A Kúria Knk.37647/2018/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bek.] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

Nem hitelesíthető az a népszavazási kérdés, amely nem egyértelmű (összetettség és szakismeretet igénylő volta miatt), továbbá nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Knk.VII.37.647/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök

Dr. Rothermel Erika előadó bíró

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező: Kérelmező

(cím)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 976/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 976/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket

E végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) Kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés ügyében 976/2018. számú határozatával döntött. Az NVB az "Egyetért-e Ön azzal, hogy az általános iskolákban és a középiskolákban mind az iskolarendszerbe már belépett, mind a leendő tanulókra vonatkozóan a tananyag és a vizsgakövetelmények olyan mértékben csökkenjenek vagy módosuljanak legkésőbb 2019. szeptember 1-től, hogy az érettségi, szakmai és felvételi vizsgákon kizárólag a tanulók számára kötelező tanórákon oktatott tananyag legyen számon kérhető, amely kötelező tanórák száma (a testnevelést is beleszámítva, és legfeljebb 45 perces tanórák alapulvételével) semmilyen jogcímen ne haladhassa meg az alábbi heti óraszámokat: 1. évfolyam: 20 tanóra, 2. évfolyam: 20 tanóra, 3. évfolyam: 22 tanóra, 4. évfolyam: 23 tanóra, 5. évfolyam: 25 tanóra, 6. évfolyam: 25 tanóra, 7. évfolyam: 27 tanóra, 8. évfolyam: 27 tanóra, 9. évfolyam: 30 tanóra, 10. évfolyam: 30 tanóra, 11. évfolyam: 30 tanóra, 12. évfolyam: 30 tanóra, 13. évfolyam: 30 tanóra?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését jelzett számú határozatával megtagadta.

[2] Az NVB megállapította, hogy a kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménynek, azaz nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe, így népszavazás tárgya nem lehet.

[3] Az NVB indokolásában kifejtette, hogy a kérdésben szereplő tárgykörök szabályozása csak részben alapszik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényen (a továbbiakban: Nktv.), az érdemi szabályok szinte minden esetben rendeleti szinten találhatók meg. Törvényi szinten kizárólag a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete került meghatározásra, amelyet az Nktv. 6. sz. melléklete tartalmaz. Az NVB megállapította, hogy a kérdésben foglalt "érettségi, szakmai és felvételi vizsgák" lebonyolításakor elvárható tudáselemeket, a hivatkozott tanórák tartalmi követelményi listáját, és a köznevelési tevékenység szervezési feladatait, ide értve a törvényi szinten meghatározott órakeretektől való esetleges eltérést is, átfogó rendeleti szabályozás konkretizálja az Nktv. 94. §-ában foglalt felhatalmazások alapján.

[4] Az NVB a releváns kormányrendeletek és miniszteri rendeletek áttekintésével arra a következtetésre jutott, hogy a jogalkotó a végrehajtó hatalom számára tűzött ki olyan jogalkotási feladatokat, amelyek a népszavazási kérdésben meghatározott tárgykörökre vonatkoznak. Mindezek alapján megállapította, hogy a kezdeményezésben foglalt szabályozási tartalom lényeges elemei nem tartoznak az Országgyűlés hatáskörébe, így a kérdés nem teljesíti az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményt.

[5] Az NVB ezt követően vizsgálta a népszavazási kezdeményezésről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében foglalt kérdés egyértelműségi követelmény teljesülését.

[6] E körben az NVB megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés többszörösen összetett szerkezetű, több tagmondatból áll, ezért a népszavazási kérdésen belül a kérelmező felvetései olyan önálló részkérdésekként szerepelnek, amelyekre külön-külön válaszok adhatóak.

[7] Az NVB kifejette, hogy a népszavazási kérdés összeköti az általános iskolák és a középiskolák kötelező óraszámait, illetve az ezen órákon ismertetett tananyag kérdéskörét a felvételi, érettségi és szakmai vizsgák vizsgakövetelményeinek kérdéskörével. Ez az összekötés olyan módon történik, hogy a kérdés nyelvtanilag, logikailag megválaszolható egyetlen igennel vagy nemmel, valójában azonban három olyan kérdést tartalmaz, amelyről a választópolgároknak nem áll módjában önállóan véleményt nyilvánítani. Ezek a kérdések a kötelező óraszámok maximalizálása, a tananyag korlátozása a tanórán átadott ismeretekre, és a vizsgák követelményrendszerének átalakítása a kompetencia alapú elvárások helyett a konkrét tanórák ismeretanyaga elsajátításának felmérésére.