BH 2004.6.242 Tárgyalás elmulasztás miatti igazolási kérelemnek való helyt adás esetén az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni - A korábban meghozott ítélet hatályban tartása, illetve hatályon kívül helyezése kérdésében való döntést a megismételt tárgyalás alapján hozott ítéletnek kell tartalmaznia [Pp. 109. § (4) bekezdés, 212. § (1) bekezdés].

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest az alperes perköltségének viselésére. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 51. § (1) pontja alapján az alperes jogszerűen mondta fel a szerződést. Az Szjt. 51. § (3) bekezdése az alperesi figyelmeztetéssel megvalósult. Megállapította, hogy a felperes részéről történt szerződésszegés, így a felperes kárigényének nem volt alapja. Az alperes által a felperes megkerülésével értékesített kazetták felperesi kárként nem voltak értékelhetők, mivel az értékesítéssel az alperes kárenyhítő magatartást tanúsított.

A beszámítási kifogásnak nem adott helyt, ugyanis a kereset elutasítása folytán nem volt mibe beszámítani.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását kérte az alábbiak szerint. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes a kizárólagosság ellenére folytatott terjesztéssel megszegte a kizárólagos forgalmazási szerződést, amellyel a felperesnek 13 491 798 Ft kárt okozott. Kérte annak megállapítását, hogy az alperes az Szjt. 51. § szerint jogszerűen nem mondta fel a szerződést. Indítványozta az alperes beszámítási kifogásának elutasítását, mivel azt sem jogalapjában, sem összegében nem terjesztette elő, és nem bizonyította az alperes.

Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete érdemben nem bírálható felül a következők miatt.

A Pp. 109. § (4) bekezdése értelmében, ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást a szükséges keretben meg kell ismételni.

Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.