Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

BH 2022.6.144 I. Ha az eljárási okból benyújtott felülvizsgálati indítvány anyagi jogi kérdés előzetes vizsgálatától függ, az anyagi jogkérdéseket a jogerősen megállapított ügydöntő tényállás alapján kell megítélni. Ha a felülvizsgálati indítvány alapja az, hogy az ügyben eljáró bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, az ezeket megalapozó minősítést csak azon tények alapján és azokkal összhangban lehet vizsgálni, amelyeket a felülvizsgálat alapjául szolgáló jogerős ügydöntő határozatban megállapított ítéleti tényállás tartalmaz.

II. Az emberölés előkészületének megállapítására az elkövetés eszközének beszerzése csak akkor szolgálhat alapul, ha arra az emberölés véghezvitele érdekében - vagy azért is - került sor [Btk. 160. § (3) bek.; Be. 608. § (1) bek. c) pont, 649. § (2) bek. d) pont, 659. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében [Btk. 339. § (1) bek. és (2) bek. d) pont] és ezért őt mint különös visszaesőt 2 év 5 hónap szabadságvesztésre, valamint 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani, amelyből a terhelt a szabadságvesztés háromnegyed részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

[3] Az ítélettel szemben a terhelt által bejelentett fellebbezés folytán a törvényszék mint másodfokú bíróság a nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az előzetes fogvatartásával kapcsolatosan feltüntetett adatokat pontosította, a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést 1 év és 10 hónapra enyhítette, a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekintette kiszabottnak. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

[4] A jogerős ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség jelentett be felülvizsgálati indítványt a Be. 651. § (1) bekezdése alapján az elítélt terhére, a Be. 648. § b) pontja és a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti okból.

[5] A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított, teljeskörűen megalapozott tényállásból a terhelt szándékát illetően tévesen jutott arra a jogkövetkeztetésre, miszerint a terhelt szándéka az élet, testi épség elleni fenyegetésen nem terjedt túl, így nem irányult emberölésre. Álláspontja szerint ezzel szemben a terhelt a megállapított tények szerint gondolatközlése során mind a véghezvitel módját, mind a célba vett személyt egyértelműen meghatározta; majd az ezt követő, az elhatározása komolysága felől kétséget nem hagyó magatartásával hatást gyakorolt a kiválasztott személyre, az élet kioltására alkalmas eszközzel és módon végrehajtott támadás útján menekülésre kényszerítette az öléssel fenyegetett személyt. A 3/2019. BJE határozat indokolását alapul véve a terhelt szándéka túlmutatott a puszta fenyegetésen, a verbális megnyilvánulását követő tettlegessége a sértett megölésére irányult, ezt célozta. Érvelése szerint az ítéleti tényállás alapján a terhelt és sértett közötti hatótávolság nem állapítható meg, így a terhelt szúró-kaszáló mozdulatainak sérülés okozására való egyértelmű alkalmassága híján az ölési szándékkal megvalósított cselekmény a kísérleti szakig nem jutott el. Mindezek alapján a terhelt cselekménye helyesen a Btk. 160. § (3) bekezdésébe ütköző, emberölés előkészülete bűntettének minősül.

[7] A felülvizsgálati indítványt előterjesztő főügyészség álláspontja szerint a Be. 20. § (1) bekezdésének 4. pontja alapján a cselekmény elbírálása a helyes minősítése alapján a törvényszék hatáskörébe tartozik, így a bíróság a Be. 608. § (1) bekezdés c) pontját megsértve járt el, ezért a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok fennáll. Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. § (2) bekezdése alapján az első- és a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására.

[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát indokaival egyetértve, fenntartotta azzal, hogy a Kúria 1/2021. BJE határozatának 1. pontja alapján az nem a terhelt terhére irányul, mivel az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek.] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. Indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott első- és másodfokú ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszéket új eljárásra.

[9] A terhelt írásbeli észrevételében a támadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. Előadta, hogy a köznyugalmat és fenyegetettséget nem túllépve követte el a tettét, senkinek nem akart sérelmet, sérülést okozni.

[11] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány nem alapos.

[12] A Be. 648. § b) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van. A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés c) pontja értelmében hatályon kívül helyezésnek van helye, ha a bíróság a hatáskörét túllépve, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el.

[15] Az ügyészség a Be. 650. § (1) bekezdése alapján a terhelt terhére, míg a Be. 651. § (2) bekezdés a) pontja szerint a terhelt javára is jogosult felülvizsgálati indítványt előterjeszteni. A terhelt terhére a Be. 652. § (3) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül, míg javára a Be. 652. § (4) bekezdése alapján határidő nélkül terjeszthet elő az arra jogosult felülvizsgálati indítványt.

[17] A Be. nem tartalmaz törvényi rendelkezést külön az eljárási okból előterjesztett felülvizsgálati indítvány előterjesztésének határidejére arra figyelemmel, hogy a büntetőeljárási törvény csak a terhelt javára vagy terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt ismer. Ugyanakkor az 1/2021. BJE határozat 1. pontja kimondta, hogy az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bek.] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. A főügyészség a felülvizsgálati indítványát a terhelt terhére jelentette be, míg a Legfőbb Ügyészség azt a megjelölt eljárási okra történő hivatkozás miatt nem tekintette a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítványnak. A felülvizsgálati indítvány benyújtására nyitva álló határidő vizsgálata során arra figyelemmel, hogy a büntetőeljárási törvény kizárólag a terhelt terhére és javára benyújtott felülvizsgálati indítványokat ismer az indítvány benyújtásának határideje meghatározásánál, a logika szabályaiból következik, hogy ha a felülvizsgálati indítvány nem irányul a terhelt terhére, akkor a Be. 652. § (3) bekezdésében meghatározott határidő nem érvényesül. A Kúria ugyanakkor megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány benyújtása a jogerős ügydöntő határozat ügyészséggel történő közlésétől számított 6 hónapon belüli.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!