A Zalaegerszegi Törvényszék P.20645/2020/38. számú határozata kötelesrész kiadása tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) bek.] Bíró: Csanádi Lajos

Az eljáró bíróság: Zalaegerszegi Törvényszék

Az ügy száma: 1.P.20.645/2020/38. szám

A felperes: felperes

felperes címe

A felperesek képviselője: Dr. Asztalos Dóra Ügyvédi Iroda

Dr. Asztalos Dóra ügyvéd

cím1

Az alperes: alperes1

cím2

Az alperes képviselője: Kárpáti Ügyvédi Iroda

Véghné dr. Kárpáti Brigitta ügyvéd

cím3

Az eljárás tárgya: kegyeleti jog megsértése

Í T É L E T:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes édesapja emlékéhez fűződő kegyeleti jogát azzal, hogy az édesapjuk hamvait tartalmazó urnát 2020. május 8-án a helység2i köztemetőben levő sírhelyből a felperes tudta és beleegyezése nélkül kihantoltatta, ezt követően édesapjuk hamvait a saját lakására szállította, majd 2020. szeptember elején a x folyóba szórta.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a jogsértésért az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül adjon elégtételt úgy, hogy szóban kérjen bocsánatot a felperestől.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000.- (egymillió) Ft sérelemdíjat.

Az alperes tizenöt napon belül köteles megfizetni a felperes részére 330.200.- (háromszázharmincezer-kétszáz) Ft perköltséget.

Az alperes az államnak köteles megfizetni - az adóhatóság külön felhívására - 60.000.- (hatvanezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához, amelyet a Zalaegerszegi Törvényszéken kell benyújtani írásban, elektronikus kapcsolattartás útján, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által rendszeresített űrlap felhasználásával, jogi képviselővel eljárva. A jogi képviselő nélkül benyújtott fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, és ezt a bíróság indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

I N D O K O L Á S

[1] A bíróság a peres felek nyilatkozatai és a csatolt iratok, valamint tanú1, tanú2, tanú3, továbbá tanú4 tanúk tanúvallomása alapján a következő tényállást állapította meg:

[2] A peres felek féltestvérek. A felperes a 2018. november 25. napján elhunyt néhai elhunyt neve első házasságából született 1977-ben ország neveban, ott élt és nevelkedett keresztnév utónevű leánytestvérével együtt, és jelenleg is ország neveban él. A szülők külön költözését követően a felperes édesapjával élt egészen 1994-ig, amikor néhai elhunyt neve Magyarországra költözött. A felperes és az édesapja kapcsolata - a köztük lévő földrajzi távolsághoz képest - normális szülő-gyermek kapcsolat volt. A felperes a 2016-ban történt házasságkötésekor az elhunyt vezetéknevéről a felelsége vezetéknevére, vezetéknév-ra változtatta a nevét. Ez az édesapjával való kapcsolatát nem befolyásolta. Az alperes néhai elhunyt nevenak Magyarországra költözését követően tanú1val helységen létrejött új élettársi kapcsolatából született 1994-ben. Az alperes édesanyja és az elhunyt kapcsolata 2016-tól viszontagságos volt, a néhai halálát megelőző utolsó fél évben azonban rendezett élettársi kapcsolatban éltek. A néhai rosszullétét követően a haláláig eltelt két napban tanú1 végig vele együtt volt a kórházban, és ő intézte az elhunyt kiadásával és elhamvasztásával kapcsolatos teendőket. Ez utóbbiban az elhunyt ikertestvérének, az elhunyt ikertestvérenek a felesége, tanú2 segítette, aki a távollévő felperes megbízásából is eljárt. A felperes csak a temetés előtt néhány nappal érkezett ország neveból helységre. A peres felek egyező akaratával került sor a néhai holttestének elhamvasztására helység1n. A hamvak a néhai régiségkereskedéséből származó, tanú1 és tanú2 által közösen kiválasztott urnában kerültek elhelyezésre. A hamvasztás előtt tanú1 felvetette, hogy szeretné a hamvakat a tó neve szórni, de miután a temetkezési vállalkozásnál tájékoztatták, hogy ez nem lehetséges, a hamvak eltemetése mellett döntöttek. Az elhunyt és az elhunyt ikertestvére szülei és távolabbi felmenői helység2n vannak eltemetve, ezért tanú1 és az alperes elfogadták az elhunyt ikertestvére javaslatát, hogy itt legyen a temetés. A sírhelyet az elhunyt ikertestvére váltotta meg az elhunyt számára 2018. december 10-én, a temetés 2018. december 29-én volt. A temetést a Kft. neve Kft. végezte. A temetésen a felperes is részt vett.

[3] A temetés előtt 2018. december 14-én az alperes és édesanyja az elhunyt ikertestvéreékkel közösen egy megemlékezést tartottak az alperes által üzemeltetett helységi étterem neve étteremben, amely a cím2 alatti ingatlanban található. A megemlékezésen 35-40 meghívott vett részt, a család és az elhunyt barátai, ismerősei, köztük a néhai legjobb barátja, tanú3. Ekkor az elhunyt már el volt hamvasztva, a sírhely meg volt váltva. A megemlékezésen nem hangzott el, hogy az elhunytnak lett volna végakarata a végtisztesség módját illetően, és a hamvak eltemetésén kívül más megoldás sem merült fel. A résztvevők a helység2i temetés tudatában távoztak a megemlékezésről. A temetésen és az azt követően tartott helység2i halotti toron sem merült fel, hogy a temetés ideiglenes lett volna, amelyet a későbbiekben a hamvak vízbe szórása követ.

[4] Az alperes - az édesanyjával együtt eljárva - 2020. május 8-án a temetkezési vállalattal felnyittatta az édesapja sírhelyét, és a néhai hamvait tartalmazó urnát a kegyeleti jogosultak tudta és beleegyezése nélkül lakhelyére, a helység, cím2 alatti ingatlanba szállította. A történtekről a felperest az elhunyt ikertestvére tájékoztatta, akinek felesége a sír megbolygatásáról egy helyi rokontól értesült. az elhunyt ikertestvére panasza alapján a helyi önkormányzat a 2020. május 21-én kelt iratban felszólította az alperest, hogy 8 napon belül küldje meg a sírhelyet megváltó az elhunyt ikertestvére, valamint az elhunyt valamennyi törvényes örököse hozzájárulását a hamvak elszállításához. A felszólításnak az alperes nem tett eleget. A 2020. június 17-én az édesanyjával együttesen megküldött válaszában az elhunyt akarata teljesítésének szándékáról írt, valamint a hozzájárulások beszerzéséhez időt kért. A felperes 2020. május 30-án e-mailben az önkormányzati közös hivatalhoz fordult a sír jogosulatlan megbontása miatt, s kérte az urna visszavitelének elrendelését és a sír helyreállítását. Az önkormányzat a 2020. június 16-án kelt felszólítással kötelezte az alperest a hamvak visszavitelére és a temetkezési hely visszaállítására, amelynek az alperes nem tett eleget. Az alperes édesanyja a 2020. július 8-án írt e-mailben a hamvak jövőbeli helységre szállításának szándékáról tájékoztatta a felperest, a felperes ország neveban élő testvérét, valamint az elhunyt ikertestvéret, s kérte ahhoz az írásbeli hozzájáruló nyilatkozatukat. Az alperes az édesanyja társaságában a néhai hamvait 2020. szeptember elején - pontosan meg nem határozható időpontban, de valószínűleg a vízügyi hatóság hozzájáruló nyilatkozatában megjelölt szeptember 3. napján - a folyó neve helységi, név1 úti szakaszán a felperes, valamint a többi kegyeleti jogosult előzetes tájékoztatása nélkül a folyóba szórta. A hamvak vízbe szórásáról tanú1 utólag, 2020. szeptember 24-én e-mailben tájékoztatta a felperest és a peres felek nagybátyjának házastársát. Az urna kiemelése és a hamvak folyóba szórása közötti időben az alperes nem biztosította a felperes részére a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét.