BH 2006.10.327 A felelősségbiztosítás alapján a tényleges és nem az elméleti (lehetséges) kárt kell megtéríteni [Ptk. 559. §, 171/2000. (X. 13.) Korm. r.].

A jogerős ítélet kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 361 678 forintot és kamatait.

A bíróság tényként állapította meg, hogy a felperes a tulajdonát képező P. forgalmi rendszámú Fiat Bravo típusú személygépkocsiját értékesíteni kívánta. A gépjármű­ kereskedő a felperes gépkocsiját 1 050 000 forintra értékelte. Megállapodásuk szerint ebben az értékben kívánták beszámítani a megvásárolandó új gépkocsi árába.

Ezt követően 2003. május 13-án a felperes a gépkocsival idegenhibás közlekedési balesetet szenvedett. A károkozó Cs. N. kötelező felelősségbiztosítója az alperes. A felperes a kárügyintézéssel megbízta a károkozót, aki a gépkocsit megjavítatta. A gépkocsi- kereskedő cég a kijavított gépkocsit az eredeti értékén, 1 050 000 forint összegben számította be az új gépkocsi árába.

Az alperes 2003. november 4-én 291 375 forintot térített a felperesnek.

A bíróság a perben kirendelt igazságügyi szakértői vélemény alapján a gépkocsi káridőponti értékét 1 443 000 forintban, a javítási költséget 591 678 forintban, az értékcsökkenést 62 000 forintban határozta meg. A javítási költség és értékcsökkenés összege iránti keresetet alaposnak találta, összegéből levonta az alperes teljesítését. Megállapította, hogy a különbözet a felperes meg nem térült kára, amit az alperes a Ptk. 559. § (1) bekezdése és a 171/2000. (X. 13.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján köteles megtéríteni. Az alperes védekezésével szemben arra utalt, hogy az autókereskedő céggel és a károkozóval fennálló jogviszony a káreseményen kívül esik. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a felperes gépkocsiját milyen értéken számították be, annál is inkább, mert a károkozóval az elszámolás későbbi megállapodás tárgya lehet. A Ptk. 355. § (1) bekezdésének az felel meg, hogy az alperes a gépkocsi káridőponti értékét pótolja.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes vitatta, hogy a Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése alapján a térítési kötelezettsége fennállt. Állította, hogy a felperes teljes kára megtérült, mivel a károkozó a hibát kijavíttatta, és azért a felperes nem fizetett. A károkozó követelhetné a Ptk. 559. § (2) bekezdése alapján a javítási költségeit. Az alperes álláspontja szerint értékcsökkenés sem következett be, mivel a felperes az eredeti, javítás előtti értéken értékesítette a gépkocsit.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadta és igazolni kívánta, hogy a javítás költségeit a károkozónak kifizette. Állította, hogy az ezzel kapcsolatos körülményekre az alperes a per során nem nyilatkozott.

A felülvizsgálati kérelem alapos.