mint harminc napot adott a fellebbezésből hiányzó indokolás pótlására. A határidő eredménytelen elteltét követően a bíróság a fellebbezést a polgári perrendtartás ról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 237. §-a alapján hivatalból elutasította (Dunaújvárosi Városi Bíróság 2011. május 9-én kelt, 11P.21.111/2005/126. számú elsőfokú végzése). A végzés ellen az indítványozó eredménytelenül fellebbezett (Fejér Megyei Bíróság 1.Pkf.21.150/2011/2. számú, 2011. szeptember 8-án kelt másodfokú végzése). A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.20.087/2012/2. számú 2012. március 21-én hozott végzésével pedig a Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja alapján hivatalból elutasította az ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet; az indokolás szerint a támadott másodfokú végzés nem vonhat ó a Pp. 270. § (2)-(3) bekezdésében írt - felülvizsgálati kérelemmel támadható - döntések körébe.

[3] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján valódi alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria végzésével szemben. Kérte továbbá, hogy az Abtv. 43. § (4) bekezdése alkalmazásával a megsemmisítés terjedjen ki a Dunaújvárosi Városi Bíróság elsőfokú, valamint a Fejér Megyei Bíróság másodfokú végzésére is.

[4] Ezenkívül az indítványozó - másodlagosan - az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján régi típusú alkotmányjogi panasszal támadt a a Pp. 235. § (1) bekezdés első mondatát, (2) bekezdését, a 237. § első mondatát, a 270. § (2)-(3) bekezdését, valamint a felülvizsgálati eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2002. (IV. 22.) PK-KK vélemény 1. pontját.

[5] Indokolásában az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának a biztonság, a rend és az igazságosság kiteljesítését célul tűző, valamint a visszaélés és részrehajlás nélküli ügyintézésről szóló előírása, az Alaptörvény R) cikkének, T) cikkének, XV. cikkének (törvény előtti egyenlőség), XXIV. cikkének (részrehajlás tilalma, tisztességes hatósági ügyintézés követelménye), XXVIII. cikkének (tisztességes eljáráshoz való jog), 26. cikkének (bírói függetlenség), 28. cikkének (jogértelmezésre vonatkozó követelmények) a sérelmét állítja.

[6] 2. Az Alkotmánybíróság - az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján tanácsban eljárva - megvizsgálta, hogy a kérelem a befogadhatóság törvényben előírt feltételeinek megfelel-e.

[7] Megállapítható volt, hogy a támadott kúriai végzés kézbesítésére 2012. április 16-án került sor, a panaszt az elsőfokú bíróságnál június 13-án - tehát az Abtv. 30. § (1) bekezdésében írt határidő ben - terjesztették elő. Az indítványozó szabályszerűen meghatalmazott jogi képviselő útján jár el [Abtv. 51. § (2)-(3) bekezdés]. A panasz megjelöli az Alkotmánybíróság hatáskörére vonatkozó elő-írás(oka)t [Abtv. 26. § (1) bekezdés, 27. §].

[8] Az indítványozó nem a jogerős végzés meghozatalát követően fordult az Alkotmánybírósághoz, hanem csak később, a rendkívüli jogorvoslati kérelmét is elutasító döntéssel szemben. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Abtv. 26. § (1) bekezdés b) pontjában, 27. § b) pontjában és 56. § (2) bekezdésében a jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra. Tehát egyedi ügyben folytatott bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata vagy az alaptörvény-ellenes bírói döntés vizsgálata akkor is kezdeményezhető, ha az ügy érdemében hozott vagy a bírósági eljárást befejező egyéb jogerős döntés ellen a törvény lehetővé teszi felülvizsgálati kérelem vagy indítvány benyújtását.

[9] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság azt is megállapítja, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott döntése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz is befogadható (feltéve, hogy az indítványozó a jogerős döntést az Alkotmánybíróság előtt nem támadta meg), amennyiben az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb döntés a) a megtámadott határozatot hatályában fenntartja, vagy b) a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és helyette, illetve az elsőfokú határozat helyett új és a jogszabályoknak megfelelő határozatot hoz, vagy c) a jogerős határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő új határozatot hoz, vagy d) a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és az eljárást megszünteti.

[10] Nincs helye ugyanakkor alkotmányjogi panasz benyújtásának, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt például azért utasítja el, mert az nem a jogosulttól származik, vagy felülvizsgálatnak nincs helye, illetve a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradt. Az alkotmányjogi panasz lényege és célja ugyanis az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, az említett esetekben azonban a Kúria alapjogokkal összefüggő érdemi kérdéseket nem dönt el.

[11] Jelen ügyben a Kúria alkotmányjogi panasszal támadott végzése szerint a hivatalból történő elutasítás indoka a felülvizsgálat nyilvánvaló törvényi kizártsága volt [Pp. 273. § (2) bekezdés a) pontja, összefüggésben a Pp. 270. § (2)-(3) bekezdésével].

[12] Mindezek alapján az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a döntés ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem befogadható, s ezért azt az Abtv. 56. § (2)-(3) bekezdései alapján - az Abtv. 47. §-a és az Ügyrend 5. §-a alapján eljárva - visszautasította.

Budapest, 2012. november 26.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3122/2012.