A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32390/2013/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 108. §, 109. §, 164. §] Bíró: Kovács Mária

éíííííííööáóÉőööáá

A Molnár Árpád Ügyvédi Iroda (cím.; eljáró ügyvéd: dr. Molnár Árpád) által képviselt felperes neve (cím.) felperesnek - dr. Illés László jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (cím.) alperes ellen, adóügyben hozott ... iktatószámú közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az illetékügyi hatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg 833 910 azaz nyolcszázharmincháromezer forint illetéket.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg alperesnek 100 000 azaz egyszázezer forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

Az APEH Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság Észak-budapesti Igazgatósága Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Főosztály Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztály 2. felperesnél adóellenőrzést végzett a ... számú megbízólevél alapján. Az ellenőrzés tárgya személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás volt, valamint 2006. évre magánszemélyek különadója adónem, és az ellenőrzés alá vont időszak 2005. és 2006. év volt.

Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság megállapításait határozatában rögzítette, amelyet fellebbezés folytán a másodfokú adóhatóság 2012. március 6-án jogerőre emelkedett ... számú határozatával megsemmisített, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárás elrendelését követően 2012. május 11-én a ... számú megbízólevelet állították ki, amely megbízólevél az új eljárásra utasított vizsgálat lefolytatásához került kiállításra felperesi adóazonosító megjelölésével. Felperes meghatalmazottjának ezt postai úton nem kézbesítették, ezt 2012. május 23-án vette át és ez alapján a NAV Közép-magyarországi Regionális Főigazgatóság Észak-budapesti Igazgatósága Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Főosztály Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztály 2. ellenőrzést végzett, és felperes képviselőjének a 2012. május 18-án kelt ... iktatószámú irat került kézbesítésre, amely szerint értesítették a felperesi ügyvédet, hogy az általa képviselt felperes ügyfélként az adózás rendjéről szóló 2003. évi többször módosított XCII. törvény 122. §-a alapján személyes megjelenésre került idézésre 2012. június 12. napjára. Ezen kívül tájékoztatták, hogy nyilatkozattételen jogosult részt venni, de megjelenése nem kötelező. Az ellenőrzés megállapításait 2012. szeptember 25-én kelt ... számú jegyzőkönyvbe rögzítették, amelyre felperes 2012. október 24-i átvételt követően 2012. november 8-án észrevételt tett. Az észrevételre figyelemmel - amely az adóhatósághoz 2012. november 12-én érkezett - az ellenőrzés folytatását rendelték el. Az Art. 104. § (4) bekezdése értelmében került sor az ellenőrzés folytatására, és annak 15 napos határidővel történő meghosszabbítása, így a kiegészítő ellenőrzés 2012. november 12-étől 2012. december 11-éig folytatódhatott. A meghosszabbítás alatt sem vezetett eredményre Személy 1 tanúkénti meghallgatása, így a nyitva álló határidőn túl tovább nem folytatták az ellenőrzést.

Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság 2013. március 14-én kelt ... számú határozatával felperes terhére 2006. évre személyi jövedelemadó adónemben 10.626.499 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 2006. évre 3.272.012 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg. Mindösszesen 13.898.511 Ft adó megfizetésére kötelezte, magánszemélyek különadója adónemben adófizetési kötelezettségét nem állapította meg. A személyi jövedelemadó adónemben megállapított adóhiány után 5.313.249 Ft, százalékos egészségügyi hozzájárulás adóhiány után 1.636.006 Ft adóbírság és mindösszesen 6.684.653 Ft késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte felperest. Határozatának indokolásában megállapította, hogy az Art. 164. §-a alapján az adóhatóság adómegállapítási joga 2005. év tekintetében elévült, így erre megállapítást nem tett. Az alapeljárás adatait felhasználva. Rögzítette, hogy felperes a vizsgált időszakban a Kft. 1..-nél állt munkaviszonyban, amelynek tagja is volt. A munkáltatói adóelszámolások, kifizetői adatszolgáltatások, valamint a Kft. 1..-nél lefolytatott kapcsolódó ellenőrzés során benyújtott alkalmazotti bérnyilvántartás alapján a munkaviszonyból származó jövedelmét felperesnek 2006. évben a benyújtott bevallásával egyezően 1.094.969 Ft-ban állapították meg, a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított tárgyidőszakban hatályos 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 24. §-a alapján. Felperes bevallásában osztalékból származó jövedelmet is vallott. A rendelkezésre álló 06M29 munkáltatói elszámolás szerint a Kft. 1.. 2006. évben felperesnek 1.554.133 Ft 25 %-os mértékkel osztalékot fizetett ki, melyből a kifizető 388.533 Ft forrásadót vont le. A társaság jegyzett tőkéje 3.000.000 Ft volt, tőkeemelés, tagi pótbefizetés nem történt, a felperesre jutó vagyoni betét aránya 47 %, összege 1.400.000 Ft. Az egyszerűsített éves beszámolók, főkönyvi kartonok, főkönyvi kivonatok, alkalmazotti bérnyilvántartólap, pénztárbizonylatok, és a Fővárosi Bíróság Cégbíróságán a társaság nyilvános cégadataiba történő iratbetekintés, valamint az adóhatóság rendelkezésére álló bevallási adatok alapján megállapították, hogy 2004. üzleti évre az adózott eredmény terhére jóváhagyott 3.100.000 Ft volt az osztalék összege, amelyből felperest vagyoni betéte arányában 1.457.000 Ft illette meg. 2005. évben ez nem került kifizetésre, ezt a tulajdonosokkal szemben kötelezettségként tartották nyilván. 2006. január 31-én került sor a 3.306.667 Ft osztalék kifizetésének könyvelésére, és az alkalmazotti bérnyilvántartásban a kifizetés 2006. január havi juttatásként szerepel. A felperesre eső osztalék 2006. február 6-án került kifizetésre. A jóváhagyott osztalék adója a vallott 388.533 Ft-tal szemben 406.724 Ft-ban került meghatározásra, így miután az osztalék összegéből lényegesen magasabb összeg került kifizetésre felperesnek a megállapítottnál, ezért a különbözet felperesre eső 97.133 Ft-os összegének jogcíme nem volt megállapítható, így az elsőfokú adóhatóság az Szja tv. 28. §-a alapján egyéb jövedelemként állapította meg. Az elsőfokú adóhatóság tényállás tisztázási kötelezettség körében figyelembe vette az alapeljárás során beszerzett bizonyítékokat, felperesi és vele kapcsolatban állók nyilatkozatait, a Gépjármű-nyilvántartási Információs Rendszer és a földhivatali nyilvántartás adatait, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi szolgáltatásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 51. § (2) bekezdés i) pontja alapján beszerzett banktitoknak minősülő adatokat. Megvizsgálta a felperes bevételeit és kiadásait, azokat kronologikus sorrendbe állította. Részletesen számot adott, hogy mely kiadásokat és bevételeket fogadott el hitelt érdemlő, igazolt forrásként, illetve kiadásként. Az Art. 109. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú adóhatóság ennek eredményeként megállapította, hogy felperes bevételei és kiadásai között aránytalanság áll fenn, így az adókötelezettségét becslés módszerével állapította meg. A valós adó alapját felperes készpénz mozgásának vizsgálatával, a készpénzben realizálódó bevételek és kiadások időrendbe állításával rögzítette. Ennek következtében 2006. évre 29.648.433 Ft forráshiányt tárt fel, melyet az Szja tv. 28. §-a alapján egyéb jövedelemként adózás alá vont. Felperesnek az alapeljárásban és az új eljárásban történő hivatkozásait megvizsgálta, ezek szerint felperes Személy 2., Személy 3 tól, személy 5, illetve Személy 4. magánszemélyektől kapott kölcsönöket.