1/2021. Büntető jogegységi határozat
az eljárási szabálysértés [a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 649. § (2) bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány irányáról
A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész által előterjesztett indítvány alapján lefolytatott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2021. március 2. napján megtartott ülésen meghozta a következő
jogegységi határozatot:
1. Az eljárási szabálysértés [a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. § (2) bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya.
2. A terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidőt a jogerős ügydöntő határozat közlésétől kell számítani. Amennyiben az ügyészséggel a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedett jogerőre, továbbá a kézbesítéssel közölt ügydöntő határozat esetén a hat hónapos határidőt a jogerősített ügydöntő határozat közlésétől kell számítani [Be. 652. § (3) bekezdés].
Indokolás
I.
A legfőbb ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdés c) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta. A jogegységi indítvány szerint az ítélkezési gyakorlat megosztott a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítvány irányának megítélésében.
Az indítványozó az ítélkezési gyakorlat megosztottságának szemléltetésére a következő határozatokra hivatkozott.
1. A Kúria a 2017. március 1. napján meghozott Bfv.II.1.726/2016/5. számú végzésével a Hajdúböszörményi Járásbíróság 2.B.111/2015/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és a Hajdúböszörményi Járásbíróságot új eljárásra utasította.
Indokolása szerint a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség az 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 416. § (1) bekezdés c) pontja és a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés III. pont b) alpontja alapján - az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes - eljárási szabálysértésre hivatkozással a jogerős ítélet közlésétől számított hat hónapon túl a terhelt terhére nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyet a Legfőbb Ügyészség akként helyesbített, hogy az nem értelmezhető a terhelt terhére benyújtottként, mivel eljárási okból bejelentett.
A Kúria ezzel egyetértve fejtette ki határozata indokolásának [10] bekezdésében, hogy az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálatnak nincs irányultsága, az sem a terhelt terhére, sem a javára nem szól, ennélfogva időbeli korlátozás nélkül előterjeszthető.
E határozat BH 2017.324. szám alatt került közzétételre. Az elvi tartalom II. pontja szerint az abszolút eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványnak nincs iránya, ezért az a határozat közlésétől számított hat hónapon túl is előterjeszthető [korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pont].
A Kúria a 2019. május 22. napján meghozott Bfv.II.1.474/2018/9. számú végzésével a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 8.B.XXI.286/2017/33. számú és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 24.Bf.13.344/2017/31. számú ítéletét az I. rendű és a III. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Törvényszéket új elsőfokú eljárásra utasította.
A határozat indokolása szerint a Legfőbb Ügyészség a két terhelt tekintetében felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 648. § b) pontja és 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján, hivatkozva a 608. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra, mely szerint a bíróság hatáskörét túllépte. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a másodfokú ítélet közlésétől számított hat hónapon túl terjesztette elő.
A Kúria a határozat indokolásának [25] és [26] bekezdésében kifejtette, hogy a Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt nem a két terhelt terhére nyújtotta be, azt ugyanis feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésre alapította, amelyre határidő nélkül alapozható felülvizsgálati indítvány. Az ún. abszolút eljárási szabálysértésre alapozott felülvizsgálat neutrális (semleges) jellegű, nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére.
A Kúria a 2018. január 16. napján meghozott Bfv.III.1.158/2017/4. számú végzésével a Szegedi Járásbíróság 6.B.3956/2016/3. számú, illetve a Szegedi Törvényszék 2.Bpkf.54/2017/2. számú végzését hatályában fenntartotta. A határozat indokolása szerint a Legfőbb Ügyészség terjesztett elő a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés a) és c) pontját megjelölve a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése, és új másodfokú eljárásra utasítása érdekében.
A Kúria határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a korábbi Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján felülvizsgálati ok a korábbi Be. 373. § (1) bekezdés II. pont e) alpontja szerint, ha a bíróság tévesen állapította meg a 373. § (1) bekezdés I. pontjában felsorolt valamely büntethetőségi akadály fennállását, ekként azt, hogy a cselekményt már jogerősen elbírálták. Mindez feltétlen hatályon kívül helyezést és új eljárásra utasítást eredményez, ezért közömbös, hogy a terhelt terhére vagy javára szól-e. Ez esetben ugyanis az történt, hogy az eljárt bíróság nem folytatta le az eljárást, azt pótolnia kell. Ezért az ügyész (hat hónapon túl előterjesztett) felülvizsgálati indítványa joghatályos.
E határozat BH 2018.245. szám alatt került közzétételre.
2. A Legfelsőbb Bíróság a 2007. január 18. napján meghozott Bfv.III.1.110/2006/6. számú végzésével a Békéscsabai Városi Bíróság 7.B.18/1999/17. számú ítélete ellen a III. rendű terhelt tekintetében benyújtott felülvizsgálati indítványt elutasította.
A Békés Megyei Főügyészség a korábbi Be. 417. § (1) bekezdés II. pont a) pontja és a 416. § (1) bekezdés c) pontja alapján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt hatályon kívül helyezés érdekében.
A határozat indokolása szerint a felülvizsgálati indítvány bár a terhelt javára lett benyújtva, tartalmát tekintve valójában a terhelt terhére irányult. Ugyanis annak következményeként kifogásolta az eljárásjogi jogsértést, hogy a III. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmény súlyosabban minősülő esete megállapításának van helye. Ehhez képest az indítvány tartalma szerint anyagi jogsértést sérelmezve a III. rendű terhelt terhére szól.
A Legfelsőbb Bíróság emellett rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati indítvány terhelt terhére szóló irányának megítélésénél nem a súlyosítási tilalom korábbi Be. 405. § (1) bekezdése szerinti feltételeinek van jelentősége, hanem annak, hogy az adott (akár anyagi, akár eljárásjogi) kifogás - eredményessége esetén - a jogerős határozatban megállapítottnál hátrányosabb rendelkezés meghozatalára irányul-e.
A Kúria a 2018. október 2. napján meghozott Bfv.I.454/2018/7. számú végzésével a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.345/2017/5. számú ítéletét a VIII. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát új másodfokú eljárásra utasította.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség által a korábbi Be. hatálya alatt eljárási okból előterjesztett felülvizsgálati indítványt a Legfőbb Ügyészség fenntartotta, és az időközben hatályba lépett Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a 608. § (1) bekezdés e) pontjára és az 567. § (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaira, valamint a (2) bekezdésre hivatkozva a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az ítélőtábla új eljárásra utasítására tett indítványt.
A Kúria indokolásában kifejtette, hogy az ügyészi felülvizsgálati indítvány a másodfokú határozat közlésétől számított hat hónapon belül érkezett az ítélőtáblára, és miután a Be. 652. § (3) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni, az joghatályos.
E határozat EBH 2019.B.6. szám alatt került közzétételre.
A Kúria a 2019. május 23. napján meghozott Bfv.II.179/2019/6. számú végzésével a Veszprémi Járásbíróság 1.B.1217/2018/5. számú végzését hatályon kívül helyezte, és a Veszprémi Járásbíróságot az eljárás lefolytatására utasította.
A Veszprém Megyei Főügyészség a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján a 608. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés miatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt az eljárás téves megszüntetése miatt.
A Kúria határozatának indokolásában a felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére előterjesztettnek tekintette, megállapítva azt, hogy az a hat hónapos jogvesztő határidőn belül érkezett a bíróságra.
E határozat BH 2019.287. számon került közzétételre.
A Kúria a 2020. március 17. napján meghozott Bfv.I.1.512/2019/12. számú végzésével a Veszprémi Járásbíróság 2.B.174/2018/1/VII. számú és a Veszprémi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.184/2018/11. számú végzése ellen előterjesztett felülvizsgálati indítványt elutasította.
A Veszprém Megyei Főügyészség a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontját, a 608. § (1) bekezdés e) pontját és az 567. § (1) bekezdés b) pontját megjelölve nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. rendű, a VI. rendű, a X. rendű és XIII. rendű terhelteket érintően a büntetőeljárás törvénysértő megszüntetése miatt.
A Kúria indokolása szerint a felülvizsgálati indítvány a terheltek terhére irányult és elkésett. Kifejtette, hogy az eljárási törvény nem tesz különbséget a felülvizsgálati okok között aszerint, hogy az a terhelt javára vagy terhére érvényesíthető, ezért az irányultságot valós kihatásában kell vizsgálni. A Kúria álláspontja szerint az eljárás megszüntetését kifogásoló ügyészségi felülvizsgálati indítvány tartalmilag az érintett terheltek terhére irányul, hiszen ők korábban már jogerős határozat által megszabadultak az eljárástól. A felülvizsgálati indítvány irányának megítélésénél annak van jelentősége, hogy az adott kifogás eredményessége esetén a jogerős határozatban megállapítottnál hátrányosabb rendelkezés meghozatalára irányul-e. Jelen esetben pedig a felülvizsgálati indítvány arra irányult, hogy az eljárás törvénysértő megszüntetése miatt a Kúria a támadott végzéseket helyezze hatályon kívül, és az eljárás tovább folytatódjon, végső soron annak eredményeként az érintett terheltek bűnössége megállapításra kerüljön.
Ugyanezen okfejtést tartalmazza a Kúria 2020. április 21. napján meghozott Bfv.I.1.513/2019/6. számú végzése, mely BH 2020.199. számon került közzétételre.
A Kúria a 2020. május 26. napján meghozott Bfv.I.157/2020/17. számú végzésével a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.32.660/2017/56. számú ítéletével szemben a III. rendű terhelt tekintetében benyújtott felülvizsgálati indítványt elutasította.
A Legfőbb Ügyészség a III. rendű terhelt esetében a Fővárosi Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt módosította, és azt a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontját, illetve az 567. § (1) bekezdés b) pontját megjelölve az eljárás törvénysértő megszüntetése miatt tartotta fenn.
A Kúria a határozat indokolásában kifejtette, hogy a Legfelsőbb Bíróság, majd a Kúria több határozatában foglalkozott a felülvizsgálati indítvány irányának kérdésével. A Bfv.I.1.513/2019/6. számú végzésében rögzítette, hogy az úgynevezett abszolút (feltétlen) eljárási szabálysértésre alapozott felülvizsgálat általában semleges jellegű, nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére, s mivel az alakilag törvénysértő eljárásban meghozott ügydöntő határozathoz törvényes jogkövetkezmények nem kapcsolódhatnak, a felülvizsgálati indítvány a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon túl is előterjeszthető. Ezzel szemben az eljárás megszüntetésének kifogásolása esetén arról van szó, hogy a támadott határozat alakilag törvényes eljárásban hozott, ám érdemében törvénysértő. Ez esetben a felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul, ezért a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthető elő.
A határozat indokolásában a Kúria hivatkozott az EBH 2019.B.17. számú döntésére, mely szerint a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidőt az ügydöntő határozat közlésétől kell számítani; a kihirdetéssel közölt ügydöntő határozat kapcsán ez a határidő nem az indokolással ellátott határozat kézbesítésétől, hanem annak kihirdetésétől számítandó.
II.
A legfőbb ügyész az 1. pont szerinti határozatokban, így a Kúria Bfv.II.1.726/2016/5. számú (BH 2017.324.), a Bfv.II.1.474/2018/9. számú és a Bfv.III.1.158/2017/4. számú (BH 2018.245.) végzéseiben kifejtett álláspontot tartotta helytállónak. Rögzítette, hogy a Be. 648. §-a alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt, eljárási szabálysértést miatt, az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szervezet határozata alapján és a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén van helye.
A Be. 649. § (2) bekezdése szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát joghatóság hiányában, a magánindítvány, a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában, nem az arra jogosult által emelt vád alapján, a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel vagy a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.
A Be. 651. § (1) bekezdése alapján a terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, míg a (2) bekezdés a)-f) pontjai a felülvizsgálati indítványt a terhelt javára előterjesztők körét sorolja fel, köztük az a) pontban az ügyészséget is. A Be. 652. § (3) bekezdése szerint felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni, a (4) bekezdés alapján a terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve.
A korábbi Be. 416-418. §-a lényegében a hatályos Be. rendelkezéseivel azonos módon rendelkeztek a felülvizsgálati indítványról.
A legfőbb ügyész rámutatott arra, hogy a Be. nem határozza meg, hogy mi tekinthető a terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítványnak. A Be. 595. § (2) bekezdése azonban a súlyosítási tilalommal összefüggésben rögzíti, hogy mit kell a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek tekinteni. A fellebbezés és a felülvizsgálati indítvány jogi természete között a terhelt terhére való irányultság szempontjából nincs különbség, ezért ezen felsorolás irányadónak tekinthető a felülvizsgálati indítvány irányának megítélésénél is.
A terhelt terhére irányultság nem vonatkozik az olyan feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések alapján benyújtott felülvizsgálati indítványokra, amelyek az alapeljárás érvénytelenségén, semmisségén és ebből fakadó nem létezésén alapulnak. Ezért azok nem tekinthetők a terhelt terhére bejelentettnek, mivel nem a Be. 595. § (2) bekezdésében felsoroltakra irányulnak.
Az úgynevezett abszolút eljárási szabálysértések között a Be. nem tesz különbséget a tekintetben, hogy az alakilag törvénysértő eljárást eredményezett-e, vagy éppen az eljárás lefolytatásának képezte törvénysértő akadályát. Ilyen különbségtétel a felülvizsgálati indítvány esetében sem tehető. Önmagában az a körülmény, hogy a felülvizsgálati indítvány alapossága esetén a terhelti jogállás visszaállítását eredményezheti, nem teszi a felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére bejelentettnek.
Erre figyelemmel a legfőbb ügyész indítványozta, hogy a jogegységi tanács az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben hozzon jogegységi határozatot.
III.
A Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogegységi eljárás lefolytatásának van helye, ha az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges.
A Bszi. 33. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a jogegységi eljárást le kell folytatni, ha azt a legfőbb ügyész indítványozza.
A Kúria jogegységi tanácsa ezért a legfőbb ügyész indítványa alapján, a jogegységi döntés meghozatalát az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükségesnek tartva, az eljárást - a Be. 670. § (1) bekezdésére figyelemmel a Bszi. 34-41. §-a alapján eljárva - lefolytatta.
IV.
Az indítvány elbírálásánál irányadó törvényi rendelkezések a következők:
Be. 648. § Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen
a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt,
b) eljárási szabálysértés miatt,
c) az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján,
d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén
van helye.
Be. 649. § (2) Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát
a) joghatóság hiányában,
b) a magánindítvány, a feljelentés, vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában,
c) nem az arra jogosult által emelt vád alapján,
d) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel,
e) a súlyosítási tilalom megsértésével,
f) a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével
hozta meg.
Be. 608. § (1) A másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha
a) a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen,
b) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt,
c) a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el,
d) a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező,
e) a bíróság a 492. § (1) bekezdés c)-d) és i) pontjában, valamint a (2) bekezdésében vagy az 567. § (1) bekezdés a)-b) és g) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette,
f) az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes,
g) az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. § (3) bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. § (2) bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, vagy
h) az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól.
Be. 657. § (5) Az ügyészség a nyilatkozatában, valamint a felülvizsgálattal érintett terhelt vagy a védője az észrevételében a 649. § (2) bekezdésében meghatározott okra akkor is hivatkozhat, ha felülvizsgálati indítványt nem terjesztett elő.
Be. 659. § (6) A Kúria a megtámadott határozatot a 649. § (2) bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.
Be. 663. § (2) A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a 649. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel hozta meg.
Be. 651. § (1) A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.
Be. 652. § (3) Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
Be. 653. § (1) A felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Be. 617. § A harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e Részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.
Be. 589. § A Tizenegyedik, valamint Tizenharmadik-Tizennegyedik Részben megállapított rendelkezéseket a másodfokú bírósági eljárásban az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Be. 583. § (1) Fellebbezésnek jogi és ténybeli okból van helye.
(4) Az ügyészség a vádlott terhére és javára is, a vádlott és a védő csak a terhelt javára fellebbezhet; az ügyészségnek a fellebbezésében meg kell jelölnie, ha az a vádlott terhére irányul.
Be. 586. § (2) Az ügyészség, a fellebbezéssel érintett vádlott vagy a védője, valamint a fellebbező észrevételében arra, amit a másodfokú bíróság hivatalból felülbírál akkor is hivatkozhat, ha nem vagy nem azon okból fellebbezett.
Be. 595. § (1) Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. Ez irányadó akkor is, ha a másodfokú bíróság bizonyítást vesz fel, és annak eredményeként súlyosabb bűncselekmény állapítható meg.
(2) A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul.
Be. 590. § (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását a bíróság arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.
(5) A másodfokú bíróság a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja
a) az elsőfokú bírósági eljárást és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a 607. § (1) bekezdése, valamint a 608. § (1) bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni.
Be. 618. § (1) A harmadfokú bíróság
b) az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.
(3) A harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja
a) az 590. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat.
Be. 625. § (2) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét
a) a 608. § (1) bekezdésében meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel,
b) a súlyosítási tilalom megsértésével
hozta meg.
(3) A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.
Be. 634. § (1) Ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, vagy a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés nem irányadó, ha
a) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése a 608. § (1) bekezdés a)-c) vagy e) pontjában vagy a 610. §-ban meghatározott ok miatt történt,
e) az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor.
V.
A jogegységi eljárásban a Kúria által eldöntendő elvi kérdés az, hogy az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak [Be. 649. § (2) bekezdés] van-e iránya, illetve előterjesztésének van-e időbeli korlátja.
A felülvizsgálat a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen jogi okból terjeszthető elő, kizárólag a törvényben kimerítően meghatározott anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe.
A terhelt terhére kizárólag az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt [Be. 651. § (1) bekezdés], a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül [Be. 652. § (3) bekezdés]. E határidő jogvesztő, elmulasztásának következménye az elkésett felülvizsgálati indítvány elutasítása [Be. 656. § (2) bekezdés c) pont].
A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve [Be. 652. § (4) bekezdés].
A legfőbb ügyész jogegységi indítványában felvetettek alapján szükséges a Be. 648. § a) pontja szerinti büntető anyagi jogi szabálysértés és a b) pont szerinti eljárási szabálysértés miatti felülvizsgálati okoknak a Be. jogorvoslati rendszere szerinti vizsgálata és elhatárolása.
A vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerő utáni felülbírálata mint felülvizsgálat, illetve a jogerő előtti másod-és harmadfokú felülbírálata egyértelműen kapcsolódik egymáshoz, és illeszkedik e rendszerbe, egyrészt az azonos jogszabályi rendelkezésekre történő hivatkozás, másrészt az általános érvényű visszautalások következtében.
Ez utóbbi esetben egyszerűen arról van szó, hogy felülvizsgálati eljárásban eltérő rendelkezés hiányában érvényesülnek a harmadfokú eljárás szabályai, a harmadfokú eljárásban eltérő rendelkezés hiányában érvényesülnek a másodfokú eljárásra vonatkozó szabályok, míg a másodfokú eljárásban szintén eltérő rendelkezés hiányában érvényesülnek a Tizenegyedik és a Tizenharmadik-Tizennegyedik Részre vonatkozó rendelkezések [Be. 653. § (1) bekezdés, 617. §, 589. §]. Ezen általános visszautaló rendelkezések megteremtik a kereteit az adott jogszabályhelyek egységes értelmezésének.
A Be. Tizennegyedik Részében (Az elsőfokú bírósági tárgyalás) szabályozza a fellebbezés okát, tartalmát és irányát. Eszerint fellebbezésnek jogi és ténybeli okból van helye, az ügyészség a vádlott terhére és javára is, a vádlott és a védő csak a terhelt javára fellebbezhet, az ügyészségnek a fellebbezésben meg kell jelölni, ha az a vádlott terhére irányul [Be. 583. § (1) és (4) bekezdés].
A Be. a vádlott terhére irányuló fellebbezés törvényi tartalmát a Tizenötödik Részben (A másodfokú bírósági eljárás) határozza meg a súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezések között.
Ekként a vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösség megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul [Be. 595. § (2) bekezdés].
Ez a tartalom egyértelmű, alapja anyagi jogi, valamint zárt.
A felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani pedig csak akkor lehet, ha a vádlott terhére ezen anyagi jogi tartalommal bíró fellebbezést az ügyészség bejelentette [Be. 595. § (1) bekezdés].
A súlyosítási tilalom ezen rendelkezései az irányadók a Be. Tizennyolcadik Részében is (A megismételt eljárás), ekként, ha a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést, a megismételt eljárásban nem lehet a felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, vagy a hatályon kívül helyezett ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni, vagy büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedést alkalmazni [Be. 634. § (1) bekezdés].
A megismételt eljárásban a súlyosítási tilalom feloldásának önálló törvényi oka a jogerő előtti, vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezés hiányában is, ha az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére bejelentett felülvizsgálati indítvány folytán került sor [Be. 634. § (3) bekezdés e) pont].
A vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a vádlott (terhelt) terhére bejelentett jogorvoslatnak (fellebbezés, felülvizsgálat) a Be. 595. § (2) bekezdésén alapuló anyagi jogi tartalomhoz képest eltérő törvényi meghatározása a büntetőeljárási törvényben nincs.
A megismételt eljárás során a súlyosítási tilalom önálló feloldási okaként szabályozott a felülvizsgálati eljárásban a terhelt terhére - ekként nyilvánvalóan anyagi jogi okból - bejelentett felülvizsgálati indítvány mellett, attól elkülönülten ugyancsak a súlyosítási tilalmat feloldó önálló ok a Be. 634. § (3) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés, amely arra az esetre vonatkozik, ha az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése a 608. § (1) bekezdés a)-c) vagy e) pontjában meghatározott ok miatt történt, amely pedig nyilvánvalóan eljárási szabálysértés miatti ok.
Következésképpen a vádról rendelkező jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt terhére felülvizsgálat az anyagi jog szabályainak megsértése miatt terjeszthető elő, ekként a Be. 652. § (3) bekezdése szerinti hat hónapos határidő pedig erre vonatkozó.
Ehhez képest a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés olyan perjogi sérelem, amely megvalósulása esetén minden ezt követő, további vizsgálat nélkül hatályon kívül kell helyezni az azt követően, annak következményeként vagy akként meghozott vádról rendelkező ügydöntő határozatot.
Az eljárási szabályok megtartásának felülbírálata abszolút érvényű jogerő előtt és jogerő után is. Mindez a Be. egységes jogorvoslati rendszerében a következőket jelenti.
A Be. Tizenötödik Részében (A másodfokú bírósági eljárás) a felülbírálat terjedelmére vonatkozóan az 590. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálja felül, a (2) bekezdésében pedig - egyebek mellett - azt, hogy az eljárási szabályok megtartását a bíróság arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki milyen okból fellebbezett; míg az (5) bekezdés szerint a másodfokú bíróság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetben (korlátozott felülbírálat) az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja az elsőfokú bírósági eljárást, és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, amelyek megsértése esetén a 607. § (1) bekezdése, valamint a 608. § (1) bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni.
Emellett az ügyészség, a fellebbezéssel érintett vádlott vagy a védője, valamint a fellebbező észrevételében akkor is hivatkozhat arra, amit a másodfokú bíróság hivatalból felülbírál, ha nem vagy nem azon okból fellebbezett [Be. 586. § (2) bekezdés].
Ezt követően pedig a másodfokú bíróság határozatai körében taxatíve felsorolja mindazon eljárási okokat, amelyek fennállása esetén a másodfokú bíróság nem ügydöntő végzésével hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja [Be. 608. § (1) bekezdés a)-h) pont].
A feltétlen hatályon kívül helyezés alóli szűk körű kivételeket a 608. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja rögzíti, amelyek a védő, illetve a vádlott távollétével kapcsolatosak.
A Be. Tizenhatodik Részében (A harmadfokú bírósági eljárás) a korábbi szabályozással összhangban a Be. 618. § (1) bekezdés b) pontja rögzíti, hogy a harmadfokú bíróság az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki milyen okból fellebbezett, továbbá a (3) bekezdése szerint a harmadfokú bíróság az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja az 590. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottakat.
A harmadfokú eljárásban is ugyanazon jogkövetkezménnyel jár a harmadfokú bíróság határozataira vonatkozó rendelkezések körében a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések megvalósulása, ekként a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét a 608. § (1) bekezdésében meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel, továbbá a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg. A másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett pedig az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére is sor kerül, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el [Be. 625. § (2) bekezdés a), b) pont és (3) bekezdés].
Az eljárási szabályok felülbírálatára vonatkozó rendelkezések a jogerőt követő rendkívüli jogorvoslati eljárásban a felülvizsgálat során a következők.
Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát joghatóság hiányában; a magánindítvány, a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában; nem az arra jogosult által emelt vád alapján; a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel; a súlyosítási tilalom megsértésével; a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg [Be. 649. § (2) bekezdés a)-f) pont].
E törvényi felsorolás taxatív, felülvizsgálat kizárólag ezen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések esetén terjeszthető elő.
Miként a Be. 586. § (2) bekezdése szerinti észrevétel esetében a másodfokú eljárásban (és a visszautaló rendelkezés alapján a harmadfokú eljárásban), úgy a felülvizsgálati eljárás során az ügyészség a nyilatkozatában, valamint a felülvizsgálattal érintett terhelt vagy a védője az észrevételében a 649. § (2) bekezdésében meghatározott okra akkor is hivatkozhat, ha felülvizsgálati indítványt nem terjesztett elő [Be. 657. § (5) bekezdés].
A Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. § (2) bekezdése alapján pedig akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be [Be. 659. § (6) bekezdés].
Emellett a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések miatti felülbírálatnak a felülvizsgálatban (is) kötelező, alapvetően feltételek nélküli érvényesítését, érvényesülését jelenti a Be. 650. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés, amely alapján a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen felülvizsgálatnak csak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt nincs helye. E korlát tehát kifejezetten anyagi jogot érintő, az eljárási szabálysértésekre nem vonatkozó.
Mindezen rendelkezéseken túlmenően pedig az eljárási szabálysértések jogkövetkezménye is alapvetően azonos a másod-, illetve harmadfokú eljárásban szabályozottakkal, azaz a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a Be. 649. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel hozta meg. Az eltérés a felülvizsgálatban a súlyosítási tilalom megsértésével meghozott határozatot érinti, amely esetében a Kúria a megtámadott határozatot megváltoztathatja, és a törvénynek megfelelő határozatot meghozza. A specialitás szabályán alapuló mentesség esetében pedig a Be. 721/A. § (8) és (9) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket.
A Be. jogorvoslati rendszerében a felülbírálat terjedelme a jogerő előtt a másod- és azt követő harmadfokú eljárásban, majd jogerő után a rendkívüli jogorvoslattal bezárólag nyilvánvalóan egyre szűkül. Ehhez képest a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésekre vonatkozó rendelkezések lényegüket tekintve változatlanok. Az eljárási okból történő felülbírálat hivatalbóli. Megelőzi az érdemi felülbírálatot, az eljárási szabálysértés ténye pedig a további, érdemi (anyagi jogi) felülbírálat akadályát képezi. A hivatalbóli, kötelező felülbírálat nélkülözi az irányultságot, független az egyébként bejelentett jogorvoslatok korlátaitól, korlátozottságától, az erre vonatkozó rendelkezések ugyancsak egységesek a másod- és harmadfokú eljárásban, miként a felülvizsgálati eljárásban is.
Ezen eljárási szabálysértések jogkövetkezménye pedig alapvetően ugyanaz valamennyi esetben, az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése. A Be. nem tesz különbséget a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között a tekintetben, hogy az törvénysértő eljárást eredményezett, avagy törvénysértő akadályát képezte az eljárás lefolytatásának. A hatályon kívül helyezés mint jogkövetkezmény alóli szűk körű törvényi kivételek pedig nem adnak teret eltérő értelmezésnek.
Az eljárási szabálysértés [Be. 649. § (2) bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya.
Következésképpen az is közömbös, hogy az ekkénti indítványt akár az előterjesztője, akár a felülvizsgálattal érintett a terhelt javára vagy terhére irányulónak tekinti. A Be. nem ad lehetőséget sem jogerő előtt, sem jogerőt követően a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések valós, lehetséges kihatásának mérlegelésére, az ugyanis az abszolút relativizálása lenne. A Be. a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó rendelkezések között ugyan kifejezetten valóban nem rögzíti, hogy mi tekinthető a terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítványnak, mindez azonban nem jelent hiányt, a választ pedig a Be. egységes jogorvoslati rendszere, a számba vett rendelkezések megadják. Aminek pedig nincs iránya jogerő előtt, annak nincs iránya jogerő után sem. Kivételt a törvény eltérő rendelkezése jelenthetne, ilyen rendelkezés azonban nincs.
Ezen túlmenően észlelte a Kúria, hogy a jogegységi indítványban hivatkozott határozatok egyikének indokolásában hivatkozás történt az EBH 2019.B.17. számú elvi határozatra, mely szerint a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidőt az ügydöntő határozat közlésétől kell számítani; a kihirdetéssel közölt ügydöntő határozat kapcsán ez a határidő nem az indokolással ellátott határozat kézbesítésétől, hanem annak kihirdetésétől számítandó.
Ezen elvi tartalom azonban a "jogerős" kitétel elhagyása miatt részben ellentmond a Kúria következetes, törvényi rendelkezésnek megfelelő gyakorlatának, ezért a Kúria szükségesnek tartotta a törvényhely helyes értelmezését a jogegységi határozatban, a rendelkező részben rögzíteni.
Ekként a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány bejelentésére nyitva álló hat hónapos határidőt a jogerős ügydöntő határozat közlésétől kell számítani. Amennyiben az ügyészséggel a kihirdetés útján közölt ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedett jogerőre, továbbá a kézbesítéssel közölt ügydöntő határozat esetén a hat hónapos határidőt a jogerősített ügydöntő határozat közlésétől kell számítani [Be. 652. § (3) bekezdés].
VI.
A fentiekre figyelemmel a Kúria az ítélkezési gyakorlat egységessége érdekében - a Bszi. 37. § (1) bekezdése szerinti ülésen eljárva - meghozta a rendelkező részben foglalt jogegységi határozatot.
A jogegységi tanács a határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.
Budapest, 2021. március 2.
Dr. Székely Ákos s. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Bartkó Levente s. k.,
előadó bíró
Dr. Csák Zsolt s. k.,
bíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
bíró
Dr. Somogyi Gábor s. k.,
bíró
Dr. Sebe Mária s. k.,
bíró
Dr. Varga Eszter s. k.,
bíró
a jogegységi tanács tagjai