BH 2011.7.183 Felülvizsgálati eljárásban tévedésre mint büntethetőséget kizáró okra hivatkozni csak akkor lehet, ha az irányadó tényállás tartalmaz olyan ténybeli körülményeket, amelyek alkalmat adhatnak ilyen jogkövetkeztetés levonására [Btk. 27. §, Be. 423. § (1) bek.].

A városi bíróság a 2010. május 7-én kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rb. társtettesként elkövetett hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk. 242. § (1) bek. I. ford.] és 1 rb. társtettesként elkövetett kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk. 195. § (2) bek.]. Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 évi börtönbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte a II. r. terhelttel szemben korábban, a kiszabott - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - 3 hónapi fogházbüntetés végrehajtását.

Védelmi fellebbezés alapján eljárva a megyei bíróság, mint másodfokú bíróság a 2010. december 9-én meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot, a II. rendű terhelt tekintetében a bűnügyi költség viselése vonatkozásában megváltoztatta. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot, a II. r. terhelt tekintetében érdemben helybenhagyta.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt, védője útján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében.

Indokai szerint az eljárt bíróság nem vizsgálta a tévedés lehetőségét. Édesanyja (az I. r. terhelt) viszont őt megtévesztette, s ezáltal abban a hiszemben volt, hogy egy Ny. vezetéknevű személy követte el azt a bűncselekményt, amivel testvérét meggyanúsították. Ennek tudatában kérte arra a kiskorút, hogy igazat mondjon, nem pedig valótlan vallomástételre próbálta rábírni. Ehhez képest pedig hamis tanúzásra felhívás, s ennélfogva a kiskorú veszélyeztetése sem állapítható meg a terhére.

Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

A Be. 423. §-a (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].

Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének vitatására. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.