ÍH 2008.153 BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁR - KIRÍVÓAN TÉVES JOGÉRTELMEZÉS MIATTI KÁRFELELŐSSÉG - VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS JOGSZABÁLYSÉRTŐ FELFÜGGESZTÉSE NEM JOGERŐS FELSZÁMOLÁSI HATÁROZATRA HIVATKOZÁSSAL

Az adós fizetésképtelensége, a felszámolási eljárás elrendelése tárgyában hozott elsőfokú, nem jogerős határozat nem ad alapot az adóssal szemben folyamatban levő végrehajtási eljárások felfüggesztésére. A végrehajtási eljárások törvényi feltételek hiányában történő felfüggesztése olyan kirívóan téves jogértelmezés, amely a bíróság kárfelelősségét megalapozhatja [Ptk. 349. § (1), (3) bek.; Cstv. 38. § (1) bek.; Vht. 48. § (3) bek.].

Az I. r. felperes 1 532 549 Ft és járulékai számlatartozás, a II. r. felperes 20 000 000 Ft kölcsön és járulékai, továbbá 2 414 690 Ft egyéb tartozás címén kezdeményezett végrehajtási eljárást a D. Kft. adós ellen M. P. önálló bírósági végrehajtó előtt 2002. év őszén. Az önálló bírósági végrehajtó végrehajtási jogot jegyzett be a felperesek javára az adós tulajdonát képező gy.-i, 252., 253. és 254. hrsz.-ú ingatlanokra. A vagyontárgyra ezt megelőzően már más végrehajtást kérők végrehajtási joga is bejegyzést nyert.

Az eljáró végrehajtó 180 000 000 Ft becsérték megállapítása után 2003. január 30. napján árverést tartott, amely árverési vevő hiányában eredménytelen volt, ezért 2003. február 27. napjára tűzte ki az újabb árverést. A második alkalommal tartott árverés sem vezetett eredményre.

Időközben az F. Kft, mint hitelező is végrehajtási eljárást kezdeményezett az adós ellen, majd 2002. április 16. napján felszámolási kérelmet terjesztett elő a B. Megyei Bíróság előtt, amely 2002. október 7. napján megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolási eljárást. A határozat ellen az adós jogorvoslati kérelmet terjesztett elő.

A II. rendű felperes 2003. április 4. napján bejelentette a végrehajtónak, hogy az adós tartozásának beszámítása mellett a becsérték 50%-a ellenében 61 930 418 Ft árverési vételár kifizetésével átveszi az ingatlanokat. A vételár megfizetésére 2003. május 30. napjáig halasztást kapott.

Az adós kérelmére 2003. április 11. napján az Sz. Városi Bíróság a végrehajtási eljárásokat felfüggesztette az 1991. évi IL. törvény 38. § (1) bekezdésére hivatkozással, azzal az indokkal, hogy a felszámolás elrendelése tárgyában hozandó másodfokú határozat az ítélőtábla akkori megalakulására figyelemmel - szerinte - hosszú ideig nem fog megszületni.

A II. r. felperes képviselője 2003. május hónapban bejelentette a végrehajtónak, hogy az ingatlan vételárát az Sz. Városi Bíróság hivatkozott végzésére tekintettel a tulajdoni helyzet rendezése, a birtokbavétel elhúzódása miatt nem fizeti meg, az ingatlan átvételi szándékától eláll.

A felperesek a végrehajtási ügyben az elsőfokú felfüggesztő végzés ellen 2003. május 5. napján fellebbezést nyújtottak be, majd a május 29. napján kibocsátott hiánypótlási felhívásban foglaltaknak a megadott határidő alatt eleget tettek. Az elsőfokú bíróság 2003. július 8. napján kiadta a végzés elleni fellebbezést az ellenérdekű félnek, hogy észrevételeit tegye meg és 2003. szeptember 19. napján terjesztette fel az iratokat a másodfokú bírósághoz. Időközben a Szegedi Ítélőtábla a felszámolási ügyben 2003. július 1. napján helybenhagyó határozatot hozott, az adós fellebbezését megalapozatlannak találta.

A B. Megyei Bíróság 2003. november 17. napján kelt végzésével a végrehajtás felfüggesztése tárgyában keletkezett elsőfokú végzést megváltoztatta és a kérelmet elutasította.

Az I. r. felperes keresetében 1 532 549 Ft és járuléka, a II. r. felperes 22 414 690 Ft és járuléka megfizetésére kérte kötelezni az alperest bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén. Álláspontjuk szerint jogszabálysértő volt a megyei bíróság felszámolást elrendelő végzése, mert a felszámolási eljárásnak csak a korábban megindított végrehajtási eljárás eredménytelenségének igazolása után lett volna helye. Az Sz. Városi Bíróság indokolatlanul függesztette fel a végrehajtási eljárást, ezért követeléseiket sem a végrehajtási, sem a felszámolási eljárásban nem tudták érvényesíteni. Ezenkívül a városi bíróság a fellebbezés folytán megalapozatlanul és késedelmesen intézkedett a hiánypótlásról, majd az iratokat csak több hónap elteltével terjesztette fel a megyei bírósághoz. Mindezek miatt követelésük kielégítése elmaradt, amellyel azonos összegű káruk merült fel.

Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a jogerős felszámolási eljárást elrendelő végzés a kártérítési per során nem vizsgálható felül. A városi bíróság végrehajtási eljárást felfüggesztő végzése annak ellenére nem tekinthető kártérítést megalapozó jogellenes eljárásnak, hogy az utóbb megváltoztatásra került.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felpereseknek a D. Kft. felszámolását elrendelő határozat vonatkozásában kifejtett álláspontja a kártérítési felelősség vonatkozásában nem foghat helyt, figyelemmel a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdés és 7. §-ában foglaltakra. A felszámolási eljárást elrendelő határozat nem tekinthető jogsértőnek és nem alapozza meg a felperesek kártérítési igényét.