31993L0096[1]

A Tanács 93/96/EGK irányelve (1993. október 29.) a diákok tartózkodási jogáról

A Tanács 93/96/EGK irányelve

(1993. október 29.)

a diákok tartózkodási jogáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen a 7. cikk második bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

együttműködve az Európai Parlamenttel [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a Szerződés 3. cikkének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a Közösség tevékenysége a Szerződés értelmében magában foglalja a személyek szabad mozgását gátló, tagállamok közötti akadályok eltörlését;

mivel a Szerződés 8a. cikke úgy rendelkezik, hogy a belső piacot 1992. december 31-ig létre kell hozni; tekintettel arra, hogy a belső piac egy olyan belső határok nélküli térséget jelent, ahol az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően biztosított;

mivel a Bíróság úgy rendelkezett, hogy a Szerződés 128. és 7. cikke tiltja a tagállamok állampolgárai közötti bármely megkülönböztetést a Közösségen belüli szakképzéshez hozzájutást illetően; mivel az egyik tagállam állampolgárának a másik tagállambeli szakképzésben való részvételi joga feltételezi ezen állampolgár tartózkodási jogát a másik tagállamban;

mivel a fentieknek megfelelően az e tartózkodási jog tényleges gyakorlását megkönnyítő feltételeket rögzíteni kell a szakképzéshez való hozzájutás biztosítása érdekében;

mivel a diákok tartózkodási joga a szakképzés elősegítését célzó összehangolt intézkedéssorozat részét képezi;

mivel a tartózkodási jog jogosultjai nem válhatnak indokolatlan teherré a fogadó tagállam költségvetése számára;

mivel a közösségi jog jelenlegi álláspontja szerint a diákoknak nyújtott támogatás, amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, nem tartozik a Szerződés hatálya alá annak 7. cikke értelmében;

mivel a tartózkodási jog ténylegesen csak akkor gyakorolható, ha az a házastársat és az eltartott gyermekeket is megilleti;

mivel az ezen irányelv kedvezményezettjeire olyan közigazgatási rendelkezéseknek kell vonatkozniuk, mint amilyenek a tagállamok munkavállalóinak és családjuknak a Közösségen belüli mozgását és tartózkodását akadályozó korlátozások eltörléséről szóló 1968. október 15-i 68/360/EGK tanácsi irányelvben [4], továbbá a külföldi állampolgárok mozgására és tartózkodására vonatkozó, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokkal indokolt, különleges intézkedések összehangolásáról szóló 1964. február 25-i 64/221/EGK tanácsi irányelvben [5] kerültek megállapításra;

mivel ez az irányelv nem vonatkozik azokra a diákokra, akiknek a tartózkodási joga azon a tényen alapul, hogy ténylegesen gazdasági tevékenységet folytatnak vagy folytattak, illetve migráns munkavállaló családjának a tagjai;

mivel a Bíróság az 1992. július 7-i, a C-295/90 ügyben hozott ítéletében a diákok tartózkodási jogáról szóló, 1990. június 28-i 90/366/EGK tanácsi irányelvet [6] megsemmisítette, ugyanakkor a megsemmisített irányelv hatályát a megfelelő jogalapon elfogadott irányelv hatályba lépéséig fenntartotta;

mivel a 90/366/EGK tanácsi irányelv hatályát fenn kell tartani az 1993. december 31-ig terjedő időszakban, amikorra a tagállamoknak el kell fogadniuk az ezen irányelv betartásához szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A tartózkodási jog gyakorlásának megkönnyítését szolgáló feltételek rögzítése és annak érdekében, hogy a szakképzésben való részvétel jogát megkülönböztetésmentesen biztosítani lehessen egy tagállam azon állampolgára számára, aki felvételt nyert egy másik tagállamban folyó szakképzésbe, a tagállamok kötelesek elismerni azon diák, továbbá házastársa és eltartott gyermekeik tartózkodási jogát, aki(k) a közösségi jog egyéb rendelkezései szerint nem élvezi(k) ezt a jogot, amennyiben a diák nyilatkozattal, vagy más, a diák által választható, de azzal legalább egyenértékű alternatív módon az illetékes nemzeti hatóságokat biztosítja arról, hogy kielégítő anyagi fedezettel rendelkezik ahhoz, hogy ne váljanak teherré a fogadó tagállam szociális támogatási rendszere számára tartózkodási idejük alatt, feltéve, hogy a diák beiratkozott valamely elismert oktatási intézménybe, azzal az elsődleges céllal, hogy ott szakképzésben vegyen részt, továbbá, hogy a fogadó tagállamban teljes körű egészségbiztosítással rendelkezik.

2. cikk

(1) A tartózkodási jog a szóban forgó tanulmányok elvégzésének idejére korlátozódik.

A tartózkodási jogot "tartózkodási engedély az EGK-tagállamának állampolgára számára" címen kibocsátott okmány igazolja, melynek érvényessége a tanulmányok időtartamára korlátozható, avagy egy évre, amennyiben a tanfolyam hosszabb ideig tart; ez utóbbi esetben évente meghosszabbítható. Amennyiben a család valamely tagja egyik tagállamnak sem állampolgára, számára egy ugyanolyan érvényességgel bíró tartózkodási okmányt állítanak ki, mint amilyet annak az állampolgárnak, akinek a jogán jogosulttá válik.

A tartózkodási engedély vagy okmány kiadásához a tagállam a kérelmezőtől csak érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél bemutatását kívánhatja meg, továbbá annak bizonyítását, hogy az 1. cikkben szereplő feltételeknek eleget tesz.

(2) A 68/360/EGK irányelv 2., 3. és 9. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni ezen irányelv kedvezményezettjeire.

Valamely tagállam területén tartózkodásra jogosult közösségi állampolgár házastársa és eltartott gyermekei jogosultak bármely munkavállalói jogviszonyba lépni vagy bármely önálló vállalkozói tevékenységet folytatni az adott tagállam egész területén, még akkor is, ha egyik tagállamnak sem állampolgárai.

A tagállamok ezen irányelv rendelkezéseitől nem térhetnek el, kivéve közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból; ilyen esetben a 64/221/EGK irányelv 2-9. cikkét kell alkalmazni.

3. cikk

Az irányelv a tartózkodási jogot élvező diákok számára nem teremt jogosultságot a fogadó tagállam részéről nyújtandó szociális ösztöndíjra.

4. cikk

A tartózkodási jog addig marad fenn, amíg a jog kedvezményezettjei teljesítik az 1. cikkben megállapított feltételeket.

5. cikk

A Bizottság az ezen irányelv végrehajtására megállapított határidőtől számított legkésőbb három éven belül és azt követően három évente jelentést készít ezen irányelv alkalmazásáról, és azt az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti.

A Bizottság különös figyelmet szentel azoknak a nehézségeknek, amelyeket az 1. cikk végrehajtása a tagállamokban okozhat; adott esetben javaslatot tesz a Tanácsnak ezen nehézségek orvoslása céljából.

6. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1993. december 31-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Az ezen időpontot megelőző időszakban a 90/366/EGK irányelv hatálya fennmarad.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1993. október 29.

a Tanács részéről

az Elnök

R. Urbain

[1] HL C 166.1993.6.17., 16. o.

[2] HL C 255. 1993.9.20., 70. o. és HL C 315. 1993.11.22.

[3] HL C 304. 1993.11.10., 1. o.

[4] HL L 257. 1968.10.19., 13. o. Legutóbb az 1985. évi Csatlakozási Okmány módosította.

[5] HL 56. 1964.4.4., 850-864. o.

[6] HL L 180. 1990.7.13., 30. o.

--------------------------------------------------